Szabad Nógrád, 1948. október (4. évfolyam, 41-44. szám)

1948-10-21 / 43. szám

Érsekvadkerí a fejlődés díján Ersekvadkerten óriási ütemmel dolgo- i fé]méter széles járda elkészítését. Ér­zik a falu lakossága és a községi elől- I sekvadkcrte/i eddig még nem volt járda, járóság, hogy mielőbb befejezzék a már | A járdabtfejezés után cseresznyefát cf elkezdett 500 folyóméter hosszú és más- | sövénybokrokat ültetnek az utca mentén. Jó termést hozott a cukorrépa Az érsekvadkerti gazdák az idén 150 mennyiségben all felhalmozva a fépa, hold területen termeltek cukorrépát, am't I hogy aztán teherautókon a selypi cukor- napjainkban igen szép eredménnyel szü- I gyárba szállítsák. A gazdák a cukorn- retelnek. A község terén már hatalmas | páéí't mázsánként 14.40 forintot kapnak. MDP Rau Albert aknai szervezet ve­„Ez a mi hitűnK, mely valósággá válik" Berceleii megalakult a Földiiérllí Szövetkezet — mert akarták és harcoltak érte 15 család bizakodással néz ma a jövő e>é Bérceién. Bizakodással néznek már azért is, mert 69 hold területen megalakították a Föld­bérlő Szövetkezetét és a közel­múltban megkapták a 2500 forin­tos szántási hitelt. Igen mostoha körülmények kö­zött éltek eddig valamennyien. Hi­szen napszámba jártak dolgozni, mert egy darabka földjük sem volt. Most. mintán megalakították a Földbérlő Szövetkezetek saját maguknak dolgoznak és ebből biz­tosítják maguk és családjuk ke­nyerét. Igen kemény harcot kellett ezek­nek a dolgozóknak eddig is meg­vívni azokkal ez ember. akik a "ép ellenségei. Ferde szemmel nézi de- mokratikis haladásukat dr. Dach Géza ügyvéd s a Bakk-tesGérek — volt földbirtokosok . — Eddig napszámosokkal művelteit ék meg földjüket és a magas hasznot zseb- revágvg, élték életüket a főváros­ban, nem gondolva azokra. akik verejtékkel szerezték mog az ő kalácsukat. . Ezek az „urak“ most természetesen élen járnak a rém­mesékkel. Háborús híreket kelte­nek. nyugtalanságot okoznak a. be­csületes parasztok között. Az óva­tos „urak.“ azonban még arra is vigyáznak, hogy ezeket a rémhíre­ket n® közvetlen tőlük hallja meg a parasztság, hanem magától * falu ku'ákságától, akik kaphatók erre. így akarják megakadályozni, hogy a falu kis- ég középparagzt- sága kiszakadjon az 5 szipolyozó hatáskörükből és az önálló boldo- gu'ás útjára lépjen. Nándori Márton, Bércéi község MDP titkára bizakodva mondja: „Hiába jtt minden beszéd. A falu dolgozó parasztsága újjá fejlődve elindult a maga, útján. Nem lehet már őket megállítani. A jövő hé­ten már fel is kerül a béreit terü­let b»járata fölé megyénkben az első főldbérlőezövertkezetí cégtábla., hogy hirdesse a. parasztság új éle­tét A község 13 kis házában boldo­gan tervezget á család. A demo­krácia meghozta részükre az igazi felszabadulást. A maguk gazdái lettek és bíznak abban. hogy a szocialista Magyarországon még magasabbra eme'kednek . •.. — bobi — vezetősége kéri a bányaigazgatóságot, hogy vegye figyelembe a telepünk helyezetét: hozassák rendbe a lakásokat és a kultúrházat. Sürgős intézkedést kér az MDP Rau Albert aknai szervezet ve­zetősége, mert ez közérdek, különben 278 párttagról -és ezek jjiütüréletéiől van szó. Vezetőség. Tanulj többet A salgótarjáni Dolgozók Gjmnázlu. mának Petőfi önképzőköre versenyre hívja ki ezúton is Nógrád megye összes dolgozó iskoláinak önképzőköreit. A ver­senypert tok a következők: 1. A haladó világnézet helyes visszatükrözéae az önképzőkör munkájában. 2. Az előadá­sok színvonalának emelése. 3. Pontos megjelenés az önképzőkör ülcse’n és rendszeres tagdíjfizetés. önképzőkör vezetősége. Végre valóban hivatását teljesíti az OTI: a dolgozók védelmét és biztosítását szolgálja Markos György előadása Balassagyarma to n Balassagyarmaton az Ipari és Mező- gazdasági Kiállítássá] kapcsolatban pén­teken este a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság rendezésében magas színvonalú előadást tartott Markos György »Köz­gazdaság a Szovjetunióban« pímmel. Az előadáson a város lakossága és a kiállí­tás közönsége nagy számmal jelent meg. Másodszor terem az almota Szécsény községben csodával határos módón Ozsvaid Károly aimaíáján az id n immár másodízben terem alma^ A fa az udvaron van ültetve, kb. 6—7 eves Jeliét és a második termésénél 9 gyö­nyörű alma díszeleg rajta. Az egész falu csodájára jár a rjtka jelenségnek. wmmmmmmsmmmmmmmm—mm Jog / és kötelesség A magyar demokrácia sikerei, amelyet ín felszít baduhás óta vég­hezvitt. kétségen kívül nagyok. Nem vitás, demokráciánk szépen halad a kijelölt úton célja felé. De ezek a sikerek nem arra valók, hogy most már demokráciánktól füt-fát követeljünk. Ha nagy sike­reinket észrevesszük, vegyük észre azt is, hogy ezekhez a nagy sike­rekhez egyenként mennyivel és mennyiben járultunk hozzá. Igen. Vannak elvtársak, akik látják a magyar demokrácia fej­lődését ée sikereit és túlzott igé­nyekkel fordulnak a demokrácia felé. Ezek az e'vtársök nem gya­korolnak önkritikát, pedig a kri­tika és az önkritika nagyon sok­szor szerepet játszik a jog és a kötelesség helyes megítélésénél. — Ezek az elvtársak »z önkritika hiányában nem tudják azt. hogy csak annyit kérhetnek a közösség­től vissza, mint amennyit a közös­ségért tettek. Tehát először jön a kötelesség- feljeeítés. Ha mint dolgozó kommu- nislts módra teljesítettem a köte­lességemet hazámmal és embertár­saimmal szemben, csak ezután jö­het a jogos követelés. Rozsak Péter. 2 SröD OTI.-Elég volt ezt szót csak ki­mondani és az a dolgozó — aki tű­iéin nem is tehetett arról, hogy- rá volt utalva — borsózó háttal gon­dolt erre az intézményre. Persze azután voltak olyanok is, akik ..is­merőseik“ révén jó ideig abból él­tek, amit az OTI a dolgozók fillé­reiből összegyűjtött. Ezek aztán agyondicsérték a múlt rendszer eme jellemző, rothadt társadalom­biztosítását. Egy ilyen tetejétől aljáig rot­hadó intézményt meglehetősen ne­héz a. dolgozók érdekeinek megfe­lelően átszervezni. De azért — minthogy minden fejlődik — az OTI sem maradt le. — Október 16-án már megindult a délutáni órákban a belgyógyá­szati rendelés is, — újságolja övöm­mel Vajda Béla. az OTI saigót-r- jáni kerületi pénztárának ügyveze­tője. így a dolgozók a munka be­szüntetése nélkül is el tudnak menni vizsgálatra. Ezenkívül a se­bészeti. a fogászati és a szemészet•' rendelők is megkezdik működésü­ket. — Ar. orvosság-ok kiírásánál sem az olcsóságra törekszünk, mint a múltban, hanem az a főszempont, hogy a beteg lehetőleg minél előbb meggyógyul )on. Ennek megfelelően meglehetősen nagv összegeket fordít az OTI be­tegeire. 358 ez?r forint a. havi ki­adása, ebből 40 ezer a gyógyszer. A dolgozók érdekeit szolgába majd az az intézkedés is. hogv minden ötszáznál több munkást fogla'k°z- Utó üzembe üzpmorrost helyesnek,. — Persze még ma is vann*k o'yanok —- mondja Vajda elv táré •—. akik az OTÍ-ba nem azért jön­nek. mért betegek, hanem mert nem szerétnek dolgozni (’magyarul: „lógósok“) és a táppénzből akar­nak megélni. Ezeket természetest A leleplezzük, ami viszont, nem na- gvon kellemes, mert szidják az OTI-t. hogy olyan, mint a. múltban volt. Pedig ezek felszámolásánál n dolgozóknak is segíteniük k U. mert mindannyinak érdeke, hogv senki se éiösködjék a dolgozók fillérjeiből. Szülők, gyermekek, nevelők Igen sokat és behatóan kod ma a gyermekekkel és az ifjúsággal foglalkoznunk. Az oroszlánrész ebben a munkában a hivatásos nevelőké, de szép és súlyos jeiodH hárul ezen a téren mindenkire, aki építeni akarja országunk jövendőjét. A felnőtteknek, ha a- gyermeknevelés kérdéseibe »karnak betekinteni, komoly érdeklődést, sok szü­reteiét, megértést és még több elmélyedést kell tanusítanioh, mert a pedagógia azonkívül, hogy szívügy, igen komoly tudomány is. , A gyermekek életét igen sokokos felnőtt megrajzolta már: felfedték, hogy miként szállhatunk vissza mi felnőttek letűnt gyermekkorunkba, s milyen útonmód.>n közelíthetjük meg és formálhatjuk teljes bizonyossággal a gyermekek lelkét. Ezeket a müveket pedagógus és szülő egyaránt haszonnal forgatja. Ezek nyomán, de ® közvet­len .tapasztalás folytán is majd mindenki tudja, hogy az emberi fejlődésben az úgynevezett gyermekkor merőben különbözik a felnőttek korától. Mégis... A nevelés, ha v*iahol kiMcsaklik. ha disszonancia keletkezik felnőtt és gyerek között, ez csak abból adódik, hogy gyeripek és felnőtt nem érti meg egymást:» felnőtt nem tud, vagy nem »ivar a gyermekhez „leszállanj“. Minden hibás nevetés a „fclnöt1“, a merev és önző magatartásból ered s nemcsak jellembeli hi­báknak, de betegségeknek is kúiforrása az ilyen gyermeknevelés. Valósággal tenyésztője a legkülönfe- *ébb neurózisoknak. Ez a pedagógiaellenes szemlélet hosszú időn keresztül az iskolákban is otthonos volt. Ki ne em­lékeznék arra, amikor a nevelő a gyermekek .fölött állt“ és mmden megnyilatkozásával bizonyos kény­szert-gyakorolt a fejletlen emberpalántákra. Ebben az időben csak azt firtatták: mit és mennyit tud a gyermek. Más szóval: mennvibeníelnöH már? A haladó nevelés leszámolt ezzel a nem helyes módszer­ről: a lélektani kísérletek százaival bizonyította be. hogy a gyrmcbfelke fejlődő valóság. melyet terv­szerű beavatkozással hajlítani, alakítani lehet és kell s csalt b*zojryosféjlődcsi fokok bcérésé után alakul „felnőtté“ lelkivilága. A modem nevető (és a jo szülő is) munkatársa, pajtása, ha kell játszótárssá a gverm’eknek. — \eie élve és érezve csiszolg»tja. formálja — mindig a gyermek ..mé.-téke“ szerint —- o'vaai fokra annak tudását, amilyen éppen természetes.. A nagyközönség ma mar egvre inkább elismeri, hogv a pedagógusok a gvermfkeket hozzáértés­sel nevelik. A pedagógusoknak nSzánt ezt „ termékeny érdeklődési állandóan ébrenfartro. munkájúikat bizonyítaniok kell, hogy a gyernicétjélefi tnunkálásához tudományos elmélyedés nélkül hozzányúlni nem lehet- Fupáczi Ferenc tanító, Batdsságydfvtst,

Next

/
Oldalképek
Tartalom