Szabad Nógrád, 1949. március (5. évfolyam, 9-13. szám)
1949-03-03 / 9. szám
fcjBgmiüMi r Március 8: Nemzetközi Nőnap A magye asszonyai lázasan készülnek erre a napra Március '8 Jn a világbeliének megszilárdításáért megmozdulnak az egész világ dolgozó asszonyai. Nóg. rád-Hont vármegyében is lázas készületek jelzik a nap közeledtél* A falvakban harcos szolidaritás, a vá. resold)..n a brigádmozgalom megerc. iítése a jelszó. Salgótarján és környékének bányászasszonyai maguk által készített zászlót küldenek a francia bányász- asszonyoknak, amelyet ünnepség ks_ rétében adnak át a képviselőknek. Ugyancsak vörös zászlókat készíte. nek a balassagyarmati és a többi Üzemek dolgozó asszonyai is, amit a kínai, görög, indonéz és vietnami harcos asszonyoknak fognak eljut látni Az egész megyében megtartott nagygyűléseket gazdag műsor egészíti ki. Nagy tüntető felvonulások, ünnepi szónokok, szavalatok, zene. számok és forradalmi indulók teszik káprázatossá és emlékezetedé e napot A megye f.íNDSz asszonyai az üzemekben és kint a földeken nagy lelkesedéssel készülnek. Ez a nap valóban igazolni fogja, hogy a már (elszabadult asszonyok egy pillanatig sc-ra feledkeztek meg azokról, akik még az elnyomás nehéz jármát hordják vállaikon. Hem (ettél előre kiváltat s kea^ei Az utóbbi időben miudgyaltrabban fordult elő Salgótarjánban, hogy egyes fogyasztók az esedékes kenyér. jegyszelvényükre nem tudták kivét tani a napi kenyérfejadagot, ugyan. akkor mások hét-három héttel előre vásárolták meg kenyérsxükségletüket A visszás helyzet megszüntetése veget a polgármester utasította a he. reskedöket, hogy hatósági kenyeret csak az esedékes kenyér jegy szelve, nyekre szolgáltassanak ki , — A GÉPGYÁRÁN ezidáig 34 újítási javaslatot adtak be, amelyből 29-et a gyárban már alkalmasnak. Ebből eredő megtakarítás 124 ezer forint, a jutalmazásra fordított ősz. szeg pedig 45 ezer forint. öiIéé az Éj Élen Sejtár tolpzs parasztjai üzen a nyáron már nekik hős hasznot a Fülű mű vessz öveik eset ■na Hogy Déjtáron ilyen lelkes ünnepség lett volna valaha, arra még a* öregek sem emlékeznek. Nagy csoportokban mentek a múlt héten a falu dolgozó parasztjai a Főtér felé, ahol már az ifjúsági zenekar pattogó indulói hangzottak. Az asz- tzonyok fostól népviselete szinte elkápráztatta a szemet. Mindenki örült*.. A Földmívesszövetkezet és a Kan- gya egyesülésének ünnepsége volt ez ti mp. A hatalmas öröm az egyesülés mellett azért volt, mert ezen a napon seperték ki a kulákokat, a kupeceket és a barácsolókat, akik 'eddig a nép bőrét nyúzva gazdagodtak meg. Akiket ezen a napon kiebrudahak, VT. elmúlt nyáron még azoknak ka. pákák, tizeden arattak a falu szegény parasztjai. Előfordult aztán az is, bogy a nekik járó csekély bért »■em kapták meg rendesen. A* ünnepség előtt felharsant a köztársasági induló: »Idnyoinátzolga tors, ez volt a rend ezer évig...« Mindenki énekelte azzal a gondolatiak hogy immár ennek vége. A múlt nyáron még így volt, de ezen a nyáron már nem lesz így. Ezt bizonyítja a szónok szava is, aki izövctkczetpoiitikni tájékoztatót tart rs ismerteti o kis- és középparaszt, tág jogait, valamint azokat a kedvezményeket, amit a kormány bizto. sít felemelkedésükhöz. Elérkezett végre az a pillanat is, amit régóta és nehezen vártak a dej- tűri dolgozó parasztok. A szöveike. zctből az idegen elemek kizárása. Egy öntudatos fiatal napszámosember lép a vörös térítővel leterített asztalhoz Í3 bátran előterjeszti a kizárásra javasoltakat. Gréczi Ferenc, Varga Károly, Lé. nárd Sándor, Varga lléla és a többi feketéző, kizsákmányoló kutak ne- tét mondja. Ezek többen már a méltó helyükön vannak. A tömeg egységesen felzúg: — Ki velük a szövetkezetből! Maradjanak a börtönben1 Azok a parasztok mondtak itt ítéletet, akik a saját bőrükön érezték a kizsákmányolást, akik egynapi .zántásérr 7—8 gyalognapszámot dob yoztnk, látástól-vakulásig tartó nehéz munkával. „Kiközösítjük őket,..“ Ott szerepel a kizártak között Szalai Károly és Deka Mihály neve is. Egy hadiözvegy sírva lép az emelvény elé s könnyes szemmel mondja el, hogyan forgatták ki jut. látott házhelyéből Dókáék. A tömeg újra felzúg, közbekiáltások ht-i-za- r-ak: — Eladták a vetőmagbúzát is! Elitták az árát! Megfélemlítettek bennünket. Kiközösítjük őket sorainkból...! tatait a tarjáid Sveggvár tisigszdi Nagy lendülettel indult meg a eal. gólarjáni üveggyárban az oktatás. Február lS-én százas létszámmal tö- tnegszeminárium kezdődött. Ugyanakkor megindult egy alapfokú és egy hajadé szeminárium is 27—23 fővel. A politikai oktatáson túl súlyt fektetnek a szakmai képzettség fejlcts. lésére is. A decemberben befejeződött szakmai továbbképző tanfolyamot márciusban újra megindítják. Az előző tanfolyamnak hatása már»B érezhető a termelésben és a dolgozók szakértelmében. Az üveg'pari központ pedig üzemvezetői és buta- mesteri iskolát indít Eudapesten, ahol az ország legjobb üvegipari szakemberei tartanak előadást. a brigádok A gépgyárban jelenleg 19 brigád működik, amelyek már eddig is szép eredményeket értek cl. A selejtszázalék átlagoson 9—10 százalékról 2— 3 százalékra csökkent, ugyanakkor a termelés 10—12 százalékkal eme1 ke. ilett, A pálfáival központi műhelyben a Rákosi brigád tagjai Stefán László, íümösi János, Kiss László, Benyus Sándor és Gáldi István arra törekszenek, hogy a javítási munkálatok idejét minél rövidebbre csökkentsék, i lehető legkevesebb anyagot használják fel, s a vállalt munkát pon. tusán készítsék el. Az acélgyárban Szarvas József Origód]a javaslattal fordult a ver- név ylitkársáphoz, hogy a jövőben (fizd csak olyan méretű lemezt szállítson, amilyenre szükség van. Így sok hulladékot lehetne megtakart- tani. Elvállalták, hogy az egész eke. Inpátj-iUagyár anyag és munkaselejt- jót összedarebolják minden ellen, szolgáltatás nélkül. Ezzel hetenként sok regiedről takarítanak meg. Dau’lla József javító brigádja az elvégzett javítási munkálatoknál ««gtataritstt nagyszámú munkaórával tűnik ki. A számos megtakarított munkaóra mellett politikai képzett. ségük fejlesztésére is sok időt fordítanak. A brigádzászlót már második hete őrzi Pataklalvi Gusztáv d.-ó.húzó brigádja. Termelésük néhány hét alatt 97 százalékról Ilije szökött fel, míg a selejtjük jóformán meg. szűnt, a hulladék pedig 3 százalékra csökkent. Hogy véglegesen pontot tegyenek a múlt rossz emlékeire, leszedték a Hangya cégtáblát az épület faláról és felkerült a * Fii 1 dm öves szövetkezet« felírás. Dejtár község dolgozó parasztjai közgyűlésen hitet tettek a népi demokrácia mellett. Kiközösítették so. iáikból elnyomóikat és erős elhatározással szilárdan állanak a földmívesszövetkezet élére, amelyet most már igazán magukénak érezhetnek. ELKÉSETT ÍRÁS Nóorrdmeqye négyéves heti'aojáról A „Munkás* Salgótarján és Nőg.ád megye egyetlen hetilapja négy évvel ezelőtt, 1945 február 24jén látott napvilágot, líéthónappal azután, hogy a Vörös Hadsereg megtisztította a fasis t.-nyil s bandáktól az iparmed ncét, máris harcos szócsöve, sajtóorgánuma jelent meg a dolgozóknak, hogy tájékoz, tassa a lakosságot az új politikai helyzetről, a icyfontosabb feladatokról, a é megillctödve és nem kevesebb büszkeséggel lapozgatom a régi kát. Ugyanaz az erőfeszítés, épíleniakarás tükröződik c. megviselt lapok közül is, mint amilyen akarat és elszántság élt a dolgozóic- bem janikor a romokból új é.etet teremtettek, Aztán változott a név, té.t zott a szerkesztő is. Munkás Szó lett a neve a lapnak, hogy tovább szolgálja a dolgozó népet, hogy valóban szava legyen a munkásoknak, parasztoknak. Persze, munkája mm volt hiba nélkül. A nehéz szerkesztői, nyomdai körülmények sok kí> vánnivelót hagytak maguk után. Azonban o lap színvonala, elterjedtsége mégis héirölhétre emelkedett. És hogy megyei jellegének még jajban kifejezést adjon, újra nevet válas.tott. Nógrádi Újság címen végzett eredményes munkálat 1917-es váluszlcsak alkalmával is minden számával a mwikát.paraszlszöveiséget erősítette, A Szabad Wógnád lapunk mai formátuma 1948 májusl-én, a munka ünnepén jelent meg először. A volt Nógrádi Újság és aNógrádi Hírek egyesülésből új her. cos lap került a dolgozók kezébe. Munkánkban jelhasználva elődeink tapasztalatait és tanuLá0atS, igyekszünk szolgálni az épülő tzockliznwst, Az a hatalmas elterjedi ség, amely azt bizonyítja, hogy lapunk tolóban a munkásság, a dol ozó pa„ rasntág lapja, további fokozottabb munkára kötelez ás a.ra, hogy a S-abad Nógrád még élesebb fegyver, meg biztosabb útmutató, lájé..o.tM legyen a real.ció elleni harcban, a jobb élet építésének küzdelmében1 H. Gy. A felülvimgálat a bizottság tagjainak szemével Öien elmondják, hogy mit tunu tak a felülvizsgálat al. lt Pártunk Politikai Bizottságának határozata érteimében megindított lagfe’iilvizsgáiat a végéhez ért. A tapaeztaletoie, tanulságok valósága? tárháza nyílt meg azok előtt, okik a felülvizsgáló bízott; ágokban hivatva voltak arra, hogy javítsák Pártunk szociális összetételét, hogy fokozzák pár; tagjaink aktivitását. TABJANI ISTVANNÉ elvtársnő a_3-as ée 4-cs számú felülvizsgáló bizottságban, mint elnök működőtől. — Nagy hatással volt rám — mondja — mindenekelőtt az, hogy én is végrehajtó tagja lehettem a Párt nagy feladatának^ Munkám köz. ben pedig megismertem azokat a hibákat, amelyek bennünk vannak, amelyeket le kell vetkőznünk... MAGYAR JÓZSEF elvtűrs nz MDP salgótarjáni városi szervezője megtanulta, bogy nem mindig az a valóság, amit kívülről mutatnak az emberek, hogy az ősz* tályidegen elemek mindent elkövetnek, hogy továbbra is tagjai marad, hassanak Pártunknak. — Bejött például egy tag. Mindjárt sírással és 6Őhajtozással kezdte. A végén kiderült róla, hogy semmi köze a Párthoz, hogy Mindszenti és az imperialisták szekerét tolja! — Jobban kell őrködnünk Pártunk tisztasága felett, éberebbnek kell lennünk — mondja TELEK GYÖRGY elvtárs. a salgótarjáni közigazgatási pártszervezet tikára- Rájő tem, hogy akik »fújták« az elméleti kérdéseket, »kapásból« mondtak idézetek’! a legtöbb esetben egyáltalán nem végeztek gyakorlati pártmunkát. A 4_es számú bizottságokban, mint elnök működött SZABÓ LÁSZLÓ elvtárs, gépgyári üzemi pártlítkir. ügy látja, hogy a jövőben még többet kell dolgozni Pártjáért. — Most érzem valójában a felülvizsgálat hatását. Sokkal pontosabban, felelősségteljesebben igyekszem munkámat elvégezni — mondja. — Én megtanultam, hogy nz úgy. nevezett csendes párttagokat különös figyelemmel kell kísérni. Legtöbb esetben azokból válik a jó funkcionárius, nem pedig azokból, okik mindig hangoskodnak — beszéli el a felülvizsgálat tanulságait KERNER LAJOS elvtárs, a bányai pártszervezet titkára. — És Irgfantosabb tanulság számomra talán az;, bogy alapos munka, val, sok türelemmel és megfelelő bánásmóddal számtalan clvtársnak adtuk vissza az önbizalmát, munkakedvét. És még arra jöttem rá, hogy mindannyiunknak nagyon-nagyon sokat kel Itanulnunk, fejlődnünk, ha a munkásosztály jól akarja gyako. i-nínl « Is-Jlafjwnt ? /.1 Észszerű síts « jutalmat kapsz Az acélgyári újítási bizottság 18i.i tartott ülést, amelyen kiértékelték a legújabban beérkezett észszerűsitési javaslatokat. Ennek érteimében több dicséret mellett Fridrich István 2- kapakovács újításáért amellyel az elérhető évi megtakarítás 1700 forint, 150 forint jutalmat kapott. Kleibán Ernő szappanfőző és KilvádS Ferenc művezető érzszerüsf étűkért 200— 200 forintot kaptak. A vc~!eges jn* talmat pedig akkor állapítják meg, ha a megtakarítás összegét az évvé* gén pontosan megállapítják. támogatásbad rész?sü!ae!r a tarján) általános Iskola tanú él VüMi tMhd&fk a INÍPíOIhW SU7 ARUDA AZ ORSZÁG Míft&EN RESZEM \ A Magyar Dolgozók Pártjának javaslata alapján megindult Nóg. rád megyében is az előkészület a munkás és szegényperasziszárma- záfú általános iskolai tannKk penzsegélyezésére. A segélynek az a célja, hogy elősegítse a dolgozók gyermekei, nek továbbtanulását. Az általános skola felső osztályaiban mutat kozó „lemorzsodólás”, amely a rosszabb anyagi körülmények kö. zött élő gyermekeknél Igen nagf veszedelem volt, a segéiy következtében csökkenni fog. A segety lehetővé teszi a gyermekek touezb. tanulását és ezáltal megjavul is* ko’.á:r.k és egyetemeink ízec illi . 'zetéíeie. A Salgótarjánban megalakult ő. géiyllzotiaág 50 fiút és 59 leányt íív«sc»it segélyre, akiket felterjesztett a kultuszko-mány. zathoz. Ezek a diákok havi 40 forintos ezcciálts segélyben része, sftlrek a jóváhagyás után. Ugyancsak irányt vett a bizottság a tanulószoba kijelölésére is. 0Qi9$lk<!gGR(!QX§ tCRfO’V"!« nyíl! Gycrif^tca Fobruár 28-án nyí' k mejt Balassagyarmaton az orszi; első opaj állatgondozó tanfolyama. Cé!k:ű*é$e az, hogy az állam tulajdonában lévő apaállatok mellé minél jobb éa zakképze’.tebb árolós emsiyzet kerülhessen. Az egyhetes tanfolyamon nomeaak rzakképzésben, hanem ideológiai ki. képzésben is részesülnek a halig»- jtók, ami biztosítja, hogy a taafo- j folyam ba’lgatői politikai téren u j megállják a belyöket fontos jros?/ Liulsaa,
