Nógrádi Újság, 1948. április (4. évfolyam, 14-17. szám)
1948-04-11 / 15. szám
2m*Jfc«4ífc a formálás, emelkedik a kérését, emelkedik 82 íz a£jflg.yMZj\ kamnuutiiták tw.imjjmtmká(a mjomátt életszínvonal Non is olyan *é5'en {áriunk az tcélgyárban ... Akkor még a ■ nagy :entcnái'ís verseny meghirdetése és el- ogadssa tarioUa lázban a dolgozókat... da, a verseny megnyerése. A grzda- ;ági szerszámgyárban még a gépek lübőrgése is gyorsabb... Már a levegőben benne van az az óriási mun- catempó, amely átfűti a dolgozókat... k gépek és a kezek úgy mozognak, i így alig lehet látni, hogy végzik a Bankát, de a termelési eredményekről >eszéljenek maguk a dolgozó elvtársak. „Csak“ 175 százalék Nem szeretek én azzal dicse zedai... „Csak" azért csinálom, mert udora, hogy ez a rai javunkra vélik — «serénykedik Szállási József kovács és »ár köszörüli tovább a kalapácsformát, íogy jó legyen a kapa és ne legyen ►elejt. — Mennyi most a termelésük ? — Nem sok... még ..csak" 240 iarabnál tartunk... (Ez az uj n .ram ízerint 175 százaléknak felel meg.) Úgy látszik Szőllősi eívtársnak sunkaak »rátánál és tempójánál csak a szerénysége nagyobb. Ripertver&eny pályázat Testvérharc... , a tőbbtermelésben — Azért nem hagynám el a bátyámat, aifárh gy dolgozik is — szól közbe a fiatalabb Szőiiősi — 175 százalékra teljesítettük mi is az előirányzatot. — Majd meglátjuk, hogy bírjátok tartani az iramot öcskös — vág v sz- sza a másik. — Én azt mondom, hogy ti fogtok csodálkozni... pattan fel a fiatalabb. Azért nem vesznek össze, abban mindketten megegyeznek, hogy a munkaversenyben, a dolgozók eme hatalmas erőpróbájában a salgótarjáni acél gyárnak elsőnek kell lennie — ha tör k, ha szakad... Hetenként 130-200 forintos fizetés — Meg hát aztán a kereset se kutya ... Most 180-200 forintot is megkeresünk hetenként ... Pedig volt olyan műszak is, amikor 40 forint volt be- keresve. Mcst meg elhatároztuk, hogy keresetünket 200 forinton felülre e pe! jük a többterm léssel... „Elhatároztuk ..." Csak így, ilyen egyszerűen mondja. Igen, mert azt is elhatározták, hogy emelik a termelést és még többet dolgoznak magukért.., Meg is csinálták ! A titok nyitja; kommunisták — Az ennek a nyílja, — magyarázza Gyarmati Lajos kovács elv- társ — hogy mi valamennyien, csoportunk tagjaival együtt a Kommunista Párt rendezőgárdájának vagyunk a tagjai... Amit mi elhatározunk, vagy megígérünk azt maradéktalanul végre is hajtjuk. — Mi is megmutatjuk aztán, hogy mit tudunk, — szói közbe Gyarmati eívlárs műn! aiársa. — 90Ü db kapán?.«, kéne a fülét megfaragní és mi... 1400-at csináltunk. A versenymnnkások munkatempóját a riporter gyorsasága sem éri utál Amikor eltávozom a?, az érzésem, hogy ilyen teljesítményre büszkék lehetnek az elv társak is ezt túlhaladni már szinte lehdtutlenség. Tévedtem... Gyárlátogatásom óta alig telt el egy műszak. Riportom megírásának még a végére se értem, amikpr hallom, hogy Szállási elvtárs és csoportja 205 százalékos teljesítményt ért el... I — Hurrá kapaüzem i... —hg.— „Nem lesz a tőke úr mirajtunk. ,.... el vész aki a múltba néz..." szt dúdolja valaki, amikor belépünk a salgótarjáni üteggyár fmomcsiszolda műhelyébe. A műhely hatalmas abla- íain besüt a reggeli napfény. A gépek mkatoínak és hatalmas lelendüleüel folyik a munka. Megkérdezzük Sura- ry/ Sándor csiszolónaester elvtársat, lici felvilágosít az itt folyó imákéról. — Sajnos a mi üzemünk ténylegesen még nem kapcsolódott be a amnkaversenybe, mert a kollektív szerződésünket még nem kötötték meg j s a normák nincsennek rögzítve. Te- j »intettel azonban exporttermelésünkre.1 mely az össztermelés 95 százalékát teszi ki, megkívánja külön minden csiszolótól, ho£y tudásának legjavát adja inin íségileg. így is komoly erőpróbára teszik ki magú at a fiatal salgótarjáni üvegcsiszolók a 600 éves cseh iparral szemben. Szerencse, hogy nekünk olyon 'intudatos munkásaink vannak, akik megértve az idők szavát munkaerejükkel és több termelésükkel lehetővé teszik, hogy a salgótar/áni üvegárú legyen rövidesen a legolcsóbb a világpiacon. Ezután megköveteli, hogy mi is kivegyük a ré szünket a munkaversenyből kommunista módra. — Hogyan akar részt venni ilyen körülmények között a munkaversenyben Surányi elviérs? Vörsenymanka munkavsrseny nélkül — Apró racionalizálásokká!, a* nyög megtakarjbSőal, a rpleítárú leg minimálisabbra való iefc'sökentéSct tűztem ki magam elé, mint Versenyfeladatot — felek Surányi elvtárs. — Egv módosításom már bevált, ami a >eiö’ő- tányok termelését körülbelül 600 százaié■<? kßlepelte fel. Ezért aj gyár igazgat óság ü Ifógi footteág 3öv tot rMm* baa részesített.,. — Nagyon örültem, amikor a W. M. munkások felhívását olvastam — mondja Prunuer Gábor, a legőre- gs csiszoló. — Az- államosítás után nagyobb kedvvel és lendülettel indulunk neki a munkaversenynek, mert tudjuk, hogy most már a saját gyárunk- j ban, saját magunknak termelünk. Más a tőkésnek termelni és más saját magunknak... — üszinténmegvallva, amikor a csepeli dolgozók munkaverseny felhívó- \ sát olvastam az újságban, nem jó szem- j me! néztem az egészet — beszél Sírkő \ Gyula, a legfiatalabb csiszolósegéd. — Úgy gondoljam, hogy az én munkámból nem az állam nem is a dolgozó nép életszínvonala emelkedik majd. hat éra a lökés zsebe lesz nagyobb. Á tuiinkaverseny megindulása előtt azonban az MKP javaslatára a mi gyárunkat Í3 államosították Most már egyetértek a csepeli dolgozókkal és«a többi szaktársammal együtt megmutatjuk, hogy mit tud a salgótarjáni üveggyári dolgozó ,.. A salgótarjáni üveggyár finom- csiszolói megértették az idők szavát és magukévá teszik a munkaverseny ne raes célját. Az államosítás után mindannyian érzik Rákosi Mátyás elv társ szavainak jelentőségét: „Miénk az or szag magunknak építjükEzért .».unka- versenyükön keresztül igyekeznek elősegíteni a magyar demokrácia fejlődését, melynek nem szabad megállni egészen a szocializmusig... Földi Jenő Évtizedes mulasztásokat pótol munkájával a négrádmegyei A Nemzeti Segély Nógrádmtgyei szervezete- március hónapban ás nagy- jélentöségő anyagi támogatá sai sietett a szegények segítségére. 3940 kilogram élelmiszert osztottak szét. A tg ertnekÉpülnak a napközi otthonok A szegénysorsa gyermekek nevelése terén évtizedes mulasztásokát pótol á Nemzeti Segély, a napközi otthonok építésével Kofa? cshc'ü községben májat elsejéié mér befejezést nyer a 88 személyes napközi otthon. Zu bar községben 95 munkssgyermek nevelésének biztosítására kezdték meg a napközi otthon építését. Hamcklerenyén jj fofeftntttfe V8Ű Q uapköítí ÖttfWfi otthonok fenntartására, valamint különböző segéhek címén összesen 97.260.50 forintot fordítottak, A városi közkonyhán ingyenes és kedvezményes árú ebédet 4 814 személynek adtak. építése, ahol a jelenleg nem megfelelő helyiségben lévő 60 ínunkásgyer mekei helyezik el. dr Vasárnap ünnepélyes külsőségei között avatták fel Saígóbányán a 37 lelkes ifjúiról álló Űttöró-cSapatot. A gyermekek közős iíteníisztelöten tettek fogadalmat, hogy hűek maradnak a demokráciához. A fogadalomtétel után $ sőlgóbányaí kultúrteremben a jjalgóterjáaí Ntowtfeti Segély trtkfcnrá^a uz’sotí1043 ápr.Üis Ili Miért nem érti meg a fiatal ságot a peröcsányí pap A perőcsényi ifjúság, a rosszhirü „Levente-Egyesület" fennállása idejétől a mai napig minden legkisebb ellenállás nélkül birtokolta a község melletti sportpályát, mely papi illetmény- föld volt: Mosta falu papja — nem tudni mi okból — napirendre tűzte, hagy ezt a területet elveszi az ifjúságtól és ezzel megszünteti a sportolás lehetőségét, Mivel a papnak ezen a földön kívül van más illetménye is, sőt magánbirtoka is van, érthetetlen a tisztelendő ur magatartása mindenki előtt. Vagy ha netalán a „Mindszenti" utón szeretne haladni ezzel a cselekedetével, figyelmébe ajánljuk, hogy rossz helyen próbálkozik éppÁi úgy, mint elvbarátja, Mindszenti hercegprímás. Az ifjúság fejlődését ugyanis nem engedjük megálli'aoi még a tisztelendő urnák sem . ■ . ______ M unkaverseny Gruber János a győri vagongyár marósa versenyre hívta ki az ország valamennyi marósát. A kihívást Guis Sándor és Bulik István acélgyári marósok elfogadták. A csepeli regie iroda vers:nyre hívta ki az összes regie irodákat. A verseny célja az önköltség lehető legnagyobb csökkentése. Az acélgyári drótüzemek dolgozóinak fogadalma, mely szerint május 1 re 350 vagonos termelést érnek el, a dolgoztak akaratából valóra válik. Március hónapban az össztermelés már 324 vagon volt. A munkatempó és a lelkesedés azt mutatja, hogy a termelés május elsejére talán túl is haladja a 350 vagont. Védekezz a tífusz ellen! A népjóléti miniszter, tekintettel az elmúlt évben, különösen a b an vakoló:: ia területén előfordult kastiíuszos megbetegedésekre, ebben az évben is elrendelte városunkban á tífusz elleni védőoltást. Minden személy 2-70 évig köteles a kikézbesiíett véghatározatokban megjelölt időben és helyen oltásra megjelenni. A tífusz elleni oltás nemcsak egyéni, hanem nemzeti érdek is, éppen ezért, az oltásról való igazolatlan távolmaradás súlyos büntetést von maga u’án. Helyesbítés MuH heti számunkban sajnálatos tévedés folytán a Hermann elvtárs által megtartott nagygyűlés helyének. Mátraszele község volt megnevezve. A gyűlés Dorogházán történt é9 községi problémák is Dorogházán merültek fel. Mairaszele községben a Hungária Rt. csak most kezdte meg a villamosítási munkálatokat. Ugyancsak multheti számunkban a Hungária Rt. Budapestre helyezett igazgatója nem Fazekas, hanem Farkas Árpád.' Az OH a családipótlékot nem 28 éves hanem 24 eves korig fizeti. öivasd a „SZABAD NÉP”-et * mtffw »rmt'ösrfr nsitltesISH ■nával vendégelte meg p.Sb tí*or5k« t és az ünnepségen megjelent vezetőséget. Este kedves kultúrműsorral szórakoztatták ez áttörök a sal§t>büajrt4
