Szabad Nógrád, 1949. január (5. évfolyam, 1-4. szám)

1949-01-27 / 4. szám

A mester vésője lefejti a burkot... Május 1-re készen lesz a bányák hősének emlékműve A kisterenyei bányászok büszkék is, Iwgy az ö falujuk iminkásmü- vészének alkotása díszíti majd a parkot. A múltban Chorin Ferenc mellszobra éktelenkedett ott. Több mint tíz éves ulir a terv,.. A kivi. telezésre csak most, a demokráciá­ban kerülhetett sor. — Nehéz volt a mü munkálatai­nak elkezdése ■— folytatja tovább Szabó István, i A szentkút; er. dobén én magam választottam ki a megfelelő követ. Családom, bará­taim, rokonaim segítségével a kö­rülbelül 50 mázsás tömbből SO má. zsányit iefaragíunk ott kint az er* dobén... Csak azután hoztuk le. — Es miért az utcán csinálja? — A műtermem kicsinek bizo­nyult hozzá... Hatalmas darab! Amikor a kalapácsával ráüt a vésőre, a fehér mészkő czerfelé szórja a kisebb-nagyobb szilánko­kat... Kemény a kő..!-~ Ez nem baj. Minden időt ki­használok. minden erőmet bele. adom. hogy május elsejére, a kitü* zött határidőre készen legyek. A kalapács ütésének nyomában pedig már látni Hiet a süveges, egyik kezében cickányt, a másik­ban bányászlámpát tartó bányászt. Erőteljes, bátortekintető alak... Olyan mint az újjáépítés, a munka hősének termetet... A magiunk részérm ííe.u tarta­nánk érdektelenre;:, ha ennek a szép alkotásnak egr azt megillető talapzatot is készítenének, ügy gondoljuk, hogy a régi sem poiiti. kai, sem művészi szempontból nem felel meg a követelményeknek! Emlékezzünk Leninre Az MSzMT Salgótarján? csoportja Lenin elvtirs halálának 25. éves évfordulója alkalmából veíitcítké- pes emlékestet rendezett Zagyva, p.ilfalván. íz üveggyár díszterme, ben. A Szovjet Himnusz után K*> csis István evtárs, szakszervezeti szervező titkár Lenin életét és munkáját ismertette. Ki MSzMT kiküldöttei vetítettképes előadásban mutatták He Lenin életét. Az MSz ALT előadást tartott még a gép. nyárban és a tnagánalkalniazotiak szemináriumán. Ilyen lesz a »Bányásza szobra ISzabó István vázlata) valójában egy hatalmas, kialakuló* ban lévő szobornak, a körvonala. Mi.(esz ez? . Bányászomiékuiű a : salgótarjáni banyaigazgatóság parkjában — „dja meg a felvilágosítást Szabó látván szobrászművész;?' fSMtoicifaüfiM» mw fii vr arani terisi9fi«rii Nagy Maliid csehszlovák ál- femrxílg’fr Salgótarjánban tartóz­kodott, chal nyilvános helyen, több tanú előtt dernokráctaeltenes kijelentésekéi tett. Megindították ellene az eljárást és büntetésként ImiHották Magyarország területé­től 9 .ík OlrtiKik i icKitéK vss«lt sertést A legszigorúbb eljárást indítják iiiifidazofc ellen, akik sertést feke­tén vágnak, A fekete vágásból eredő' sertést, illetve annak meg­lévő összes termékeit a rendőrség lefoglalja és a büntetőéi jái ás so, ,-án a k foglalt sertésterfhékeket el- kőbozzáfc. Ennek elkerülése, végeit szütíséges, liogy a magánháztartás részére történő sertésvágás alkat­ijával előzőleg sertésvágási enge, óélyt kér jer. a vágó a »Városi Köz­ellátási'Irodáig illetve a területi­leg illetékes hafóságtól és az'azou előirt dézsmazsírt szolgáltassa be. ■A beszolgáltatás tényét a vágástól Számítolt 8 napon belül igazolni keH­milQ SHCÓTStJCH 37-3«*is!: Way a talpán erő** film, 31—2«ifi Deferarszkí, a kiférek kapitánya StftD XaittirvfrssQV! ftNidezflek Szíreken A szirákl járás íerüeién a bu­dapesti falujáról; kuitúrversenyt rendeznek február második vasár­napján. A kultúr versenybe benő- vezeti Szirák, Bár. Buják. Kisbá- gyon, Vanyarc és Hényel puszta fiatalsága. Vaianfcnnyien lelkese­désed készölnck a kulturális erő­próbára, amelynek az erkölcsi si­keren kívül első díja egy szép se- iyemzászió, második dija p~dig 12 kőét könyv lesz. Mérfiak az Ipari szervezkedésre Az ipari szervezkedéssel kapcso- laihau taggyűlést var totók a bá­nyamunkások vasárnap Salgótar­jánban. A taggyűlés megalakította a Bányamunkások Ipr.rt Szakszer­vezetének salgótarjáni helyi cso­portját. Vcrbóvszki József elnöki megnyitója után Csornai József volt elnök beszámolt eddigi mun­kájáról, majd o pénztárosok is­mertették. a pénztár úiiááát. Ezt a taggyűlés elfogadta. Manrics Ká­roly eivtárs központi elosd« ismer* Mté az.-ipari szervezkedés, fontos­ságát, Az egyesülési;.az értelmiség részéről, is nagy jírörjimei ös meg­elégedésbe! fogadták, az előadói., — Bei;.'..".'.-"! titkos 'sir, — rt megválasztották a vezetőséget. — Ugyancsak taggyűlést t.irtott a Szakszervezet % klatereayei helyi csoportja is. A mintegy hatszáz főt kitevő tagság titkos szavazással választotta meg az új ipar; szerve­zet vezetőségét. Salgótarjánban és K'ste.teryén is határozati javaslat alapján táv­iratban üdvözölték a Szaktanácsot és ígéretet tettek, hogy végrehajt­ják a XVfí. kongresszus határt- zatelt. Egy másik táviratot pedig Kádár János belügyminiszter elv­társnak küldtek, amelyben a haza­áruló. Mindszelity. súlyoz megbün­tetését követelték. AZ ERŐSEBB SEGÍTI A GYENGÉBBET Kollektív szellem érvényesül a gépgyári brigádoknál Egy-. Kettő... Húrom... Jófor­mán percenként hull ki az észter- gadapból egy-egy tiúsdarÜőccga. Az ügyos, szorgaintas munkáske. zek etetik a gépété Igaz, nem sok munka, amit az eszterga végez. A csiga végén egy. fogást ievesz az anyagból Négyszáz darabot kellett belőle megcsinálni 8 óra alatt, — emeli ícl a fejét Telek Ferenj. Kezében nem áll meg a munka, úgy magya­rázza: —- A normát 15 százalékkal tel* jesíte.tesn túl Amikor egy héttel ezelőtt megalakítottuk a Sallai Imre brigádot, elhatároztuk, hogy 15 százalékot leadunk a normánkból, gy most a , régi 115 normát 100* nak számítjuk. — Es most merjnyi az eredmény? — Újra 115 százalék... Eddig 4őCkst, most 520-at csinálok egy nap... Telek eivtárs nem elégedett meg az edeügi munkamódszerrel. A2. előtt leállították az esztergát, ha belehelyeztek egy csigát. Most egy ügyes mozdulattal menetközben végzi ezt a műveletet. — A múlt héten minden fiú bele­fogott a melóba — mondja, amikor a brigád eredményei felöl crdeklő- lödünk. — Én is igyekszem, — sze­rénykedik... — A múlt héten a’ig volt selejtem. Mellette dolgozik a rúgógépen Fájd Imre. ö is a Saliai-brigúdhoz tartozik. — Ha olcsóbban termelünk, — szól oda társának két húsdará'ó fúrása közben, — akkor emelkedik — ügy — válaszol vissza Telek — önmagunkat csapnánk be, ha többet keresnénk, mint amennyit termelünk. Én a Szovjetunióban tapasztaltam, hogy ott már a doL gőzök önmaguk kérik a normájuk csökkentését, ha az a megélhetés rovására emelkedik. Ezt kell tuda. tojí.a.tl náiur.k is a dolgozókban--! A »üéhai Üczel János-brigád« az öntödében szintén megértette a helyes normák fontosságát. Már december utolsó két hetében 100 órát ajíMcitak fel 'túlteljcsítiné- nyiikbol. — Mf egyezményes bérrendszer alapján dolgozunk — adja meg a felvilágosítást Szíjgyártó Sándor brigádvezetö. — Így van aztán, hogy mi nem százalékban, hanem percekben, számoljuk teljesitarc ’nyűnket. Közben egy pidanaira elsiet a brigád egyik tagjához. — Tudja, elvtárs, a .brigádban egymásra vagyunk utalva. Az erő'' sebb segíti a gyengébbet, —* mondja, amikor visszztér. A néhai Oczelfcrigád nem fog lemaradni — hangzik az egybe, hangzó vélemény. — Megértettük annak fontosságát, hogy jogtalan keresetre rém tarthatunk igényt..., 1ST dolgoznak a gépgyári brigá­dok. Munkájuk észszerüsítésével, öntudatosan harcolva, a azccializ* musért állnak mindennap az észter* gapad mellé, az öntöszekrenyhez, vagy a vagonterakáshoz. A szabatos normák fontossága A szabatos normák nemcsak a helyes bérezést teszik lehetővé, hanem a gyárak ügy vezetőségének rengeteg fontos adatot szolgáltat, nak. A művelet, tervezés, elő. és utókaikuláció nem létezhet «zaba. tos normák nélkül A program és határidőmegadás működése pedig egyenesecn a szabatos normákon alapszik. Helyes normák bevezetése után megszűnnek az üzemben lévő fe­szültségek és megnyugvást, telje­sítménynövekedést von maga után. A salgótarjáni acélgyárban már a normafclütvizsgálat előtt alkalma­zott szabatos normák rengeteg fc. szültséget szüntettek meg, *— a termelésre vonatkozó jó hutások sem maradt el A műveiettervezés a jövőben bátran támaszkodhat a szab-tos ormákra. A gyártás korszerű-’, ícse ugyanis csak úgy hahdhaí helves irányban» Ki a korszerfsítés előtti állapotot a maga valóságában ismerik. A gyártás egyik fő kérdése, a gyártmányoknak rögzített Időre való elkészítése. A határidők be. téri ást nemzetgazdaságilag igen fontos, mert csak ilyen úton lehet t-tositeni a helyes irukörforgaF mat. Hu egy gyár programirodájá­nak pontosan betartott ígéreteket kell adni, akkor ismernie kell a 8-zzbatos normákat, Ezeknek birto­kában tiszta képet alkothat magíj fwk íz üzemrészek tcljesitőképev ségéröl és ígéreteit, — hacsak V6, Tétlenül nagyobb üzemzavar nem következik be, — be tudja tartani Természetesen akkor is be lehetne tartani az ígéreteket, ha a Határ­idő iroda túlságosan bő határidő'' két szabna. Azonban ekkor a szó, ciaüzmus építéséhez szükséges gyártmányok késve kerülnének rendeltetési helyükre, felesleges raktározási díjakon felül hátráltat nák az újjáépítés sürgős munkáját is. Pr. W1TTMANN EN!>RE Tlmeges kilépések az ipartestetekből ípsrtestiiiűtet, A budapesti szües­ipartestületbőT o tagok 70 ésázaié- ka, a cipészipari teátületből a tagok 50 százaléka s a testűiét vezető* sége lépett ki. Ez a jelenség nem­csak Budapesten, hanem vidéken is mutatkozik A január ekéjén életbe lépett rendelet szerint a kötelező ipartes­tületi tagság megszűnt. A haladó gc/ntíoikozású kisiparosok ráébred­tek arra, hogy ez az intézmény be­töltötte hivatását, így az utóbbi napokban nagyszámban hagyták e' « kiiíaar.&ck, <»S; vezejók is »2 Ú| és főbb ételért kflsd a DEFOSz-ba tönSrili dolgozé parasztság Irta: Rácz Gyala A dolgozó parasztság egész iá' borának <300 küldöttje 1918 decem­ber IS-án és lüén a maga meg­fontolt gondolkozásával átvizsgálté eddigi útjának szenvedéseit, jele« nének előrehaladását és jövő boldo­gulásának útját A kuJákság étidig mindig hasznot húzott a dolgozó nép küzködésé* bői. Pénzét uzsorakamstra adta ki, igavonó jószágainak kölcsönzésével kiuzsorázta a rás2orutó kis- és kő* zépparasztsagot, végül pedig föld. jé túl fosztotta meg. Gazdasági ere­jüknél fogva is közvetlenül a dol­gozó parasztságra gyakorolt elnyo­máson és politikai befolyáson ke* resztül tartották hatalmukban a falut. A dolgozó parasztságot fcnlákság elleni küzdelmében a FEKOSz» és az UFOSz helyi szervezetei nagy­mértékben támogatták. A ktifákság pedig szövetkezve a földesúri ma. redvinyokka! és ügynökeikkel, kle­rikális reakcióval, élén Mindszcnty lerceg prímással arra törekedtek, hogy visszaállítsák a régi úri reu« det. A dolgozó parasztság nagy- része azonban íéiismeri céljaikat és tudja merre kell haladnia. A DEFOSz nemcsak az egész dolgozó parasztság egységes nagy tömegszervezeie, hanem a falu egyetlen tömegszervezete is. Egy” ben a falu politikai és gazdasági Irányítója és tanácsadója is.. Mun. kajával világosan rámutat a falu kizsákmányoló elemet éá a dolgozó parasztság közötti hatalmas ellen, tétre és harcol a milliós táboréi do’gozó parasztság boldogulásáért. Világosan kell látnia a középe parasztságnak is ezeket a kérdése­ket. Meg ke! találnia végre a he« lyét. amely a mezőgazdasági műn* kások, a régi és új kisparasztoíc mellett van. Lálrtiok, érezniük kell, hogy egy az érdekük: gátat vetni a knlákság elnyomó és kizsákmá* nvoió tevékenységének éa közösen haladni a dolgozó parasztság gaz­dasági, politikai és kulturális fej, emelkedésének útján. Hogy a dolgozó parasztság a DEFÓó7.ban tömörülve valóban a helyes úton halad, a kulákság eilen, séges magatartása mutatja a leg» jobban. A közcp- és kisparasztság biztonsága és boldogulása a föld* munkásság jó munkabére, munka* szabadsága, társadalombiztosítása a kolákság gazdasági és politikai ha« talminak csökkenését vonja maga után. Az egész dolgozó parasztság tudja, hogy jólétének, boldogulásán nak útját mezőgazdasági termelés sütik átszervezésével, a tervszerű termelés bevezetésével biztosítani tudja, A szövetkezeti termelés út­ján, a nagyüzemi termelésen ke­resztül alkalmazhatja majd a mun* kásosztály és a népi demokratikus kormányzat támogatásával a mező- gazdasági technika vívmányait, a gép. és traktorállomások gépeit. A DEFOSz szervezeteinek segu tenie kel! az általános falusi szö­vetkezetek kialakítását, amelynek munkája kiterjed a fogyasztásra, értékesítésr és termelésre is. Mindezek a dolgozó parasztság elmaradottságának megszüntetésé* hez, az újfajta termelési módsze­rek pedig a város és a falu közötti különbség eltüntetéséhez, a dolgozó parasztság életkörülményeinek meg* változtatásához vezetnek. <A tavaszi szántás-vetési rmjn,. búkra is fel kei! készülnie a OB FOSz szervezeteinek,, hogy azok szervezésével ér vezetésével még nagyobb mértékben és időben telje, sítse dolgozó parasztságunk a ts. vaszi munkálatok ütemtervet. A megalakult csoportok feladata, hogy vegyék . kezükbe a dolgozó parasztság összes termelési kérdé­seinek irányítását, a gépállomások dolgozóinak, a mezőgazdasági műn- kás£-ágnék a kuláksággat szembeni munkabér és munkaszabadság ví* dehrfet, a falu szociálpolitikájának kifejlesztését és erősítését, hogy a falu dolgozó parasztjai s gyakorlat, ban lássák és érezzék a DEFOSz széles, az egész parasztságot át- fetyj munkájának megkezdését- . Ä szikrázó téli napsütésben már irnessziről látni lehet a hatalmas fehér kőtömböt. Aki nem tudja, hogy mi az, csodálkozhat, hogy zz útszélérc állítanak ilyen hatalmas Hagy követ. Ha közelebb megy az ember, csak akkor látja* hogy" az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom