Szabad Nógrád, 1948. november (4. évfolyam, 45-48. szám)
1948-11-04 / 45. szám
„Szikrából lobban ki a láng“ A dicsőséges októberi forradalom évfordulóján »A munkások, katonák és parasztok óriási többségének akaratából, a petro- grádi munkások és helyőrség győzelmes fölkelésére támaszkodva, a kongresszus kezébe veszi a hatalmat...!« (Második Szovjet-kongresszus kiáltványa 1917. október 26.) Az orosz nép forradalma — mint minden nép forradalma — ott kezdődött, hogy az orosz kapitalisták, a földesurak és ezek érdekeit védő cári-rendszer, hiAz elmélet tisztázására, hogy az egységes munkáspárt megalakulhasson, Lenin létrehozta az »Iszkra« (Szikra) című központi lapot, amellyel sikeresen vívtál: meg harcukat az opportunistákkal (megalkuvók) szemben. Az »Iszkra« első száhetetien nyomorba kényszerítetlék a dolgozókat. Az elkeseredés hozta létre a sztrájkoló munkáscsoporíokat, a narod- nyikokat, a marxista-szocialista munkáspártot és a Lenin által irányított »A munka felszabadítása« nevű csoportot. Vladimir Iljics Lenin a szétforgácsolt „marxista szervezetek párttá egyesítését tűzte ki legfontosabb feladatnak és a té- ;ves ideológiai nézetek tisztázását. rna 1900 decemberében jelent meg. Az újság címe alatt ez a mottó állt: »Szikrából lobban ki a láng«. És valóban. Ez a szikra kigyujtotta a lángot,' a forradalom, a szabadság dicsőséges lángját. munkások és katonáknak tartott, azzal fejezte be: „Éljen a szocialista forradalom!” Ezzel megmutatta a célt, amely felé kell haladni: a szocializmust. 1917. október 17-én folyt le a párt Központi Bizottságának az a történelmi jelentőségű ülése, amelyen elhatároztál; a fegyveres felkelésnek a legközelebbi megkezdését. Meghatalmazottakat küldött szét a Központi Bizottság, ak'k szervezték a forradalmi felkelést Pártközpontot választottak Sztálin elvtárs irányítása mellett a fölkelés vezetésére. Október 21-én minden forradalmi csapathoz kiküldték a Forradalmi Katonai Bizottság kommiszárjait. . . Október 24-én éjjel Lenin megérkezett a Smonii épületébe. Kezébe vette a forradalom irányítását. Októbei 25-én (november 7) a Vörös . Gárda és a forradalmi csapatok elfoglalták a uályaudva. rókát, posta és táviró épületeket, a minisztériumokat, az Állami Bankot. A munkások ezekben a napokban bebizonyították, hogy jó iskotát jártak a bolsevik párt vezetésével.. De a hadsereg, amely felsorakozott a Vörös Gárda mellett, a hadiflotta is kitett magáért. ' A Szovjet hatalom diadalmenete A Szovjetek II. Kongresszusa akkor kezdődött meg október 25-én (november 7-én), amikor Petrográdon már a hatalom a Szovjet kezében volt. Hősköltemény az ezt követő időszak minden perce. 1917. október—1918 január.februárig terjedő időszakban a szovjethatalom kiterjedése olyan gyo- s jempóban ment végbe, hogy Lenin ezt az időszakot a szovjethataíom „diadalmenetének” nevezte. „Forradalmi elmélet nélkül nem lehet forradalmi mozgalom sem...“ „A lap nemcsak kollektiv propagandista, kollektív agitátor, hanem kollektív organizátor is...“ Az elméleti kérdések tisztázása meg nem végződött be az »Iszkra« megjelenésével. Lenin állandó harcot folytatott a párton belüli opportunistákkal. Lenin tudta azt, hogy »valójában a szocialista ideológiát nem a spontán mozgalom, hanem a tudomány hozta létre«, A történelmi fejlődés, a haladás útjába nem lehet állni semilyen erőnek. Bolsevikok — mensevikek. 1903-ban tartotta meg a párt a II. kongoresszusát, ahol megalakult az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt. Programot, szervezeti szabályokat fogad el, létrehozza a párt központi szerveit olyan formában, ahogyan azt az »Iszkra« hasábjain Lenin lefektette. A kesebbség (mensevikek) több kérdésben nem helyeslik a fegyelmezett, erősen megszervezett párt létrehozását, azonban szerencsére a többség (bolsevikek) elgondolása érvényesül, amely a Helyes. »Támadóbban kellett volna fegyvert ragadni.« A hatalmas szervező munka után, amelyet Lenin kifejlett a kongresszust követően, 1905 az első clálurn a dicsőséges szovjet forradalom, a bolsevik párt történelmében, amikor a munkások fegyvert ragadva, szervezett csapatokban próbálták megdönteni a cári uraimat és kiharcolni, emberi jogaikat. 1905 december 4-én (22-én) jelenlek meg Moszkvában első barrikádok. Kilenc napon keresztül a sokszoros túlerővel szemben is tartották magukat a munkások. De nemcsak Moszkvában, hanem több nagy városban (Krasznojarszk, Szebasztopol, stb.). Finnországban a munkások »Vörös Gárdát« alakítottak és szintén fölkelésbe mentek. Mindezeket a fölkeléseket azonban kegyetlen embertelenséggel fojtotta vérbe a cárizmus. A sikertelenség egyik lényeges oka az elméleti különbség volt. Am:g a mense- vikek szemrehányóan mondták utólag: »nem kellett volna fegyvert fogni«, addig Lenin és a bolsevikok álláspontja eppe'i ellenkező volt. A mensevikek utólagos álláspontjukkal forradalmi magatartásukat igazolták. Amikor »erélyesebben, támadóbban kellett volna fegyvert ragadni...«, akkor is a megalkuvás útján jártak. Hiába volt később (1916) az »Egyesítő kongresszus«, ahol a bolsevikok és ■mensevikek formálisan egyesültek. Eifniv- leji különbségek mégis maradtak, különösén - az agrár-kérdésben.»Le a cárral! Le a háborúval! Kenyeret!« „Le a cárral! Le a h »borúval! Kenyeret!“ Ez volt az 1917-es forradalomban a dolgozók követelése. Azonban a Hiszékenységük folytán, a mensevikek megalkuvó politikája révén még mind'g nem érték el ezeket a követeléseket. A ooKe- vik pártra súlyos feladat várt: megmagyarázni az első sikertől megrészegíüt tömegnek, hogy a végső győzelem még nagyon messze van. A polgári ideiglenes kormány, a szép ígéretek nem biztosíték arra, hogy a nép békét, földet, kenyeret kapjon. É«jen a szocialista forradalom! Lenin Petrográdra való visszatérése (ápr. 3.), azután új rorduia!ot adott a forradalomnak. Első beszédét, amelyet a Megkötötték a breszti békét és kezdetét vette az építő munka. Óriási nehézségeket kellett még a győzelmes forradalom után is leküzdeniük a külső és belső ellenséggel szemben, de a szovjet ncp élniakarása győzött minden nehézség •felett. Diadalt aratott a Párt, ' á Lenin által vezetett élcsapat, diadalt ai atolt a •szocializmus. ... Eljött a kapitalizmus összeomlásának Ideje Az októberi forradalom győzelme nemcsak az orosz nép és a hozzátartozó nemzetiségek magánügye volt. Áttörte a világ imperializmus frontját, megteremtette a nemzetközi forradalom ama hatalmas és nyílt központját, amilyen központja soha sem volt és a.nydyre támaszkodhat mindenkor a munkásság. Eljött a kapitalizmus összeomlásának időszaka. Ebből a forradalomból, Lenin és Sztálin gyakorlati forradalmi munkájából meg kell tanulnunk nekünk is, nogy törhetetlen akarattal, nem lankadó lendülettel, hogyan kell végeznünk munkánkat, hogy minél előbb mi is eljus"unk álmaink megvalósulásához, a szocialista Magyar- ország megteremtéséhez. Holló Gyula Megszűnt a MÁSz • A minisztertanács tntározata értelmében a MASz megszűnt. Helyébe megalakult a Szénbányászati Ipart Igazgatóság. A minisztertanács Usztrovszky Györgyöt nevezte ki szénbányászati ipari igazgatóvá. A Szénbányászati Ipari Igazgatóság működési körében két ipari központ alakúit az állami szénbányák vezetésére: a Borsodi Szénipari Központ miskolci székhellyel és a Középdunántuli Szénipari Központ várpalotai székhellyel. A két ipari központ irányítása ala 1U szénbánya nemzet, vállalat tartozik: az ózdi, a diósgyőri, a sajómeiléki, a salgótarjáni, a dorogi, a várpalotai, az. ajkat; a vertesbakonyi, a mecseki és a tatabányai szánbányák nemzeti vállalat. A Nemzeti Vállalatok között ifjen sok a hányás. így a salgótarjáni NV vezetője Sándor Pá lelvtárs. A műszaki főosztály vezetője Gubán Balázs salgótarjáni vájár, az üzemgazdasági osztály vezetője Házer Sándor salgótarjáni aknász, Burkus István nagybátonyi vájár pedig a sajómel- léki szénbányák NV igazgatóhelyettesi! lelt. Gyorsítani kell az őszi munkálatokat Haáss Lmos órás és ékszerész Bal assagyarmat Rákóczi fejedelem út 41 Ajánlja 14 karátos fémjelzett valódi arany és ezüst tárgyait a legolcsóbb napi ár mellett. — Óra és ékszerjavítások szakszerűen készülnekAz őszi mezőgazdasági termelési verseny Nógrád megyében még közel sem áll olyan jói, mint ahogy azt jovó évi kenyerünknek biztosilása megkívánja. Az országos versenyhez viszonyítva október 16-án Nógrád megye az őszi szántási versenyben huszonhármadig — A területek 80 százalékát szántották fd. A iraktorszántúsi versenyben hetedik heiyen áll Nógrád, a búzavetési versenyben huszonötödik, a rozsvetési versenyben pedig a huszonharmadik helyre került. A megyén beiül az ütemterv szerinti munkálatok áfása október 30-án a következő. Első Balassagyarmat varos, utana következnek a szobi, a balassagyarmati járás, Salgótarján város, a salgótarjáni, nógrádi, szécsényi és a sziráki járás. Alig fél esztendeje, hogy az MDP' Salgótarján I. körzete átköltözött a volt1 Szoc. dem. párt helyiségébe. Helyét al „Szabad Nógrád” szerkesztősége vette át és ott, többé-kevésbé értékes munkát fejt ki, ugyancsak a Párt érdekében. Salgótarján és környékén 16 ezer elv-» társ tud erről, ha csak azokat számít» juk, akik előfizetőink és olvasóink. De* tud erről a párttagság jórésze is, akik: eljárnak a pártnapokra és rendszereseit fizetik a tagdíjat-., A napokban azonban furcsa meglepe» tésben volt részünk. Szerkesztőségünket- felkereste egy „párttag”/ ki tagsági díj ját lakaiba kifizetni. Midőn közöltük, hogy a párt csekély féléve nem ebben* a helyiségben van, őszinte csodálkozását fejezte ki, mondván: — De még nemrégen itt fizettem ti tagdíjat...! Rosszmájú kollégánk erre ironikusait megjegyezte: — Valóban?... Akkor ön még nemrég gén Párttag is volt!?... Epés Mis! Mi, a gépgyár dolgozói ígérjük, hogy o termelés emelésére törekszünk!... A salgótarjáni gyár dolgozói hozz* vannak szokva az őszinte kritikához. Mi» vet gyárunk életében október 1 -töl nagy változás állott be, szükséges erről beszélni. . Salgótarjáni gyárunkat volt központunk mindig úgy kezelte, mint egy alárendelt gyarmatot és mindig azt hangoztatta, hogy ránbűzéinek, hogy debates vállalat vagyunk, A termeit árukat volt központunk sietett eladni, anyagot azonban legerélyesebb sürgetésünkre sem, kaptunk, úgyhogy sok esetben anyaghiány miatt a gyárat napokig szüneteltetni kellett. Arról pedig, hogy az elavult gépeink helyett modenebb gépeket szerezzenek be részünkre, hallani sem akarlak, sőt még a kollektiv szerződésben biztosított munkaruhákat sem adták meg nekünk, éles ellentéte éppen annak, .Hogy budapesti gyárunk minden dolgozója a kollektívben biztosított ruhákat kellő időben megkapta. Nem tudunk hála és elismerés nélkül gondolni Ipari Központunk Vezetősé- kére, azért az erkölcsi és anyagi támogatásért, melyben bennünket tüggetleni- tésünk óta részesítenek. Mi, a Salgótarjáni Gépgyár dolgozói ígérjük, hogy méltóak leszünk bizalmukra és minden erőnkkel termelésünk mennyiségi és minőségi javítására fogunk törekedni. A Starjáni Gépgyár dolgozók Tanulnak az asszonyok Szerdán este bensőséges ünnepség keretében lépte ál a tudás kapuját 38 pro. letárasszony az acélgyári MNDSz szemináriumi záróvizsgáján. Olyan asszonyok ezek, akik sok keserves esztendőt hagytak már maguk mögött. Miután a demo» krácia felszabadította őket, vállalják a családjuk ellátása mellett azt a fáradtságot is, hogy tanuljanak és másokat is a haladás útjára vezethessenek. A szemináriumot vezető Homoki Lászlóné kérdéseire bátran, öntudatosan feleltek a hallgatók. Ezzel. a szemináriummal szép és eredményes munkát végzett az acélgyári MNDSz. Most elindul a 38 úttörő asszony a lek világcsítás és a további tanulás útján,- Tanulásukkal és munkájukkal hozzájárnának a szocialista Magyarország felépítéséhez. — Az acélgyári villanyszerelők rohammunkában vállalták az . újonnan épülő hideghengerműi üzem transzíormátor állomás villamos berendezésének elkészítő»
