Szabad Nógrád, 1948. szeptember (4. évfolyam, 36-40. szám)

1948-09-30 / 40. szám

két barázda között a szövetkezetekről, a jobb életről, a parasztság sorsáról Gondolatok Lázas ütemben folyik szerte a megyében a betakarítás. Azokon a földeken, ahol a betakarítás már véget ért, magasan száll a füst, égetik a visszamaradt gazt. hogy tiszta földbe kerüljön a jövőévi kenyér biztosítására szánt búza. — Hóóó... — állítja meg a bo­rosa elé fogott teheneket Bodó István őrhalmi gazda,' hogy vissza­nézzen a gaztalanított részre. Utána 80 métemyira két öregasszony jön kosárral, hogy a pár szem burgo­nyát is összeszedjék, amit a bo­rosa foga még kikapar a főidből. — Nehéz így a mi életünk Ist­ván. — szól a pihenő felé a szom­szédos földön lévő Járja István. — Most ugyancsak azon spekulálok, hogy ha kifizetem a szántást. 1— «mi közel 150 forint. —. akkor hova leszek. — Igen. — mondja Bodó, — ne­héz nekünk 4 holdasoknak, mert a faluban a kulákok élősködőéit és minket .zsellérsorba akarnak taszí­tani. Traktor kellene. Csak ne fóV nénk attól a szövetkezettől, nem volna itt semmi baj, de mi olyan bizalmatlanok vagyunk és már nem merünk it inni. dedig hinni kell. Nem lehet az bolondság, hiszen a mi véreink akarják, hogv így le­gyem! — Az igaz — feleli az öregebb Járja gazda, mert ha úgy lesz. mint ahfigy azt mondják, hát ak­kor sokkal jobb lesz. Lesz traktor, ami csak 50 forintért szánt. El tud­juk adni a termelvényt nem csap­hat be senki. így lesz zz jó. ■ ■! Most odaér a két öreg, asszony is. Az egyik ráncos arcú, sok vi­hart látott már, a másik valami­vel fiatalabb, dp arcán ennek is a gond ráncai ülnek. — Hallom, — mondja. — hogy hogyan tervezgettek... De ha tényleg jobb lesz. , akkor miért nem csináljuk ? ... Ezt nem értem! ..- ­.......—■ — Majd megcsináljuk. — vála­szol a férfi — és akkor már job­ban fogok aludni. Majd gyanak­vóan feltekint és kérdi. — A ruha is olcsóbb lesz? — No mán hogyne lennn olcsóbb — válaszol Bodó István gazda. Most egy fiatal asszony jön a csoport felé, kezében hatalmas ká­posztát tart Hangosan kiált. Bodó Istvánué a férjének: — Még mindig nem végeztél? Inkább erre a káposztára szerezz vevßt. mert ott pusztul, — »Igen — motyog a gazda és közben a termelési szerződésre gondol, amit a múlt évben még nem köthettek meg... — No gyerünk! — kiált tehe­neire és elindul a boronával. Ar­cán önbizalommal és reménnyel, mert tudja, már, hogy egyedüli járható út részére és n többi kis- Teraszt részére n szövetkezet, ami megszabadítja őket n kizsákmányo­lástól és biztosítja „ jövőjüket... Honvédlíszf f zerefnék lesni.. é Trungel János föld. ívvé: fiú ezzel indult útnak a múlt év rk- úberében a csong- ádmegyei Csengele községből, ahol apjá­nak 10 hold földet adott a demokrácia, önként m:ni el kato­nának, mert tudta, hogy csak a népfiai állhatnak helyt iga­zán a dolgozó, demokratikus Magyar- o.szágot védelmező hadseregben. A fel­vétel sikerűit is, annak ellenére, hogy ő csak nyolc elemivel rendelkezett, míg többen vo.tak a jelentkezők között olya­nok, akik érettségit is végez‘ek. Azután köve kezelt a honvédszolgálat. A határ­vadászokhoz került Salgótarjánba, majd elvégez e az egészségügyi tisztes tan­folyamot — sikerrel. Az értesítést már úgy kapta', mint őrvezető, hogy jelent­kezzen október 20.án a Kossuth Akadé­mián. Ez kellemes meglepe és volt ré­sz're. Most azonban újabb feladat előtt áll, amit katonához méltóan fog meg­oldani tanulni és olyan tisztté képezni ki magát amelyre büszke lehet a ma-, gyár demokrácia, a dolgozó magyar nép. akik közül való 5 is!... — Bárna községben a régi Hangya Munkásszövetkezetté alakult Torják Já­nos és Susán Ant.l vezetésével. A dől- gőzök nagy őrömmel vették tudomásul a szövetkezet demokraUizálúdását. A 3 éves tervben Érsekvadkerten járda épül A 3 éves terv keretében nagyarányú beruházások történnek Érsekvadkertben. Hamarosan megkezdik egy ötszáz méte­res járda építését. A továbbiakban óvoda létesítésére kerül sor. A terv keretében az építkezési célokra 180 ezer foriniot, ezen felül pedig 24 ezer forint segélyt kap a község. Előreláthatólag hamarosan megtörténik a villamosítás is és lakás­építésre is kap kölcsönt a község. Munkaversenyben a közigazgatás dolgozói A balassagyarmati járás jegyzői adóbehajtási munkaversenyre hívták ki a vármegye összes jegyzőit. A balassagyarmati járás fő- jegyzője pedig a vármegye összSs járásait. Ez a szokatlan műnk»- verseny rendkívül nagy érdeklődésre tart számot és lapunk állandóan figyelemmel fogja kisérni ennek menetét. Önköltségcsökkentés, takarékosság a célja a vasöntöde első rohambrigádjának A hatalmas tégelyt lomhán moz­gatja ide-oda a daru. Feneketlen gyomrából izzón, vörösen folyik az olvadt vas és rőt fényével bevi­lágítja az arcokat. - A hatalmas hő­ség nyomában az emberek arcáról patakokban csorog a verejték és a vas ezernyi szikrát, csillagot szór iaaga körű1. Öntés van. A vasöntöde első ro- hambrigádia most kezdi működé­siét. Hatan vannak. Kemény, bátor tekintetek. Ahogy két öntés kö­zött pár percre megállók velük be szólni, gyorsan, néhány szóval mondják el. hogy miért alakult meg a brigád, mit akarnak. Persze a történethez tudni ke!l. hogy « vasöntöde a 4 és félhónapos ver ínyben a NIK hasonló üzemei kö­zül az első lett. — Az üzem más csoport faiból hoztuk össze ezt az ifjúsági brigá­dot — .mondja a főbizalmi elv- társ. — Porzsik József a ezető- jük. de itt van a vasöntöde párt- titkára fg. Kassai Sándor elvtár?., azután Vizi József, Gyebnár László. Kovács Sándor és Weivár Lajos. Valamennyien vasöntő segédek. A brigádhoz tartozik még Szantia Ferenc és Patakfalvi István, akik most tanulják az öntés szép mes­terségét. öle a legbüszkébbek, hogy a brigádhoz tartoznak. — De a brigád célja is kiemel­kedő. Amint Porzsik elvtára mondja, az önköltség csökkentése, takarékosság. sei ejt csökkent és és a termelés fokozása az. amit meg akarnak valósítani. — Ez mind szép. de én rém tartom elégségesnek, szól közbe Vízi János. Szerintem, hogy jól dolgozzunk, ahhoz tanulni és poli­tizálni is kelt. — Hát ebben igazad van, — hagyja helyben a párttitkár, — de eleget is teszünk ennek a követel­ménynek. Jövő hónapban vala­mennyien szemináriumot és szak­mai előadásokat fogunk hallgatni. Nem akarunk, dicshimnuszokat zengeni,, de tárgyilagosan meg kel1 állapítanunk, hogy az Acélgyár „Petőfi“ színjátszói kulturális té­ren kimagasló eredményeket érvek el Vertík elvtárs vezetésével A nyári gyakorló oktatás befeje­zése Után már a JJonyédhéíen ki­tűntek Priestley: „Váratlan ven­dégé c. színmüvének bemutatásá­val, amelyet Vertík József rende­zett. Ezt a darabot bemutatták a Mátravidéki Erőműben. Zagyvapál- falván és Salgóbányán. E három előadásból 868 forintot adonuí- nyoztak a leegett heredi malom újjáépítésére. Rövidesen pedig t’zdon, Borsodnádasdon és Balassa­gyarmaton mutatkoznak be. Még ebben a hónapban egy zenés víg­játék kerül színre, amelynek bevé­telét a Dolgozók az iskoláért,' mozgalom javára foulUják. Mái most készülnek kafácsonyra ami­Tovább nem lehet beszélni. A hatalmas tégelyben újra oft van az olvasztott vas. Az izmok .-fteg- feszü’mek. amikor zizegve Ömhk a folyékony vas a formába. Nyomá­ban mind több és több lesz az ar a. Az arcok mind a munka felé for­dulnak ... Figyelnek, hogy jő le­gyen az öntés ... kor Shakespeare örökszép drámá­ját a „Lear király“-t mutatják be. A nagyszabású, csaknem negv ven szereplőt felvonultató darabot már most kezdik tanulni. Úgy hisszük, ezek követendő példával szolgálhatnak az Iparme­dence többi színjátszóinak, meri ° kultúra éppen olyan fontos része a 3 éves tervnek, mint bármely más, amely a dolgozók életszínvonalá­nak emelését szolgálja. Gájs helyett ember Az Acélgyár rudvas üzemének pácoló műhelyében egy 3 lóerős motor, amely a darut mozgatta, elromlott. Hogy a termelésben ne álljon be csökkenés, Dugesz János és Nagy István vállalkoztak, hogy saját erejükkel helyettesítik a mo­tort. Nógrádmegyerben is javai az éjét Nógrádinegyer az újjáépítés út­ján gyors léptekkel halad előre. A A harook idején komoly százalék- arányban pusztultak el a középü­letek és magánlakások. Ezeknek kínavítása már na."/részt befejező­dött sőt tűzoltószertárt és rend­őrségi pihenőt is építettek. Ugyan­csak úi '. ’építettek 2 hidat. Az ál­lattenyésztés terén sem maradtak le, mert míg a múltban 240 volt a szarvasmarha á'lományuk most 340 lett. ami világosan mutatja az ;ür gazdák munkáját. A többi állatok: száma is szépen emelkedik. Szociális ollbon épül Bereden Még ebben az évben megnyílik Bércéi községben egy szociális ott­hon. Az otthont egy kastélyban rendezik be. Az átalakítási és hely- reá'lítási munkálatok fedezésére a vármegye 20 ezer. a népjóléti nn* nisztérium pedig 50 ezer forint tá­mogatást adott. — Rau és Albertakna S2IT szervezete rohammunkával készítette el a kosár­labda pályák — Karancslcjtős dolgozói egyhavi ke­resetük egy százalékát ajánlották fel az iskolák rendbehozására. Hatsz Lajos órás és ékszerész 8a! a ss a gyarmat Rákóczi fejedelem út 4J Ajánlja 14 karátos fémjelzett valódi arany és ezüst tárgyait a legolcsóbb napi ár mellett. — Óra és ékszer, ja-ítáiok szakszerűen készülnek. Óvoda létesül Bánkon Rövidesen óvodát létesítenek Bánk községben. Erre a célra 4895 forint van előirányozva a község költségvetésében. A népjóléti minisztérium harrra.ossn ki­nevez egy megfelelő erőt a% óvoda vezetésére. Az új óvodában a bánki gyer­mekek rendes gondozást és bőséges táplálékot kapnak és így a demokrácia lé­nyegesen .megkönnyíti a szülők terhe,;. Kultúrával a 3 éves tervért

Next

/
Oldalképek
Tartalom