Szabad Nógrád, 1949. május (5. évfolyam, 18-21. szám)

1949-05-05 / 18. szám

i A Magyar Függetlenségi Népfront Heves-Nógrád-Hont választókénál képvíselőjelölijeínek listája 1. Kádár János vasmunkást beL iigyminiszter, Budapest, 2. Mihályíi Ernő országgyűlési v. elnök, Budapest, 3. Veres Péter földműves, Békás­megyer, 4. Szőnyt Tibor orvos, Budapest, 8. Parragi György ujsági.ó, Bu. dapest, 6. Szurdi István technikus, Buda. best, 7. Szabó Ferenc földműves, Me- zőtárkány, 8. Oczel Jánca szobaiestő, Salgó. tarján, 9. Kerek Gábor dr tanár. Buda. pest, 10. Súlyán György cipész, Eger, lí, Meki$ József esziirgályos, Vasas Szakszervezet főtitkára, Bu­dapest, 12. Hermann Ferenc bányász, kér, bányász szakszervezet, Saigó. tarján, 13. Pothomyik József bányász, Budapest, 14. Palkovics Béla földműves, Népfront vezetőségi tag, Balassa­gyarmat, 15. Szomolyal Ágostonná földmű­ves, Sírok, 16. Csillik József földműves, Tf- szanána, 17. Egyöd János földművjs, köz. ségi bíró, Perőcsény, 18. Bódi Jánosné községi bíró, «MNDSz ügyvezető, Nógrádszakáil. 19. Pála Károlyné gyűrimunkás, ^Salgótarján, 20. Szkladán Ágoston kőműves, főispán, Balassagyarmat, , 21. Szöllösi József gépkovács, szakszervezeti titkár, Salgótarján, 22. Molnár Gusztáv géplakatos, Népfront bizottsági tag, Eger. 23. Papp Gyula üvegprésriö, Sal­gótarján, 24. Mucsi Sándor szabó, Eger, 25. Szántó Vezekőnyi István föld­műves, Pétervására, 26. Püspöki Mihály földmunkás. Népfront megyei biz. tag, Eger, 27. Szandai János hitoktató, Uó'. 28. if j. Bőgős Antal földmű- es, DÉFOSz megyei titkár, Eger, 29. Milassin Kornél ny, főispán, Budapest, 30. Kékkő József villanyszerelő, Gyöngyös, 31. Kasza Boldizsár fölJműves, szövetkezeti elnök, Nagylóc, 32. Imre Józsefné földműves. Népfront biz. tag, Patak, 33. Robotka József földműves, Héhalom, 34. Bemei Sándor tisztviselő, Eger, 35. Simon Sándor tanító, Peda­gógus Szakszervezet megyei tit. kára, Eger, 36. Kovács Istvánná földműves, Hatvan, 37. Benczés Béla villanyszerelő, Zagyvapálíalva, 38. Horuczl Józsefné földműves, Terpes, 39. Gajdos János földműves, Pat- varc, 40. Békési Mihály géplakatos, szakszervezeti elnök, Hafvan, 41. Csámyi Gyula hentes mester, Eger, 42. Potoczki Kálmán földműves, Domoszló. 43. Tóth Ferenc földműves, Szal­ma teres, 44. Hényel Miklós földműves, Népfront tag, Csecse, 45. Kazári Gyula járási főjegyző, Zagyvaróna, 46. Simon Sándor tisztviselő, Népfront megyei biz. tag, Balassa­gyarmat, 47. Haraszti Béláné gyárimunkás nőfelelős, Salgótarján, Salgótarján asszonyai szorosan felzárkóznak a Népfront . Rég nem látott lelkes és ^éke vágytól áthatott MNDSz Választási gyűlés volt Salgó­tarjánban május 3-án. Az tpartestület nagytermét asz- sronyok, leányok, anyák se- fege töltötte meg, hogy meg­hallgassák Kovács Józsefné asszonytárs központi kikül­dött beszámolóját, •— Vissza kell tekintenünk 6 múltra — mondotta — hogy értékelhessük azokat az ereü- ményeket, amelyeket a 3 éves terv nyújtott s ezeket Blinden külföldi segítség nél­kül értük el. A továbbiakban beszélt az asszonyok egyenjogúságáról. Rámutatott arra, hogy a bí­rói széktől a polgármesterig, főispánig, tehát a legmaga­sabb tisztségek előtt nyitva 411 az út az asszonyok előtt. A jövőben pedig, mint Rá­kosi elvtárs mondotta; az ál­lamtitkári és miniszteri szé­keket betölthetik az asszo hyok. (A résztvevők felállva percekig éltették Rákosi elv­társat.) — Dolgozni, építeni, tér­delni csak békében lehet — folytatta —, de ezt a békét nem csak akarni, de meg is kell védeni. Május 15-én dön­tik el, hegy békés nyugalmat r­és felemelkedést akarnak-e, vagy pedig nyomort és ki* szolgáltatottságot. A továbbiakban rámutatott arra, hogy milyen hatalmas erőt képvisel a béke tábora, melynek a vezetője a nagy Szovjetunió, élén Sztálin elv­társsal. {Az asszonyok üte­mes tapssal éltették Sztá­lint.) Bódi elvtársnő nógrádsza- káli bíró, képviselőjelölt szólt hozzá a beszédhez és rávilágított arra, hogy ne­künk nemcsak papíron van meg a nők egyenjogúsága, hanem a valóságban is. Az MDP részéről Gergely Dénes elvtárs hívta fel a jelenlévők figyelmét a reakció mester­kedéseire ős javasolta, hogy az asszonyok versenyszerűen végezzék a választási mun­kájukat. A gyűlés lelkes hangulat­ban ért véget, mely a Salgó­tarjáni asszonyok seregszem­léje, tüntetése volt a béke és a függetlenség mellett. Anyák Napja alkalmából május 8án Salgó­tarjánban mind a 11 iskola megvendégeli a gyermekeket és minden anyát szeretettel elvár. „Megmutatjuk, hogy Rákosi és a Népfront mellett állunk“ Középparasztságunk mentesült a mezőgazdaságfejlesztési Járadék fizetés alól Rákosi felvtára javaslatára nagyjelentőségű rendeletét hozott n leg­utóbbi minisztertanács. Az eddig fennál.ó rendelkezések értelmében a 15 holdnál nagyob földdel rendelkező parasztok mezőgazdaságiéjlesz. tési járulékot fizettek, Rákosi Mátyás elvtárs javaslata alapján azon­ban 1949 január Ütői kezdődő hatállyal nem kel! ezt a járulékot fizet­ni annak, akinek földíérü'ete 15 kai- holdnál nagyobb, kataszteri tiszta jövedelme 150 koronánál több, de a 25 kát. ho.dat és • 350 koruna tiszta jövedelmet nem haladja meg. A minisztertanács nagyjelentőségű rendeleté — mely megyénk kö­zépparasztságának túlnyomó részét érinti — igazo'ja, hogy az MDP és a népi demokrácia állama kézzelfogható tettekkel segiii a közép, parasztságot. A rendelet l parasztság rétegei között élénk visszhangra és őröm­re talált, Szalmatercsen özv. Juhász Sándorné, miközben az újszülött kis libákat nézegeti Így mondja: — Tizenhat hold földem van, a fiammal együtt dolgozunk rajta .., ránk 19 gondolt, ez a rendelkezés Nagyon örülök, hogy a kormányzat megmutatja, hogy mi középparasz­tok is hasznos tagjai vagyunk & országnak. Á azomszédudvarban Kakuk Fe­renc és ve je egy kocsikereket sze­relnek össze és a beszélgetésre ők is felfigyelnek, mert a rendelet iá­juk is vonatkozik.-—A választásoknál fogjuk meg. mutatni, hogy Rákosi Mátyás és a Népfront mellett állunk... — Ez a rendelet azt bizonyítja, hogy nem vagyunk mostoha gyér, mekei a kormánynak és az ötéves terv keretén belül be Is bizonyít­! juk, jó munkánkkal —mondja Séf, főző Pálné Endrefalván, egyuer, ura nevében is beszél, aki éppen a határba ment, — Ez a rendelet még élesebbel! megvonja a határt a kutak és zépparaszt között — így látja ?zí Lados László Gyula i8 holdas gazda Is. — Rám sokan azt mondják, hogy én kulák vagyok.de én nem érzem magam annak. Mi középparaszíok látjuk, hogy bíznak bennünk a ve« zetők és ezért sokkal nagyobb munkakedvvel dolgozunk ... Rákosi Mátyás s a kommunisták! újra bebizonyiíolták, hogy támo­gatják és segítik a dolgozó közép- parasztságot és megyénk közép« parasztsága ezért hálás lesz és 3 kisparasztsággal és a munkásosz* tállyal szövetségben harcol jobts jövő jéérti Négy óv eredménye: Megvertük a tőkét — gyárat építettünk magunknak Vagy 56 évvel ezelőtt létezett Sa'gótarján városában egy zálog­ház, melynek tulajdonosai nem elé­gedtek meg a „zaci” jól jövedel­mező forgalmával, hanem még töb­bet akartak keresni... így kezdték aztán meg Keszler, Böhm és Bauer urak irányításával a salgótarjáni gépgyár építését... Akkor 12—14 órát dol­goztak a munkások és úgy hajtőt, ták őket. mint a barmokat. De Keszleréknek még sem sikerült jól az üzlet. Hamarosan bedöglöttek és 4—5 év után egy Hirsen neve­zetű vette át a telepet, akinek ne­vét a kőznyelven még ma is Őrzi a gyár. Pola István és Korejcsik Herman elvtársak már majdnem az indu­lástól a gyárban dolgoznak és saját bőrükön érezték a tőkés kérlelhetetlen, kapzsi ma. Rátartását. Ha sokat dolgoztak, kevesett fizettek, ha ott akarták hagyni a gyárat, azzal fenyegették: „majd visszahozatjuk a csendőrök­kel!” Amikor a gyár magántulajdonból részvénytársasággá ment át, még tovább romlott a „melósok'’ hely. zete. Sokan voltak a koncra, min­denki nagy darabot akart magának szerezni... Hajtották a munkást. Megadta hozzá a jogot és lehető­séget a Horthy.rendszer! Szabad volt a préda, szabad volt a kizsákmányolás,.. A háború az­tán úgy ütött urak és hajcsárok közé, hogy beleszédültek és ahá. nyan voltak, annyifelé szaladtak. De itthagyták az Ősszerombolt, kirabolt gyárat.., ügy gondolták, hogyha már az övék nem lehet, hát ne legyen a munkásságé sem. Persze rosszul számítottak... A dolgozók két keze és józan esze többet tud művelni, mint a tőkések élősdi hada. Minden erővel hozzáfogtak .az üzem újjáépítéséhez... Nem ered. ménytelenül, mert tudták, hogy maguknak csinálják! — Bizony kétségbe voltunk esve, amikor megláttuk a romokat..., dolgoztunk éjjelt nappallá teve, 1? órát is egyfolytában, de nem szá­mított ... Hogy kevés volt ^ pénz, élelem? —Nézzük meg most...— nevet csillogó szemmel Szeles István a kupoló kemencénél, ahol a tömör, szilárd vasat olvasztják lágyra, izzít­ják vörösre, mint a dolgozók harci lobogója... Ennék az olvasztókemencének * |g meg van a maga története, mint mindegyik gépnek. A múlt évben épült teljesen korszerű elgondolás szerint..; Vagy itt van sz ónozó* és húsőrlőözem, vagy a sok új gép a gépműhelyben... A sa fialó gépel, a hegesztődinamó, a lég« síírítők, mind-mind a felszabadu­lás után épültek ... Vagy nézzük meg az új szerszámokat, amelyek« kel 8—10 százalékos önköltség* csökkentést ért el a gyár... Aztán itt készültek a nagyteljesítményű csiszológépek, meg még sok min. den más, amit nerri lehet felsorolni. Nógrádi elvtárs, aki többed ma« gával alaposan kivel!« részéi ezek­ből a munkákból, így szögez! ie se eredményeket; — A termelés szempontéból ez azt jelenti, hogy most már zökkenés nélkül tudunk dolgozni... Es azt f«.*ntl, hogy a mim-o nem volt hiába való, hogy több kenyér van, hogy főbb a ruha, hogy megvertük a b'kéi és építettünk gyárat — a magunk hasznára!,. „ (balog) A Salgótarjáni kereskedelmi megyénk legkiválóbb középiskolája Szombaton délután a ke­reskedelmi iskolában ünnep­ség keretében leplezték le a kereskedelem és szövetkezet­ügyi minisztérium állal aján. dékozott Rákosi Mátyás ké­pet. A középiskolák versenye*1 bői a kereskedelmi iskola ke* rült ki győzte:en, így büszke öntudattal vallhatják magú« kának a diákság nmry barát» iának, Rákosi Mátyásnak fényképét. A politikai fejlődés - több termelés József lejtős az ország első bányája Az ország figyelme Ismét Salgó­tarján felé irányul Az ország be­csületes dolgozói ismét Salgótar­jánra tekintenek. Az érdeklődés kö­zéppontjában a József lejtős akna dolgozói állnak, akik újra beb:zo- nyitották, hogy készek az újabb harcra és ezt ez újabb harcot a széncsatában meg is nyerték azzal, hogy az ország első üzemel közé emelkedtek fei. — Hogyan érték el ezt ez ered­ményt? — kérdezzük Kerner Lajos párttitkár elvtárstól, — Már a felszabadulás után I* megértették a dolgozók — feleli —, hogy miért kell többet termeim, do most a tagfelülvizsgálat után fokozottabban áll ez. A dolgozók sokat tanulnak, önludatosabhak i*t. tek. Ebből a munkából oroszlán­részt vállalt Kerekes Jenő ilz»mj párttilkár, Andó Gyurka üb rlnftk. Boros Lajos propagandavezetfl elv. társak, akik a dolgozókat íezettéK,. irányították, tanítottál,. Mi inna« arra törekszünk, tingy a Szakszer« vezet rén4urfi&i|6ját. amelyet Poslioffijrlk Ma*«? Sándor Pál vetangazgaU hoztak e! végír geztfei t-rrgtarrkauufc* Kereke« Jenő táv tár* « zásílá átvétel ok or “gitMíéi eail hagy a harcot Uwáht <;*zAk ár *#nd«a eie« iákkal g MOcisiiznM* építtet"! fug« rwU nutuirálkraiari Népfront: Béke, J, boldogságI

Next

/
Oldalképek
Tartalom