Szabad Nógrád, 1948. július (4. évfolyam, 27-31. szám)

1948-07-24 / 30. szám

1948. julhis 24.

SZABAD NÚORÁD

f

Harminckét ifjú magasba tart,

öe fölőre húzzák a gonóok

— Látogatás a tarjáni repülőknél —

Medárd, az idei nyár élmunkása, nem tudta tovább tartani teljesítményét. A hosszú hetek óta tartó borús, esés idő után végre vasárnap eltűntek a felhők és a nap teljes erejével ragyogott végig a vidéken, mintegy pótolván a negyven nap alatt elmulasztottakat. A tarjáni vitorlázó repülősök újongó örömmel száguldottak ki Karancske- szibe, hogy kihasználják a kedvező időjárást.

Kint a hatalmas réten jóízű nevetéstől, a vidám, de céltudatos élet megnyilvánulásától hangos a táj. Az egyetlen vitorlázó, amelyet május 1-én kaptak méltóságteljesen il a rét közepén. Az egyik fiatal benne ül és a botkormánnyal egyensúlyoz.

— Ezek az első lépések — világosítanak jfel. Itt a földön kell már minden idegszálába belevésődnie a vitorlázónak, hogy egyensúlyba tudja tartani a gépet.

— Hányán vannak és kik a tágját az egyesületnek?

— Most 32 aktiv és több pártoló tagunk van. Büszkén mondhatjuk, hogy ezt a nemes sportot, amelyet azelőtt az úri osztály saját számára tartott fenn, meghódítottuk a dolgozók számára. Legnagyobb része acélgyári ifjúmunkás, aztán vannak bányaiak és a többi üzemekből is.

Közben megérkezik Tóth Gyurka, a kis csapat lelkes vezetője.

— Éppen most jövök a faluból, — módja. Egész közelharcot kellett vívni, hogy a terepet rendbe hozhassuk. Rengeteg a munka. Ezt a sok bokrot, cserjét és fát mind ki kell vágni, aztán meg itt a réten ke resztül ezt az 509 méter hosszú árkot be kell tölteni és a rét szélén másik két árkot ásni Nem na gyón akartak belemenni a falusiak, de aztán mégis

megértették, hogy a repülésre milyen nagy szükség van.

— És kik csinálják meg ezt a munkát?

— Mi! — mondja büsz kén.

. És ahogy végig nézek ezen a dolgozni akaró, lelkes fiatalságon, biztos va gyök benne, hogy terveiket megvalósítják.

— De bizony — folytat ja Tóth Gyurka, — valahogy a mi akaratunk mégi- kevésnek b’zoynul. Több megértésre, támogatásra volna szükségünk a tarjáni vállalatoktól és -közületektől. Nem nagy-az igényünk’ de már rendszeressé vált, hogy ha valamire szükségünk van, rengeteget kell beszélnünk, harcolnunk érte .. De nézze meg elvtárs, hogy hogyan megy a levegőben a gépünk.

És már hozzák is fel a dombra a vitorlázót. Né hány másodperc múlva zizegve suhan a levegőben a hatalmas madár. Mi pedig boldogan nézzük alul ról a dolgozó fiatalság kitörő lelkesedését, amikor bebizonyítja, hogy a vitorlázás a dolgozók sportja...!

—bal—

Sok ezer Több ezer

int

R a c s k ó Béla acélgyári lakatos a salakhen- gerdében safát tervei szerint kivitelezett idomvas daraboló készülékért, amellyel nagy munka megtakarítást ért el 2.500, Krakóczky László és Leffler László acélgyári szerelők a tengely rozsdavédőimére-1 tervezett és a vegyészeti laboratórium által kifogástalannak talált kátrányos benzin használatára vonatkozó javaslatukért együttesen 1280, M a nk h e r Lajos acélgyári mérnök a dróthúzásnál használatos, eddig bel- és külföldi cégektől beszerzett speciális keménységű húzókövek foglalatainak házilagos előállítása kimunkálásáért és tervéért, amellyel

MEGTAKARÍTÓ

JUTALOM

nagy megtakarítást ért el, továbbá Fekete József művezető a fentiekhez szükséges sajtoló szerszámok bevezetett tervéért és Nikkelt József művezetőt egyéb szerszámok és be fogó készülék tervéért 5000 forint jutalomban részesültek,

Furfangos gazemberek

A most meginduló csépléssel kapcsolatban a nógrád- megyei rendőrség is feljegyzett néhány furfangos gazem- embert, akik megpróbálták kijátszani a rendeleket 4a ezáltal akartak szer tenni drága pénzen elfeketézhető gabonára. Feljegyezlek olyan esetet például Érsekvadkcrtea* hogy hat gazda a kerékpárját némi „racionalizálással“ cséplőgépnek alakította át, amellyel 80 százalékban kicsépelték a búzájukat és amikor cséplőgép alá vitték, ak* kor még szidták is a demokráciát, hogy „ebből a termésből is beszolgáltatást követelnek ..." Máshol hamis könyvelést vezettek. Egyes helyeken pedig a cséplőgép belső szerkezetét „ésszerűsítették", hogy a gép száján a gabonának csak kis százaléka jött ki.

Ezek a mezőgazdasági „ésszerősitők", ezek a furfangos gazemberek azután alaposan ráfizettek a csalásra. Leleplezésük után megindult ellenük az eljárás és még örülhetnek, hogyha internálással, egy-két tiz esztendővel megúszhatják a dolgot, mert mert ma mindenki az egész országban éberen őrhödik azon, hogy a jó termés valóban a a dolgozóké maradjon, és ne süllyedjen el a feketepiacon.

De érdekes megfigyelni ezeket a furfangos gazembereket. Nem a kisparasztok, hanem a 30-80 holdas gazdák ezek, akik még soha életükben nem jártak becsületes utón, A. kisp^raszta furfangját ott vette elő, amikor szántott, vetett, hogy minél többet teremjen a föld, a saját és az egész ország dolgozói számára. Az egy-két holdas kís- parasztság akkor ésszerűsített, amikor a mezőgazdasági munkaversenybe benevezett és igyekezett gyomnélküli, legjobb termést produkáló földön termelni. Most a cséplésnél pedig igyekszik minél .többet beszolgáltatni, hogy első lehessen a munkaversenyben és hozzájáruljon a 3 éves terv két és fél év alatt való megvalósitásáhbz,

A furfang ilyen szempontból dicséretes dolog, ami- • kor mindenki érdekét szolgálja. Elővétele és felhasználása csaknem kötelező, — de ha mások károsodását jelenti, akkor gazemberség és a gazembereket még abban az esetben is kifogjuk seprőzni, ha mégegyszer olyan furfangosak is, mint amilyenek... — h —

Cél: Újra élttzem fegyen az Acélgyár

Mint a múlt héten megírtuk, az acélgyári dolgozók célul tűzték maguk elé, hogy július hónapban elérik a 400 vagonos termelést, Az eddigi eredmények alapján minden jel arha mutat, kogy ezt a tervet végre is hajtják az

Cered községben vasárnap este Czenepeti Zoltán tőrrel meggyilkolta O r a v e c z Ella 17 éves ceredi leányt. A gyilkos tettének elkövetése után igyekezett elmenekülni, azonban a rendőrség elfog a és bekísérte Salgó tarjánba. A gyilkosság szerelmi okok miatt történt. A leány szülei ellenezték Czenepeti. udvarlását, aki ilyen különös módon állt bosszút a szülök ellenzéséért. ,

® v *

Uj menetrend a bányászok kérésére

A salgótarjáni me- denoe munkásságának régi problémája a szállítás kérdésének súlyos vo'ta. Ezért Salgótarjánban értekezletet tartottak a MÁSz és b MÁV illetékes szervei, bogy megvitassák a munkásság munkahelyére való eljutásának kérdését, különös tekintettel a Salgótarjánból Nagybátonyba jutásra. — Az értekezleten kialakult az az álláspont, hogy a 6-14-24-es váltásokhoz a váltás előtt 40-50 perccel az eddiginél korábban induljanak a vonalok. — A létrejött határozat szerint a vonatok az alábbi menetrend szerint közlekednek:

INDULÁS:

Salgótarjánból: 4 39, 12.20, 20.20. Nagybátonyból í 7, 15, 22.45.

ÉRKEZÉS:

Salgótarjánba: 8.10, 15.50, 23.41. Nagybátonyba: 5.20, 13, 21.

A Pásztó és Nagybá- tony közötti szállítás problémája egyelőre még nem oldható meg, de rövidesen ez a kérdés is rendeződik.

A kérdés hordereje annál is nagyobb, mert nemcsak a bányász°ágot,

hanem a salgótarjáni üveggyár és acélgyár, valamint a zagyvapálfalvai üveggyár munkásait is érinti.

acélgyári dolgozók. Az első 15 munkanapon körülbelül 255 260 vagan árut termeltek és még 11 munkanap van hátrá ebben a hónapban.

Egyébként a 20 bérhéten a gazdasági szerszámgyárba még mindég Darázs Sándor nyújtó tartja a rekordot 234 százalékos teljesitménnyével. Közvetlen mögötte van Földi Jé zsef 2, 196 százalékkal. A hideghengerlőben Tóth István 2, Ponyi András hengerészek a főműhelyben Horényi Emil villanyszerelő és Kovács Ernő mozdony- vezető emelkednek ki. A sodrenygy árban a Rigó csoport 188, Valencsák János pedig 175 százalékkal halad az élen. A vasöntödében a Galicza és Klimek csoport 148-148 az acélöntődében a Dudás csoport 150 és Almádi SzIT rohánabrigád 149 százalékos teljesítményt tattak fel.

muLemondott a francia kormány

Hétfőn viharos ülést tartott a francia nemzetgyűlés. A légkört méginkább feszültté tette az, hogy előzőleg már az egész francia sajtó követelte, hogy a három nyugati állam előzetes feltételek nélkül azomal kezdjen tárgyalásokat a Szovjetunióval. A benyújtott törvényjavaslat 309 miltiárdot irányzott elő a katonai költségvetésre. A Kommunista és a Szocialista Párt is a költségvetésnek 12 mílliárddal való csökkentését követelte, amit a parlament 297 szavazattal 214 ellenében el is fogadott, így a Schuman kormány a parlamentben kisebbségbe került és még éjszaka beadta lemondását. Ezzel bebizonyosodott, hogy a Schumanék által járt harmadik út csak bukáshoz vezethet.

92

Augusztus 1 én a 3 éves terv második évének indulásakor a magyar újjáépítés legkitűnőbb, legderekabb dolgozói az élmun- kások gyűlnek össze kongresszusra Budapesten.

A salgótarjáni ipar medence élmunkásái már

ki is jelölték a küldötteket akik képviselik a dolgozókat. Á nógrádi bányakerületből Ozsvárt József Mar- gittáró. Balga József For gács, Zsidai Pál Karancs- alja, Adorján András Józsefié] tős, Mohácsi Lajos Újlak, Berkes András Kisterenye, Berecz László Nagybátony, Csikós Kálmán Kisterenye, Kovács Imre Alajos Kazár, Simoa Imre Mátranovák Délibábya a salgótarjáni acéjgyárból Agóes János, Kiírnék Gyula, Nyerges Jenő, a salgótarjáni gépgyárból Telek István, a salgótarjáni üveggyárból Surányi Sándor., a pálfalvaí üveggyárból Szőke István a küldött.