Szabad Nógrád, 1948. december (4. évfolyam, 49-53. szám)

1948-12-23 / 52. szám

^ Egy volt hadifogoly élménye Mit láttam a Szovjetunióban Luksán Lajos egy k’esi salgó­tarjáni autószerelő műhelyben dol­gozik. Alig egy pár hónapja jóit meg* a Szovjetunióból, ahol egy kolhozban dolgozott, mint trakto ros. Cserjabinszk környékén voltam — mondja. — A kolhoznak »Eiit« volt a ne\e. Hatalmas le.ület vette # körül a kolhoz kb. 40—45 épüle­tét. Ahová a szem ellátott, min­denütt megművelt terü'et van. — Nem hiányzik az erdő és a legelő sem. a! — A reggeli órákban traktorok dübörgése veri fel a csendet. 8 hatamas traktor »Sztalineczki« végzi a melegítő gyakorlatait. — Készülnek a traktoristák a napi munkára. — Nem tétlenkedik az asszony­pép sem. A ház körül dolgoznak. Etetik a baromfiakat, öntözik a veleményeskertet, készítik » gyermekeket az iskolába. — Az egész kolhoz népe készül a napi munkára. A nagy traktorok mellett, — amik hasonlítanak nagyságban egy-egy kisebb moz­donyhoz, — ott szólóznak a kolhoz kisebb traktorai is. A Veggell elő­készület után megindulnak a 600 ióerős motorok, 14-es ekét von­tatva maguk után. Megindul a korszerű mélyszántás. — A kolhozok gépállomásairól nem hiányoznak az egyéb mező- gazdasági gépek sem. »Kombaj- rok«, a különleges mezőgazdaság' gépek. Aratnak, csépelnek, amint '■rntatja maga után a traktor. — Munka közben sok esetben ’5—20 kilométerre távolodnak e' a dolgozók a kolhoz épületeitől Ilyenkor a közös konyháról — rhová önkénlesen lépnek be a dolgozók — Ízletes főtt ételeket egv ri'tó visz ebéd ideje alatt ? d.igozéknak és megkíméli őke' hogy hosszú utat tegyenek meg az étkezésért. — Mikor a csodálatos szép orosz alkony beköszönt a kolhozok földjére, elindul a dolgozó karaván hazafelé. — A kolhozokban felgyullad­jak a villanyok, megrendülnek a balalajkák, szórakozik a kolhoz népe. Ki-ki a maga páriával és akarata szerint. A kolhoz-mozik megnyílnak, a pártházakban folyl'- a vita, hogy milyen legyen a kö­vetkező muhkaterv. — Tervszerűen, kollektiven fo lyik a munka. Az év végén a megérdeme't munka után meg­kezdődik a termény elosztása és minden kolhozista kielégülten mond hálót a szocialista Szovjet-1 uniónak és nagy vezérüknek; Sztálinnak, aki megteremtette a korszerű merőgazdaságot, a ki­zsákmányolás nélküli boldog életet — fejezi be a hazatért hadifogoly. A kolhoz előnyeit látja már a magyar parasztság is. Hiába a reakciónak a »csajkát meséje. El­utasítja, eldobja a kolhoz rágalma­zókat. Még az ősz folyamán történt, mikor a Zsuny-pusztai volt ura­dalmi cselédek földbérlőszövetke- zetbe tömörültek, hogy a suttogó propaganda eljutott közéjük is, azt mondva: Csajkarendszert segítitek e'5, ha megalakítjátok a földbbé le csoportot. Erre csak annyit mondtak: Ne­künk nem mindegy az, hogy tá­nyérból csak sovány paprikás- krumplit eszünk, amikor a csajká­ból libasültet, vagy disznóhúst ehetünk. Patak községben és környékén is kiáll a parasztság a közös ter­melés mellett. Mindennap több szó esik róla. Imre Gáborné, a'M 3 holdon dolgozik, ezeket mondja: be kell látnunk nekünk parasztok­nak, hogy haladásunkat valóban csak a kollektív gazdálkodás ' ózza meg. A parasztság a beszolgáltatá- de je alatt és az őszi munkálatok­nál bebizonyította a demokráciá­hoz való ragaszkodását. Bebizo­nyítja a továbbiakban is, mert a felemelkedést jelentő szocializ­must építi minden erejével... Mnnfcáso* a N pbolt élén Győri József elvtárs, a Népbolt N. V. nógrádmegyei vezétigazga tója. zően fogja megoldani ezt a kér­dést Is és hamarosan rendeződik, illetve meghallgatásra talál kéré­sünk-« Nem is olyan könnyű dolog Í5, Jeszállnának. még hozzáfűzik -20, sőt talán még 30 kilométer- »Bízunk benne, hogy a né„ kor- nyi távolságra járni az otthontól J mánya a dolgozók javára kedve- a munkahelyre... Es ráadásul meg' minden nap. Pedig Karancskeszi- ből, Karaucsaijárol, Mihálygergc- röl és Bocsánapujtőről így jár­nak a bányászon Kisteienyére, Szorospalakra, Rajkaknára, meg Kossuth-táróra... Minden nap. — Salgótarjánig autóbusszal, onnan pedig vonattal. Akik pedig Bá­tonyoan dolgoznak, még bánya- vasuton is utaznak. — Hát bizony, elvtárs, ha este fél nyolckor clndu.unk munkába, reggel háromnegyed kilencre érünk haza — mondja Liptá.v Gusztáv eivtárs a reggeli vonaton — Igaz, volt méa rosszabb isist a nyáron — fűzi h“zá —. Akkor!” hyilot tautóbuszon jártunk, ott f fújt be a szél, ahol akart. Most a ' Zárt kocsikban tűrhető a helyzet Jobban, kényelmesebben el tudun helyezkedni. — Persze, sokkal jobb volna ha az autóbusz egészen a munka- i helyig vinne — veszi át a szól { Simon Dezső. — Sok időt takarí­tanánk meg így. Jutna pihenésre is, meg tanulásra. Látja, elvtárs — és a kocsi másik sarkába mu­tat, ahol egy csapat éppen vitat­kozik —, csak így jutunk hozzá tanuláshoz... Otthon nincs időnk!.. — Meg az is baj, hogy mi, a' Terenyére járunk dolgozni, már egy órával előbb ott vagyunk ? munkahelyen, mert olyan hamar odaér a vonat. Mire Tarjánba érünk, Maiakn’ az egybehangzó vélemény: »Több p'henés, több termelést jelent, az pedig jobb é'etet, emelkedő élet- színvonalat eredményez.« Mielőtt SZífiVSK Igazuk van az elvtársaknak, kérésük és kívánságuk teljesít­hető és a Párt és a demokratikus kormányzat hamarosan lehetővé teszi, hogy könnyebben és gyor­sabban jussanak el a munkahelyre. Eddig is sokat segített már a kor- jmányzat, az üzemvezetőség. A 1 múlt rendszerben gyalogolni kel­lett. A felszabadulás ulán teher­autót, most már zárt autóbuszt kaptak a bányászok. Eme'kedo életszínvonalunknak már ez Is bi­zonyítéka. Amint gazdasági hely­zetünk megengedi, ezt a kérésé1 is teljesíti kormányzatunk a bá­nyászoknak. Egyszerű bányászcsaládból szár­mazik. Már 14 éves korában a bá­nyában dolgozott napi 12 órát. Nógrádból a hevesi, borsodi, pécsi, majd a tatai bányákba került. A Horthy-fendszcr munkásnyuzó po. lit.kája síből sem biztosított em beihez méltó megélhetést. ’929-b-. n kivándorolt Franciaországba Só- és szénbányákban kereste meg a ke­nyerét. Itt került kapcsolatba « munkásmozgalommal. Nagy feladatokat kellett megol­dania. A német megszállás alatt a ben a nyilasok elhurcolták, de sze­rem »asm siketet, hazaszők'ne­A ságfalusi bányából került fon­tos megbízatásába. Győri elvtárs helyettese ßcdna- nits István. Mint kárpitossegéd, korán hehe-' rűlt a kárpitos ifjúmunkások egye­sületébe, amelyet lépten-nymu*>n üldöztek a Horthy.kopók. 1930-bn kitanulta a szövőmesterséget is. Minthogy azonban szakmájában munka nem volt. katonának ment, majd újra a textllgyárban ielent- kezett munkára. Fizetéséből nem biti megélni és ezért mindenesnek ment cl Perczel Zita Színművész­nőhöz. 1939-ben került a MAV-hi'z. A felszabadulás után a hatvani’ Kon. zum áruda|vezetője, majd á MÁV _________ mau a Izum oruüa.vezetője, majd a MÁV K ommunista Párt illegális sajtóját 5 étszclgálatnái. mint főelleúör mö- terjesztette. 1941. decemberében I ködött. Innét került mai pozíció- tért vissza Magyarországra. 1941- ■ jífca. Figyelen! Cipő?, bakancsot Figyelem! legolesóbbaa vásárolhat 0 saigéförjánl Cipészek Szövő kezűében Salgótarján, Rákóczi út 44 (Városháza mellett) Mindennemű («vitást hivatalos áron ólul vállalunk MIT OLV K. Mendelssohn: Atuuuentrgltt Dante 1948. Korunk legtöbbet emlegetett tudományos problé­mája az atomenergia. Fantasztikus 'fejlődési lehetőség és borzalmas félelem útját jelenti a tudomány 'eme új állomása. A Curie házas­pár kísérletétől a rádió-aktív ele­mek kutatásától kezdve Einsteinen keresztül az atombombáig és az czenul elénk táruló ó.ias: lehető­ségekig vezeti el az olvasót Mcn- delsshon. A népszerű nyelven megírt mű ára kötve 31.50. Aí>SUM\! Thomson- Klingender; J (Qft Altit XiziüUS, Köhéi-zfct, Atűve Zct Szikra, 1948. A »Tudomány és Haladás« sorozatban megjelent új kötet két angol tudós, George Thomson és F. D. Klingender ta­nulmányait tartalmazza. Sem Thomson, sorn pedig Klingender nem tud eléggé tárgyilagos es ob­jektív lenni. Tanulmányaiknak vi­szont erőssége az, hogy a kisebb ingadozások ellenére is a realiz­mus álláspontját képviselik. Ara fűzve 8 forint. H*&sz L*Ie$ órás és ékszerész Rákóczi fejedelem út 41. Ajinlia 14 barátra fémjelzett valódi arn-'V és ezüst tárgyait a legolcsóbb ra-i ál mellett. — Óra es éks. i rjavítácok pontosan ás szakszerűen készülnek. ass/ífcS „s*iavow Czupanos egy hosszú csókot nyomott iijú tuesége ajakára és aztan megnyugodva, frissen kipi­henve inoUit Hivatalába. Még az eszében járt az esti ügy, de igye­kezett eífe.ejieni minél előbb. »A Zöldit majd elsején kirugatom és akkor el van intézve minden. Mii leselkedik utánam egy ilyen alá­való pro.i, egy senki irodaszolga. Ha most az nem lát meg és nem mondja meg a feleségemnek, hogy a Mancikának kezelcsókoham. nincs semmi baj... No, majd el­intézem én a Zöldit« — nyugtatta 'meg háborgó telkét. Közben elért a hivatalhoz. Csak Zöldi és Mancika, a titkárnő volt bent. Alig, hogy meglátta, a feje már nem az övé volt. Kezdte bánni, hogy az asszonnyal kibé­kült. — Kezét csókolom, édes! Hogy van, hogy aludt? — ostromolta a .kérdésekkel és nyomat ékül egy í hosszú kézesóVkul adott kifejezés' I ragaszkodásának. J — Jó rendel'! — cs'csergett a* édes. — De ;ó, bó^v !"n Ezcret- i nélt megkérdezni vn'-mil f — Oh, parancsodon, fáradjon Í be az irodámba! — aztán amikor mind a ketten bent voltak, gyor­san becsukta az ajtót, elkapta 'Mancika derekát és jó öt percig tartott, amíg a csókból szétbonta­koztak. Mire magáhoztért. Man­cika már nem volt bent az irodá ban. — Mancika, édes — rogyott le a karosszékbe és egy nagyot nyalt a szája szélén. De mint a villámcsapás jutott újra eszébe az esti jelenet a feleségével. Irtóza­tos dühbe gurult: »Ilyen marhát, mint én. Ilyen asszonyt vettem cl feleségül. Teljesen el van ma­radva mögöttem ideológiailag, egyáltalán nem is hozzám való, aki egy olyan szervezetnek a ká­dervezetője, ahol 426 tag van. Ei fogok válni« — gondolta és már hívta is fel Fütyülős ügyvédet, akivel együtt járt az iskolába. — El akarok válni, — beszélt egykedvűen a telefonba. A drót másik végén az ügyvéd barátja hüledezett, hogy alig egy féléve nősült és már el is válik. — Te ne beszélj az én dol­gomba! — rlvalt rá. — Eiválok és kész! Csak olyan asszonyt veszek feleségül, aki ideo'ógiailag is egy- szinten áll velem! Haza sem ment. Mancikát meg­hívta egy kedves k's kocsmába "béde’ni és egi'sz idő alatt arró' '■e'-zé't "oki. hogy milyen szépe" is fegcak ők élni. Együtt iárr> ' máj.! a pártnapra, meg az akti-! vákra. Mancika nCszervező volt ott a szervezetben és így könnyen ment a dolog. Hamar telt el • nap. Estére együtt mentek a taggyűlésre, ahol éppen akkor sitatták meg a felülvizsgálás eredményeit. Egy kicsit elkéstek és ezért csak hátul álltak meg a teremben. A központ­tól kiküldött elvtárs éppen a szer­vezet titkárának, Csatakinak az ügyét zárta le. — Csataki elvtárs munkájává!, képzettségével kiérdemelte, hogy továbbra is vezetője legyen egy alapszervezetnek — zárta be a vi­tát. összfogtalva annak eredmé­nyeit. — Most a kádervezető elvtárs következik — mondta. — Czupa­nos kiment a plénum elé és úgy várta a következményeket. Sokáig vitatkoztak felette. Ellene és trteí- Ilette hoztak fel érveket. Már egy órája tartott a vita, amikor vé­get ért Czupanos János elvtársat, fl tagság nagy többségének vélemé­nye alapján tisztségétől megfoszt­juk és gyenge kéozettsígérc va'ó tekintettel tagjelöltté minősít iü’ vissza — hangzott az eredmény. Mint egy szé'űtőtt tűmolygot* viasza Mancikához. Lerogyott mel- 'é'e a székre és nem bírt sióhoz futni Csak akkor ijedt fel alé'tsá- tbó', amikor Mancikára került a sor. —• Fekete Máriát —■ a taggyűlés j egyhangú határozata értelmében a párt tagjai sorából kizárja -* csapott belé a váratlan helyzet. Elájult. Csak otthon a felesége karjaiban ébredt fel. Hosszan el­gondolkozva simogatta felesége karjait és legjobban szeretett volna most néhány napra eltűnni a íő’.d színéről... (balogh) Úri, nöl dJvflt, VGtflt*áru nagy választékban S-itfiU János, Rákóczii. 15 4 gytollat, pelyhet legolcsóbban szállít VIGH JÓZSEF KI3KUNFÉLEGYHÁZA Kérjen árjegyzéket! Do!ge:ék bevásárlási helye! Grossz Jenő ruhaszoküzlet Salgótarján, Rákóczi-u. 53 Alapítva 1933 Cimom pénzt ér! Divatáruk olcsón! Fütöp Sándor textilüzletében Piactér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom