Szabad Nógrád, 1949. május (5. évfolyam, 18-21. szám)

1949-05-26 / 21. szám

* Munkások — a gyárak új gazdái Leikes hangulatban folynak az üzemvezetői értekezletek iparmedencénkben Ünnepre gyűltek össze kedden délután a salgótarjáni gépgyár dol­gozói. Azért ünnep, mert a mun ivásosztály harcos történelmében még nem fordult elő, hogy ennyire közvetlenül, ennyire szabadon szól­hassanak bele a gyár ügyvitelének menetébe, saját sorsának irányítá­sába- Vállalatvezetői értekezletet ártották ezen a napon a gépgyár­ban- A munkásosztály, amelynek hatalmát ez az értekezlet még job­ban kiszélesít^ így nyer betekintési olyan ügyekbe, amelyeket a tőké­tek hosszú évtizedeken át titokban ártották- A vállalatvezető értekez­let a magyar demokrácia további megerősödését bizonyítja, a szabad­ságjogok, az üzemi demokrácia kiszélese­dését eredményezi. Egyben azonban olyan szeminárium |s, vagy mondhatnánk úgy is a munkásság olyan parlamentje ez, diói a dolgozók elsajátítják az or- -zágvezetés, üzemvezetés magasabb [ormait is. Az értekezletre sokan jöttek ösz- sze a gépgyárban • • • Ügy ahogy voltak, olajosán, munkaruhában-.. Szemükben boldog kíváncsiság. — Elvtársak! - . . Valóra vált r. Magyar Dolgozók Pártja jelszava: »Miérik az ország, magunknak épít­jük!« Ha többet termelünk, többet kapunk vissza —- nyitotta meg az ülést Papp elvtárs üb. titkár. Bozó György vállalatvezető be­számolója következett. Elmondta hogy az első negyedévi előirány­zatot 109.6 százalékig teljestették a gyár dolgozói. De nemcsak a jó oldalakat, hanem a hibákat is fel­tárta. Bevilágított, hogy sok helyen laza a munkafegyelem, rendetlen­ség van. Nem gazdálkodnak úgy a nyersanyagokkal, mint a sajátjuk­kal . * * A hozzászólások, nyugodtan lébet mondani, hogy érettek, megfontol­tak voltak , . . Molnár János, ko­vács István, Alvégi József és a többiek mind-mind arról beszéljek, hogy miképpen lehet olcsóbbá tenni a termelést, kiküszöbölni a hibákat, hogy milyen intézkedése­ket kell még hozni a vállalatvezető- ségnek. , . Vagy éppen egymáshoz szóltak az üzemrészek dolgokéi. Egy kar emelkedik a magasba . , . Farkas Ferenc javasolja, hogy hív­ják ki páros munkaversenyre a kecskeméti gépgyárat ■ . . A javas­latot hatalmas taps nyugtázza. Aztán sor került a visszatérített nyereségrészesedés kiosztására. Berta Gyula 200, Spagina Béla 300 forintot és így tovább, tizennyolcán összesen 4740 forintot kaptak! Vitatkozva, lelkesen távoznak ti gyűlés végén a dojgorók és mint a gyár gazdái, most már ők is tud ják, hogy melyik intézkedés miért történik- Nem a liajcsárrendszer, a goudolkodásnélküli munka az osz­tályrésze többé a munkásosztálynak hanem résztvesz saját gyávának ve zetésében, irányításában, tehát fele lős azért, ami a gyárban történik! Az acélgyári olvasót is zsúfolásig megtöltötték hétfőn este a dolgo­zók. A vállalatvezető beszámolója és a hozzászólások után sor került a jutalmak kiosztására- 120 dolgozó között 28-000 forintot osztottak szét. Az acélgyár ezen a napon páros munkavetsenyre hívta ki Diósgyőr vasgyár dolgozóit. a legeltetést', de a dijat mjsga szabta meg három mázsa búza 1 fe­jében. A három mázsa búza ára 160 forint. Tehát 140 forinttal töb­bet kért, mint az előírt díj. Felemelte szavát a két sze­gényparaszt, amire a kulák így utasította el őket magáitól: „Ne legénykeajetek, azt hiszitek/ hogy oz a világ i s> káig így fog maradni?” Hatalmát niég azzal is igyekezett bizonjjila­ni, hogy a szegény parasqtsp'f ba­romfiját kutyájával téperr széj­jel, ha azok a házatájára téved­nek. A Défosz-munkástagozat, a sze­gényparasztság és a középpa­rasztság eggyékovácsolódása sem­misíti meg az ilyen és ebhez ha­sonló népnyúzókat. Ez az együvé tartozás megyénkben már megszü­letett és meghozza kizsákmányolás alóli felszabadulást. fiz MSP Központi Vezetőségének ülése A Magy.tr Dolgozók Pállja Központi Vezetősége 194< május 31-én teljes ülést tart. Napirendi: c 1. A választások értékeié e és a politikai helyzet. Elő« adó. Rákosi Mátyás. 2. A tagfelvétel szabályozása. Előadó: Kovács István,! A magyar választás eredménye súlyos csapás a nemzetközi reakcióra Az Izvesziija legutóbbi számában visszatér a ma* gyár választásokra. Megál­lapítja, hogy a választás eredménye a magyar népi demokrácia új győzelmét jelenti. Ez a győzelem vi­szont újabb dührobnmot keltett a nemzetközi reak­cióban. A reakciós angol­szász sajtó a magyar vá­lasztásokat igyekszik meg­rágalmazni a tények elfer­dítésével és célzatos hazug* Ságokkal. Ez is azt bizo4 nyitja, hogy a népi demo< krácía ragyogó győzelme a magyar választáson súlyod csapást méri a nemzetköz^ reakcióra A választáson al magyar nép jóváhagyta aj Népfront bel- és külpolilij kaját amely olyan uogyj sikereket mutatott fel ország politikai, gazdaságig és szellemi életében. ........ ■ ■ "i Ho gyan segíthetjük fel visszamaradt vetésünket ft Elmondjuk egymásnak tapasztalatainkat Az Agócs-brigád minden héten értekezletet tart fi Az elmúlt választási munkában alaposan kivette részét megyénk­ben a Déíosz munkástagozata. Kő­iéi ezer Défosz-tag- kapcsolódott áe, mint agitátor a munkába, )<rta •i tálukat, tanyákat és beszélt a la­kossággal. Ebben a munkában vég­legesen egymáshoz került a szegény és középparaszt. Több esetben maga a középparaszi volt az, aki felhívta figyelmét az illetékeseknek arra, amit a kulák csinál a szegény vagy középpa­raszttal. Világosan látta meg ma­ga' a középparaszt, hogy helye a Magyar Dolgozók Pártja által ve­zetett Népfront mellett van. Maga a kczípparaszlság leplezte ie a Becske község mellett levő P őszénbánya-pusztai Borbély La­jos 50 holdas kulák népnyuzásál, oki a tanya .szegényparasztságának helyzetét kihasználva fizetteti meg í> legeltetést 160 forinttal. 20 hold legelővel rendelkezik Borbély Lajos. A Koszé.,bányí- . pusztán lakó Körös Gábor és Mol­nár István újonnan földhöz jutott gazdák J-éréssel fordultak hozzá, hogy az előírt húsz forintos legeltetést ősz- igzegért tegye lehetővé, hogy Sk .is legeltethessék állataikat a ta- karmánvdús terüleien. j Borbély Lajos megengedte ugyan A XII. újjáépítési állami sorsjáték húzása június 9-én Még ma vegyen sorsjegyet! Egész sorsjegy ár« 6 Ft Fél sorsjegy ára 3 Ft Főnyeremény 60.000 fi Főbb nyerentéqyek: 30.000, 10 OOO, 5.000 Ft, stb. Kapható a. Lottó N. y.-nál (V, Szalay utca 10-14) ni iu fjen dohányárusnál, osztály- sorsjegy főárusítónál, valamint egyes pénzintézptelrnél és posta­hivataloknál I Az acélgyári sodronyhúzó üzem­iben egy kis csoport hajlik Ugyel- 'mesén a húzódob tálé. Ágócs elv- társ, brigádvézelőt hallgatják, aki la körülöttük levőknek szorgalmiban magyarázza a könnyebb muéka- módszereket ; . , — Már régóta így csináljuk — mondja Agócs ejvtárs. — Műdén problémát, megbeszélünk, elmond­juk egymásnak tapasztalatainkat!. Én úgy látom, hogy azóta nagyon so irat fejlődött a brigádunk .. < A körülötte ülők lielyeslöleg bó­lintanak és bizpnyára arra gonaol nak, hogy nem mindig volt ez így. Eleinte az emberek idegenkedtek a brigádmozgalomtói, de amióta lát­ják annak előnyeit mindig többen és többen csatla­koznak hozzá. Rájöttek a sodronyhúzóban is,. hogy így sokkal jobban be tudják ijizo- nyítant munkakészségüket, hogy így sokkal jobban lehet versenyezni s jobb minőségű árut lehet készí­teni.. s Az Agócs-brigád is tudja ezt és él is ezzel a lehetőséggel. Az egyig társuk éppen élmunkás kitün­tetésre van felterjesztve. Én úgy vagyok vele — folytai]« a br’gád vezetője hogy nem irigy­lem ha más is úgy végzi el a n(:m- káját mint én. Megtanítok rá m.n- denkit. Most már nem zárjuk Indá­ba tudásunkat, mint a múltban, ha­nem minden héten összejövünk, bri­gádértekezletet tartunk, nem csak szakmái tapasztalatainkat cseréljük k’, hanem körtékéijtik a politikai helyzetet is. Ha az elvtársak megértik a poiijikai hVyzct • összefüggéseit, akkor sok­ká’ nagyobb kedvvel végzik a mun­kájukat, mert tudják, hogy mit miért csinálnak . . . Tovább beszél aztán Agócs leiv­társ az értekezleten. Éppen azt az újtíást magyarázza a brigád tagjai­nak, amelynek nyomán körülb líil 50—60 százalékos szappanpor meg­takarítást érhetnek e!. Megtanulják most ezt az Agócs-brigád többi tagjai is, hogy előbbre vigyék a brigád munkáját, ezen keresztül a 3 éves tervet. Agócs eivtárs pedig már újabb észszerüsítésen töri a fejét, amely­nek nyomában bizonyára olcsóbb lesz a termelés. És ha eljön az ideje, ezt az újiUsáí is átadja tár­sainak, mert hiszen a magyar dol­gozók nagy [családjába tartoznak, és közös munkával egyetértésben haladnak a közös cél felé. — Ez az újításom azonban még titok — fűzi hozzá — majd ha tel­jesen elkészülök vele, csak ak­kor bocsátom brigádom és az egész ország rendelkezésére. 30-ig fezetendő- Általában 30—8(í kg-ot alkalmazzunk. C-ekély b foki tetőssel és kis fáradtsággal jelenj tékeny terméstöbbletet tudunk eUj Felavatták... t A Salgótarjáni Szénbányák NvJ igazgatóságának épülete előtt va«j sárnap leplezték le az ujonnan lelj állított bányászszobrot, A mulfl rendszerben Chorin bányabárd szobra állt azon a helyen. Most va4 lóban az került a talpazatra, am^ oda a legméltóbb: a bányászt áb-i rázoló szobor. A müvet Szabó Jól zsef szobrászművész készítette. Azt ünnepségen Frank Lajos bánya’gaaj gató méltatta a szobor jelentőségétj majd Benczés éBia szakszervez ti körzeti titkár politikai eladást tar.J tolt. 1 Dicséret — A Magy. Szab. Harc, Szöv^ központja dicséretben részesítettet a szövetség salgótarjáni városi és acélgyári csoportját a május l-{ és választások érdekében végzett; munkájukért, egyúttal tovább; jói munkát kíván a Központ. Ejtőernyő, mely meg vád a bányásxhaláltól Az ,,acélkakas” (bányalift) veze. tőjének egyetlen kézmozdulatára zuhanni kezd. Az utas milsem érez, pillanatig tart az egész utazás, a kas egy rántással megállt ^—8000 méterre a föld színe alatt, a szén­bányában. Személyekkel, a bánya dolgozóival naponta százszor és százszor teszi meg az utat a báfiya- lift. Elkerülhetetlen, hogy néha ne történjen szerencsétlenség. Elkerülhetetlen? Ezt kérdezte Pav­lov és felesége, a két szovjet fel­találó is. Nem elkerülhetetlen, sőt: el keli kerülni a szerencsétlensége­ket. Hogyan? Pavlov és felesége nekiláttak a munkának. A cél az volt, hogy ’ olyan bányáéjtőernyöt létesítsenek, mely a zuhanó kast fenntartja, ha történetesen elszakad­nak a sodronyok. Kísérlet hasonló irányban folyt már kapitalista orszá­gokban is. csak hogy ott sohasem fejezlek be a kísérletet, mert kisebb gondjuk is nagyobb volt a tőkések­nek a munkások életének a védel­ménél. Kísérleti bánya Pavlovék a bonyolult műszaki kí­sérlet megoldására mindenekelőtt hosszú megfigyelő munkát végez tek, maid megszerkesztették a bányaejtőernyőt, mely biztosítja t kast a lezuhanás eilen. Az ernyő felszerelésére és kipróbálására be rendeztek egy bányát a Donyecme- dencében. A feltalálók a feladat teljes meg­oldásán több mint tíz évig fáradoz­tak. A kísérleti bánya függöaknájá* ban több ízben mesterségesen el­szakították a különböző sebességgel és megterheléssel süllyedő ’ felvonó kötelét. Néha a kísérletnél a kasba állatokat is helyeztek el. Összesen 67-szer zuhant le a mes­terségesen elszakított bátwaiift az aknába. Hatvanhétszer leérek a tu­dósok szívszorongva: sikerül-e az ejtőernyőnek minden esetben fenn tartani a kast, megvédi-e majd az ernyő a szörnyű bányászhaláltól a lift utasait? Munkájukat siker koronázta. 'A Pavlov-rendszerír ernyő a liftet min­den esetben fenntartotta, úgy, hogy az lebegve megállt a levegőben. A liftben kísérletképpen elhelyezett állatoknak egyetlen esetben sem történt bajuk. Az utólsó kísérlet Az utolsó kísérlet, mely két nap­pal a háború kitörése előtt zajlót! le. méltó volt a két szovjet tudós­hoz. A ka? első utasi n kezelősze mélyzeíen kívül a feltaláló tudós házaspár volt. Indulás elölt mindent a leggondosabban átvizsgáltak, majd_ megadták a jelt a felvonó ke-* zelőjének. Az indítókar elforditáia után a lift a honnelevö emberekkel együtt fokozódó gyorsasággal sül­lyedni kezdett. Az akna faláról víz ömlött az utasokra, akik egyre na- gyobb sebeséggel zuhantak lefelé a hideg sötétségben. 240 méter mély­ségben — Így határozták már ej előre — a kas leszakadt a felvonó­kötélről. Izgalmas pillanat és a kí­sérlet sikerült. A kas nem zuhant tovább, az ejtőernyő lebegve fenn­tartotta. A hitlerista Háború megakadá­lyozta az ernyő bevezetését, a há­ború vége után azonban újra hozzá­láttak a munkához. 194& júliusában újra kipróbálták az ernyői, majd felszerelték főbb moszkvakörnyéki és donyecmedencei bányában. Mosz­kvában központi ejtőernyő irodát létesítettek Pavlov vezetésévé, melynek feladata az ejtőernyők rendszeresítése a szovjet szénipar, ban. : j ' '**' A 'szocialista társadalom a tudo­mány segítségével leküzd' a ve­szélyt, mely a dolgozó ember életét fenyeget). I A száraiu/tísz, tél és tavasz mán megjött jr várva várt eső- Sok he­lyen yK gazdák a szárazság miati vájjak a Péti só kiszórásával. Mind- /zon helyeken, ahol akár a terme­lési szerződés előírja, akár pedig a növényzet fejlődése indokolja. Péti só fejtrágyázást kell alkalmazni, mert a Péli só csapadék után azon nal hat, a növény azt könnyen fel­veszi. Ahol a búza még nem szö­kött szárba, ott még a búzást is fejtrágyázhatjuk. Erre a célra ren­delkezésre áll Péti só minden föld- müvesszövetkezeli raktárban 73 szá­zalékos hitelre. Az átvételkor 23 forint 75 fillért kell fizetni a ka­matról együtt, a -többi pedig a ter­més lcaratása ulán, szeptember Eggyé kovácsolódott kis éslözépparaszt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom