Szabad Nógrád, 1948. október (4. évfolyam, 41-44. szám)
1948-10-07 / 41. szám
Egyharmadával csökkentették a széntermelés költségeit Csongrádi János és társai A kisteleki bányától került Szorospatai ra a 35 éves Csongrádi János h. fő- eknász. Fiatalon lendülettel végezte és .végz' jelenleg is^ munkáját. Kisteleken ■pumkatár..aival olyan észszerűsítésl végzett a bányában a szénfejtésnél, amellyel a helybeli frontfej'és tubáit. sikerült kiküszöbölni és a költségeket körülbelül egyharmadával csökkentették. Szeletelő-pásztés fejtés A szorospataki üzemirodában beszélgetünk Csongrádi elvtárssal, aki lelkesedve mondja el úií'ása jelentőségét: — A frontfejtésnél, amikor hosszú vonalban folyt a munka, rengeteg időt vett igénybe a csúzda átszerelése. Az éjjé műszak jóformán csak est a szerelő munkát végezte e]. Még így is az előrehaladásnál nagyon fárasztó volt a munkásoknak az átlapátolás. Az újítás lényege az. hogy lerövidítjük a frontot, de olyanformán, hogy keresztben esetleg két oldalt is, pásztásan fejtünk, köz. ben mellékcsúzdikat iktatunk be. aminek átszerelése nagyon egyszerű és könnyen elvégezhető. Hatalmas megtakarítás Az elmélet után a gyakorlati megvalósításra is sor került. Palotás József, Oroszi István és Répás István kisteleki vájárok munkához látlak és tervem szerint megkezdték a szeleteiő-pásztás fejtést. Teljesítményük körülbelül ugyan, annyi maradt, mint volt a hosszanti frontfejtésnél, de ugyanakkor az éjjeles műszak is rendesen dolgozhatott, termel, hette a szenet, mert nem volt szükség átszerelés! munkára. Ez az éjjeli. mű - szakmegtakarítás azt jelenti, hogy a szénfejtés költségei egyharmadával csökkenlek a munkamódszer bevezetésével... — Ennyi az egész... — mondja Csongrádi János, majd hozzáteszi: — Ezt az új munkamódszert, a követelményeknek megfelelően módosítva itl Szorospatakon is meg fogjuk valósítani, hogy azáltal is megvalósíthassuk a 3 éves tervet két és fél év alatt. Új járatok a HSávaufnál Az őszi menetrendben a MAVAUT új járattal gyarapította eddigi forgalmát. Salgótarjánból 15.25.kor indul Nógríd- megyor Pásztó felé, Pásztóról ped'g MO-kor Tarján Jelé. Ez á járat csak kedden, szerdán, csütörtökön és szombaton közlekedik. A többi járatokban lényeges változás nem történi. Ugyancsak változatlan maradt Budapest—Salgótarján viszonylatban a MÁV eddigi menetrendje. / % Osztályéberséget Népi demokráciánk a fejlődés során olyan szakaszba jutott, amikor a szó- cahznius építése va ósággá vált, napirendre került. De mint ahogy idáig sem rózsával hintett u'-akon jutottunk el, hanem sok harc, fáradság és munka tette lehetővé, úgy az sem következik be, hogy békésen belenőjjanek a szoeia. Hamisba. Az osztályharc ebben a szakaszban még élesebb, még elkeseredettebb lesz a reakció részéről, m'nt valaha is volt. Mert tudomásul kell venni, hogy a reak. ció ugyan meg van verve, de nincs megsemmisítve. Még itt él közöttünk a gyárakban, irodákban, városban és faluban egyaránt. A reakció nagyon is megértette a helyzet változását. Nem fennhangon hirdeti céljait, nem dobszúval akar verebet lógni. Igyekszik a demokrácia táborában vezető helyet elfoglalni és csendes munkával mindenütt, eho! csak lehet, ártani a népnek. A reakc’ó nem mondja azt. hogy nem kell szövetkezőt, nem kell takarékoskodni és az önköltséget csökkenteni, de mindent, amit és ahogyan tesz, a fejlődés elleti csinálja. _ Igen. az osztályellenség itt van közöttünk és dolgozik. Ha munkáról van szó ő a legodaadóbb, a legszolgálatkészebb. A pár.tagság átvizsgálásánál 5 a leghangosabb, hogy pártunkat meg kell tisztítani. Közben lejáratja a munkásve. zetöket. rágalmazza az üzemi bizottaá. got cs ha keil, szabó útja a termelést. Persze nagyon téves dolog a reakciót va>a[t nadrággal, nyakkendővel és ápolt kezekkel jellem.zni és keresni. Ilyen :s van. De van egy veszélyesebb fajtája is. Egyszerű szürke, hé.köznapi színben jelenik meg, sőt munkaruhát ölt és úgy megy a do.gozók közé, hogy demagógiá. jávaj ferde utakra térítse a dolgozók éljen irányuló harcot. Ezeket természetesen nehéz felismerni. Pártunk funkcionáriusainak egy részé, nel pedig még hiányzik a kommunista éberség. Sokszor uszályába kerülnek az 062tény ellenségnek, nem látják tisztán a helyes utat. Forradalmi éberségre van szükség, hogy letépjék az ellenség álarcát cs megmutassák népnek azok- igazi ellenforradalmi arculatát. Ez pedig netp könnyű feladat. ' A mi erőnk növekedésével az ellenségben rmniiiukább fokozódik a reménytelen düh. Iparkodik befurakodni sorainkba és megbontani a munkásság harci, szerve, zeti egységét. Ezért minden párttag és * szervezet feladata abban áll, hogy minél I többet sajátítson el a marxlsta-lcn’nista elméletből és mindenképpen fokozva a i, kommunista éberséget, hozzájáruljon az l ellenség felszámolásához. Balogh tf&pközt épül Szorospatakon A nugybátonyi bányakegülethez tar. tozó Szorospatak-bényatelepen a népjó. lét# minisztérium napközi otthont építtet az óvodát nélkülöző hány ász,gyermekek részére. A napközi ohhon már csaknem teljesen készen van, berendezése is elkészül a befejezésig, úgyhogy valöszi. nüleg még október hónapban átadták rendeltetésének. Ezzel az újabb napkö. zivel ismét sok szegénysorsú bányász- gyermeken és szülőn segít a demokratikus magyar kormányzat. Nehéz körűim ínyek ki; zott és acélos daigezeak mini a karatta 1 inyájunkírt a kebányászok Állandó panasza a balassagyarmati lakosságnak, hogy a temetőbe kivitt vi. rágokat ellopják, az élővirág koszorú- kai megdézsmálják. Megtörtént az a botrányos eset is, hogy a sírra letelt virágcsokrot, mire a látogató vizet hozott a távolcső kútról, »elemeitek«. Kérjük Balassagyarmat illetékes hatóságát, hogy az ilyen botrányos eset meg. ismétlődését gátolja meg, ha másképp nincs rá mód, rendeljenek ki a szeretel- házból néhány mozgásképes férfi1, akik u tolvajokat rendőrkézre adják. JÓ2sefleJtős dolgozói a Szakszervezetért Újabb megajánlás érkezett a Szak. tanács kongresszusának sikeréért. József, lejtős bányaüzem dolgozói 14 vagonos termelésüket 15.5 vagonra akarják felemelni, ugyanakkor a palatartaimat 5 számlákról négyre szál ítják le. Budafok — Négrádért A budafoki Gyufa-Vatta gyár falujáró csoportja a nógrádmegyei Ké'bodony községben járt és átadta az üzem dolgozóinak ajándékát, az iskolapadokat fis egyéb hiányzó tárgyakat. A helybeli iskola nevében Halmos Zoltán mondot. köszönetét. Agy tollat, pelyhet legolcsóbban szállít VIÖH JÓZSEF KISKUNFÉLEGYHÁZA Kérjen árjegyzéket! _______ 2 SrÓB AMIKOR esős időben végig méssz a kövezett úton, bizonyára keveset gondolsz arra, hogy ntityrn fáradságos munkával kerül ki a bányából a kő. Künn a szabadban dolgoznak a kőbányászok, kitéve a változó időjárás viszontagságának és a leomló kő minden vészé yé. nek. A MAGYAR-SZLOVAK hertár szélén fekszik a nó g rá tt vidéki kőbánya. A hegy hirtelen szakad mag. A nagy szakadékba —a bányában az emberek egészen eltörpülnek. Fúrógépek és kompresszorok zúgása, a lezuhanó hatalmas kötömeg jelzi már messziről, hogy itt élet van, termelnek. A s irpárak, mint testben a vérerek ágaznak szét a bányában egy-egy munkahelyhez. Az egyiknél Hajdara János gépfúró dolgozik. Megáll, leteszi a ko rülbelül 30 kilós gépet es megtörli ve. rejtekező s por’ól szürke homlokát. — Ez a mi munkánk, elvtárs. Nehéz, poros, egészségtelen. De szép, mert munkánk nyomában jó kövezett utak fog. ják behálózni-országunkat. t A BANYA még magán viseli a tőkés, rablógazdálkodás minden nyomát. Hof- bauer Jakab, a bánya főrészvényese 1933-ban kiment Angliába. Amíg itthon volt, addig se fordítottak sok gondot a berendezésre, de azután még annyit sem. Elhanyagolt szálli'ópálya, rpssz csillék, egészségtelen munkakörülmények jellemzik a bányá*. Hallatlan kínlódásba kerül, amíg a bányából kivontatják az irodához a követ. Gép és ember egyaránt szenved. — Igen, a múlt minden baja most még csak fokozottabban jelentkezik — mondja Imre Géza mérnök. Mos1, hogy az útépítkezések eddig soha nem latoit mé.eleiben folynak, minden erőnket a te.melésre kell összpontosítani, de ór'ási erőfeszítéseket keil tennünk, hogy helyrehozzuk az clhcftyagolt berendezést EZ ÉVBEN a dolgozók tulajdonúba került a bánya a tőle nem messze fekvő másik “bazaltbányával együtt. A két üzem most már néni a nyereségben, hanem a termelésben egymással versenyben do gozik a korszerűbb felszerelésért Érlek exlel a Terv sikeréért Pénteken délelőtt a bányakaszinóbím a salgótarjáni iparmedence, üzemeinek UB elnökei, versenytitkárai és párttitkárai megbeszélésre ültek össze. Az ülésen megjelent Oczel János elvtárs is. Itt megtárgyalták a 3 éves terv és az öthónapos részletterv eddigi eredményeit és hibáit és a tennivalókat. Oczel elv. társ indítványára a jövőben minden hónapban megrendezik ezt az értekezletet. I sz’avík-moiyor barátságén A Siófokon nya. -ló bányászokat Szlovákia egészségügyi minisztere meglátogatta. Ez alkalomból ígéretet tett, liógy jövő nyárra ezer magyar bányászt visz. nek üdülni Szlovákiába, cserébe ezer szlovákiai bányász Magyaroiszagon való nyarajtatásáérí. Árverési hirdetmény. A MALLERD . váci erdőigazgatósága 1943. évi október hó 13-án Szécsénybc-n a szécsényi' erdőgondnokság hivatalos helyiségében délclö‘4 9 órakor nyilvános árverésen haszonbérbe adja a NógráJ vármegyei 33. sz. szécsényi apróvadp* is 37. az. nógrádszakáli nagyvadat va. dászterüjcicken gyakorolható vadásza i jogot 1948 augusztus hó 1 -töl 1957 jó. lius hő 3!-ig terjedő időre. Ezen területek- a bujáki erdőgondnokság hivatalos helyiségében 1948. évi ok‘óbér hó 15-én délelőtt 9 órakor lesznek nyilvános ár« verésen kiadva. Érdeklődők az árverési feltétekkel a váci erdőigazgatóságon, valamint a szé- tsényi és bujáki erdőgondnokságokon megtekintheti. Az crdőigazga'óság segédhivatala vadúszterü'c‘énként 20 (húsz! forint előzetes beküldése estin a kíván*, terület árverési feltételeit, szerződés Ser veze.’ét és általános félteié, leit megküldi. .Vác, IS IS szepUmber 2?. MALLERD Frdő gazgatóság Vác. . a jobb éjeiért. igrád 133 ezret kapott építkezésre Az MDP vármegyei panaszirodajának közbenjárására az Országos Tervhivatal 5 nógrádmegyei községet részesített hathatós támogatásban. Szécsényben a községi épületek tatarozására 20 ezer, Jobbágyin a körorvosi lakás helyreállítására 22 ezer, dejtári községháza tetőzetének helyreállítására 20 ezer, 1 Mihály gergén a községháza és jegyzői lakás helyreállítására 40 ezer, Nagy. orosziban a jegyzői lakás helyreil Fására 38 ezer forint állami segélyt utalt ki a Tervhivatal.
