Szabad Nógrád, 1948. november (4. évfolyam, 45-48. szám)

1948-11-18 / 47. szám

Miért kellett az Iskolák államosítása, avagy így nevelnek a p@dsié®ys®k így nevel Rókus atya a salgótarjáni általános Iskolában Salgótarján Rákóczi úti általános iskolájában, a reakciós rém­hírek ellenére is a most kezdődő iskolai vadban rekordbeiratkozás volt. Az előző esztendők 5—8 százalékos kimaradás helyett mind­össze O.Sö százalék volt 1948—49. cvben. Nem kis büszkeséggel mondja mindezt Tátray Pál igazgató, akinek felügyelete mellett 54 pedagógus több mint 1000 gyermeket nevei szépre és jóra. Ezer gyermek lépi át irányításuk meiiett a tudományok csodálatos és rejtelmes kapuját, hogy az iskolából kikerülve, értékes és hasznos lagjai legyenek a magyar demokráciának. Szép és nehéz, emellett felelősségteljes munkát végeznek a nevelők, mert amilyen ifjú"á ;ot nevelnek, olyan lesz a jövő.» Szavaz a Vl-b Tátray igazgató eívtárssal láto­gatást teszünk néhány felsőbb osztályban. A Vl/b. leányosztály egyhangú véleménye, hogy leg. jobb óra a »szabad beszélgetés«, tehát ezt hallgatjuk meg. Valóban érdekes, amikor a 12 éves leány­kák beszélnek a dicsőséges Szov­jet forradalomról, az októberi ese­ményekről. Úgy került napirendre a kérdés, bogy most volt a forra­dalom évfordulója. — A forradalomnak' két nagy pártja volt — mondja értelmesen Venczel Irma —, a bolsevikok (többségiek) és a mensevikek (ki­sebbség). A mensevikek nem akar­ták felosztani a földet és megal­kuvók voltak... — A forradalomban a legfonto­sabb teendő a nagybirtokok szét­osztása volt.., Lenin tisztán látta « kérdéseket... — Úgy beszél ép­pen Telek Mária, mintha szeminá­riumi előadó lenne. Amikor leül­teti őket felelet után Benczúr Zol­tánná, látni az arcukon, hogy sze­rettek volna még többet is mon­dani.., Mi a háziasszony kötelessége 7 Erről beszélnek a VlII/b. oez- tályban Horváth Qytiláné óráján a lányok. Piri csillogó azemmel beszél: — A háziasszony kötelessége a gyermeknevelés és a háztartás vezetése... Mindezt Illik tudni agy ilyen nagy lánynak, aki maholnap már nem az iskolában, hanem a min­dennapi életben felel majd, — biz­tosan ugyanilyen helyesen -j erre a kérdésre. ' A Vlll/a. esztályban pedig az MNDSz szerepe és célja a iő téma. Azonban nem azért nevezik ezt az órát »szabad beszélgetés­nek«, hogy csak erről beszéljenek. Közben mindég akad valami más érdekesség is, mint most az olim­pikonok érkezése. Kiderül az is az óra alatt, hogy legnépszerűbb olimpikon Papp László, — a Vlll/a. osztály előtt... De az MNDSz célját is tudják: — Segíti a szegényeket és de­mokratikus nevelést biztosit az asszonyoknak... — felel a kir- désre egy csillogó szemű kis... (pardon!) nagylány. Azt is meg­tudjuk, hogy az elmúlt évben «ok tankönyvet adott a iiel/oe i MNDSz ennek az iskolának. (Ahhoz azonban, hogy most, a hűvös idő beálltával üvegek ke rüljenek a töröttek helyébe ebbei az osztályban, a város vezetősé­gének sürgős támogatásra volna szükség!) A munkáság küzdelmei A VlI/a.. fiúosztályban Pankó József tanár kérdezi a fiúkat. Csodálatos (vagy talán nem is a^), hogy níjgy általánosságban mind tudnak felelni a kérdésekre: — A munkásság összefogása eddig még mindég eredményt ho­zott... Most is, a 3 éves terv meg­valósulását eremdényezi majd ez az összefogás Perjés András óráján a tanulók kérdeztek. A kérdés: »Miért Jó, hogy az iskolákat áhamosítottákc« Nem is kell hozzá tanári ma­gyarázat. Ezek a nagy fiúk már maguk adják meg mindenre a vá­laszt. Okosan és értelmesen, Ja- kubovics például így felel: — Azért, mert kétféle iskola volt. Az egyházi iskolában más tankönyvből tanultak a »régi szellemben«. Bucsek pedig kezével szinte le akarja rajzolni: — El voltak hanyagolva H ta­kolák, mint Sámsonházáq la, ahol azután rendbe hoztuk.., — Hoztátok?.., — Igen, mart én (a ett voltam édesapámmal... Ami érthetetlen a Vffl-a előtt Elmondják még többen Is saját tapásztalataikat. Milyen kivétele­ket csináltak Karancsalján, Nem­űben és más egyházi Iskolákban a tanítók, a jómódú gyermekek javára. — Az állam mégis felszólította a szerzetes tanárait Is, hogy ta­nítsanak tovább az állami iskrIák­ban. De Mindszenti megtihotta ezt nekik és most munka n maradtak éa a nép adományábó' élnek... Ezt nem nagyon értik a Vlll/a tanulói. Mindszenti hogy veheti el a szegény papok kenyerét miért csinálja mindezt». Kibújik a szög a zsákból Úgy kezdődött, hogy Bucsek sírva elpanaszolt egy tavaly: ese­tet, amikor Rókus atya megverte őt alaposan. Állítólag azért, mert pártnapon volt az apjával. (Ez el­len tiltakozik az atya, mert sze­rinte rendetlenkedésért fenyltetle meg »egy kicsit« Bucsekot. Azt azonban elismeri, hogy »három pofonnál a legnagyobb felháboro­dásában sent megy tovább« — Adostanában a ba'j'hat szokta húzni, így ni... — sir^i.ko- zik Bucsek és mutatja, hogy a fűtésnél milyen fogást alkalmaz az apró hajon Rókus atya. M g az arca is eltorzul, mintha a kemu tató igazi lenne. — Igen, Így «»Inál... i-i Nekem is meghúzta , i-j Nagyon fáj ez... — hallal - Uk mindenfelől az elkeseredett pa­nasz. Ebben az iskolában már n'ncser.ek hozzászokva az ll.s-n »meggyőző pedagógiai érvekhez« a gyermekek. Rókus atya való­színűleg nagyobb eredményt -uüna elérni, ha változtatna »érvein«. Becsüld a xwnkést A Vlll/a. fiúosztály 28 taiu.'ója közül csak 4 akar tovább ta mini. A többi már szakmát is válaíztott magának. A lányok azonban csak­nem mind tovább szeretnének ta­nulni. Nehéz lenne megállapítani, hogy miért van ez így. A fiúk miért szeretnének olyan hamar önállóak lenni. Minden esetre ál­láspontjuk azt bizonyítja, hogy nagyon megbecsülik a munkást, akármilyen szakmája van. önér­zetüket nem bántja, ha iparosnak, vülanyszerelönek, vagy kovácsnak kell lenni». Talán majd akkor csalódnak er kicsit, ha majd kiderül, hogy bi­zony a kovácsnak is sokat kel1 még addig tanulni, amíg jő mes­terember lesz belőle — és így nem sikerül az iskola alól kibújni... isiartézlatták a szabotáló kalákákat Simonyi Lej« cs uhátsuráajyi gazdát a múlt hiten t irtózta ,a ,e a bala.srgyarma'i rendéiség. mert a községben állmdöan arra be- ,atta a gazdákat, h)gy ne művel­ték meg a íöH'eiket 0 a maga földjét egyáltalán neír müveké meg és azt moidt> hogy más éhes embernek ő nem dolgoz:^. Ugyanis jön a háború. Slmonyi, aki tette'vet és beszédeivel valóaui a nép fctienségévé válc a-ost a end- őrség cellájában ü>e gond) koz- .tátik, hogy érdem,« e szabdalni Kemence község kl*- it KŐ. zépparasztsága meg’eszített erő­vel dóig-sík azon, nogy az óuf üzemtervet 100%-ig teljesítse. Ugyanakkor a régi Ilorthy-'ezsim által ittíelejtett és azt visszaváró özv. Csupor Lajosné és fia, Csu­por István 100 holdas gazdaságu­kat megmíiveletlenül hagyták, annak ellenére, hogy igavonó ál. latjuk és traktoruk is van. Neve­zetteket a rendőrség letartóztatta, földjüket pedig a kemence! föld- I bérlő szövetkezetnek adta át. A könnyein halálos áldó; Újabb szerencsétlenség történt pénteken Nagybátonyban. Buty- tyán László 21 éves kovács a múlt héten leszakadt egyik oszlop felállításához szükséges terelő csigát vitte fel a negyedik szintre. Fent megcsúszott és a mintegy riiség újabb zatot követelt 16 méter magaságból lezuhant. Azonnal a bányakórházba szállí­tották, de segíteni már nem tud­tak rajta és a délutánt órákban meghalt. A szerencsétlenség oka az volt, hogy könnyelműségből nem használta a mentőövet. Agyonverte n potyz A múlt héten szombaton Benkö János 65 éves kutasói gazda két lovas kocsiján igyekezett az este beérkező pásztói vonathoz, hogy érkező rokonait hazavlgye. Amint a sötét úton igyekezett az állo­más felé, 2 férfi és két nő állí­totta meg azzal, hagy vegye fel őket és vigye be az állomásra. A ík es gazdát sutasok gazda gyanútlanul fel is vette a „potyautasokat" kocsijára. Alig haladtak pár máiért, a kocsi há­tuljában ülők baltát ragadtak és a --zeiencsétlen gazdát halálra ver­ték. Holttestét a közeli szántásba dobták és elhajlottak. Megindult a nyomozás a bestiális gyilkosom kézrekerítésére. Előre, traktoPisták! December 15-ig az ütemterv szerint, kisebb módosítással Nóg- rád-Hont vármegyének a következőket kell teljesítenie: Búzavetés 60.000 hold, rozs 15.000, fogat-szántás 133.320, Traktor-szántá* 40.000 hold. Ezzel szemben búza vetésünk 60.967 hold, 104.3 száza­lék, rozsveíésünk 15.862 hold, 105 százalék, fogatszántásunk 130.918 hold, 08.2 százalék, traktorszántásunk pedig 19.558 hold, 49 száza­lék volt november 12-én. Ezck az eredmények azt bizonyítják, hogy az ütemtervet a ki­tűzött időre teljesítjük megyei viszonylatban. Vetésnél már most túlteljesiteltük a tervet. Csak a traktoristáknak kell még egy ki- csit jobban meggyorsítani a munkát. Példát kell venni az erdőkürti traktorállomástól, ahol már munka versenyben állnak egymással a traktoristák, az ütemterv végrehajtása érdekében. Jói megy dolga a mostani haiárvadásznak különösen Salgótarjánban, a „minta laktanyában4 i- n­aí „Csütörtökön este a salgó­tarjáni határvadászok „Kos­suth köre” kedves háziün­nepélyt rendezett a kislakta­nyában. Az értékes kultúr- előadáson megjelent Abrudbá_ ■vai Aladár őrnagy, Sásdi ndre szds és Sallai Ottó szds is, akik valamennyien elismerésüknek adtak kifeje­zést.” így kellett volna megírni az eseményt „helyszűke” miatt, azonban ez nem elég.. Ha csak ennyit írunk meg, akkor nem irtumc igazat, mert elhallgattunk mindent. Elhatlgatftuk éppen at legfon­tosabbat, a lényegét, az igaz­ságot. Lássuk csak, hogy is volt valójában •. ízletes vacsora után a fax­újságokkal. feliratokkal gaz dagon feldíszített ebédlő és kultúrteremben megkezdődött az előadás, amire vasárnap határoztad el magukat anyolja ki az emberhez nem ,,Kossut-kór”-be!lek: Nem aludtak ki a csillárok, nem gyűlt ki a rivalda szín­pompás reflektora és még függöny sem volt. Felállt egy bajtárs és beszélt: — Nem művészetet, csak próbálkozást... Nem „olyan ’ értéket, csak szórakozást és tanulást kívánnak -nyújtani... Ne is^ „úgy” fogadják, hanem elnézéssel.. * Aztán következett a mű­sor. Petőfi, József Attila, Ady versei csendültek fel a komoly arcú határvadászok szájából: Mi o legnagyobb probléma A „Határvadász induló” és a „komoly dolguk” után egy­re jobban élénkülj a hangulat. Vidám nótán, mókák követ­keznek. A konyha felöl neál-í it egv toorongyos „füstös* is, *ki széle; mosollyal gu­méltó, lealacsonyító alázatos­ságot. Kiderül, hogy ez is Honvéd, bár nem látszott ki belőle. A toprongyosságának azon­ban története van. Amikor a határvadászok készültek ez­zel a műsorral, kiderült, hogy rongyos ruha kell. Szaladta« a raktárba: — Van rongyos ruha? — Nincs! — kapták meg a választ. Elmentek a polgári szom­szédba. Ott sem kaptak. Mái- már le akartak mondani erről a műsorszámról rongyos ruha hijján, amikor mégis csak si­került szerezni egyet-,. Ez aztán meg is felett a célnak.., Mosolyogva emlékeznek vissza: — Bizony, közvetlenül a fel­szabadulás után ehhez a tnü­_______ s orhoz a „jelmez'* beszerzése vadásznák Salgótarjánba!... nem okozott volna i'yen gon­dot ...! Beállók rózsám katonának Egymás után, szinte válo­gatás nélkül állnak ki a határ vadászok szerepelni. Tegnap kovácsok, gépészek, cipészen földmívesek és tisztviselők — ma, honvéd Határvadászok Énekelnek, szavalnak, mókáz­nak és tudományos előadást is tartanak a csi’lagos ég tit­kai róh A „hallgatóság” között he lyet foglal a rendőrség kél tisztje is, valamint a Szabad ságharcos Szövetség néhány vezetője és tagja. Katonás felkérés után már Kovács r szds. pl a zongora mellett ét neki tapsolnak- Utána • VHBSz jólismert zenekará­nak két „polgári” tagj« akasztja nyakába a harmoni­kát.., Az egy órásnak tervezett kultúrműsorból kétórás lesz és a hangufaT csak emelke­dik. Nem túlságosan nagy kedvvel vesszük tudomásul a takarodót. Meg is mondom Pintér szds bajtársiak: — Ha legközelebb is ilyen hamar haza akar Küldeni, hát biz Isten én is beállók határ­a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom