Nógrádi Újság, 1948. március (4. évfolyam, 10-13. szám)
1948-03-28 / 13. szám
ctwuml a muíthmt §tmt t&t ■*- A Kommunista orvosok ma együtt aggódnak a betegekkel — — Jóformán a csupasz falak ma- \ radtak meg. A németek és a nyilas, fasiszták a kórház hatalmas anyagát | elhurcolták. Az orvosi kar nagyrészét i eltávozásra kényszerítették — mondja j Vess Gyű a főorvos elvtárs. — Ma ] már más ä helyzet, — de mutatja] büszkén a horház nagyszerű berende- j zését. — Ez itt átvilágító röntgenkészülék.- ez a másik pedig gyógysugárzó a betegek számára... A kórtermekben 150-160 ágy állj a betegek rendelkezésére és minden j ragyog a tisztaságtól. Meg is jegyzi azj egyik fekvő beteg: „ Hálásak vagyunk j a demokráciának, hogy a romokból j ilyen szép kórházat épített a rászoruló j dolgozóknak és biztosítja a megfelelő': ellátást is a mai nehéz viszonyok > között... Egy 4-5 éves csöppség szalad j hozzánk. Nyilván nagyon jó dolga van j a kórházban, mert a kérdésemre azt j mondja: „ £n innen nem akarok haza- j menni “. Pedig már egykét nap múlva jön érte az édesanyja, hogy a húsvéti j ünnepekre haza vigye felgyógyult j gyermekét Künn a folyosón betegek állanak j csoportban. Mindjárt körűi fognak:) „ írja meg elvtárs — szól az egyik — hogy most nem bánnak velünk „ flegmán“, mint a múltban. Igaz, hogy sokat keli még várakozni, a rendelők ellőtt mert még nincs elegendő orvos, de a demokrácia erősödésével ez a helyzet is meg javul. Az orvosok velünk éreznek és igyekeznek rajtunk segíteni. Valamennyien elvtársak!... — Igen. A kórházbán az MKP- nak külön szervezet van, amely 70 tagból áll és ami a fontos, minden hónapban S00 százalékos a tagdíjfizetés — dicsekedik a titkár elvtárs, aki maga is orvos... A beigyószászáton naponta 140- 150 embert vizsgálnak meg. Megkopogtatják a beteget és gondosan megfigyelik szervezetének működését, —- Ezen felül még, — mondja az egyik orvos elvtárs — hetenként kétszer kijárunk á köznyező bányatelepekre is. Nagy fáradság, de csináljuk, mert tudjuk, hogy a dolgozóknak szüksége yan rá k. Idáig a kórház szülőotthonában csak a MASz alkalmazottakat és hozzátartozóikat vették fel. A városiak szülőotthon híján, nem részesülhettek megfelelő orvosi kezelésben. — Ezen segített most a népjóié? minisztérium, amikor a kórházi ápolás költségein k a f lét fedezi — mondj- Merényi Sándor főorvos elvtárs. — Mindjárt ki is bővítjük a szülőotthont, hogy fennakadás nélkül állhassunk a betegek szolgálatára — magyarázza boldogan. Látszik rajta, hogy minden gondolata a betegeié, magyar anyáké. . Meg is jegyzi az egyik újdonsült mama, hogy: „ A doktor úr együtt aggódik velünk, ha valami baj van ... Valami jó ételszagot hoz a szél felénk. A konyha közelébe ériünk. Benn hatalmas üstökben fortyog az ízletes ebéd. —- Ma gulyásleves lesz -hússal, aki nem szereti az tökfőzeléket kaphat, szintén hússal — világosít fel a sza- kácsnő Mindég igyekszünk a leg- váitoz.atossah ban főzni és a diétások igényeit is kielégíteni... A demokrácia erejét cs nagyságai bizonyítja ez a kórház is. Az ellátás javulása, meggyógyított betegek növekvő száma és a hiányosságok csökkenése mind a dolgozók államának kialakuló, boldogabb rendszerét mulatják. A S FflíOSZ e lió 20-án avatta fel a romodból újjáéppiteit székházát. Az uj székház a parasztság továbbképzésének, nevelésének és támogatásának fontos központja lesz. (Iliért találták fel, ha nem használják és milliós értékű szén megy tönkre Minden élet alapja, az újjáépítés legfontosabb energiája a szén. A fel szabadulást követő időkben hatalmas méretű széncsatákat vívott a bányász- ság az ország szészükségletének biztosítása érdekében. A csatát a bányász- ság megnyerte, de nem pihent meg, hanem tovább folytatta a küzdelmet. Ma a munkaverseny lázába?; dolgozik minden bányász. A három évvel ezelőtt még elérbrtetlennek tartott 33-as termelési sz.invonalat ma már mindenhol túlhaladták. Salgóbányán most az a helyzet állt elő, hogy a kitermelt szén nagyrészét kénytelenek kilapátolni. Hatalmas szénhegyek vannak felhalmozva a szabad ég alatt, melyet bányászok és külszíni munkások válogatnak é3 lapátolnak. Az egyik szénportól fekete bányász elvtárs azt mondja: „A gyárban dolgozó elvtársak- tói várunk segítséget. Nagyobb lendülettel keli versenyezniük , és akkor több szenei fogyasztanak Persze amíg az ehiárs kívánsága beteljesül, addig is tárolni kellene a szenet a nem rég feltalált szurokbfcvonó eljárás szerint. Csodálkozva válaszolják, hogy ők még ilyesmiről nem is hallottak, pedig nagyon jó volna, mert a szén napról-napra porlik, vészit a kalóriájából és a mindjobban felmelegedő időben állandóan ki van téve annak a veszélynek, hogy öngyulladás következik be. Künn fülled, porlik a hatalmas szénmennyíség a magyar föld és az újjáépítés drága kincse. Egy-egy csillét négyszer is ki-és beiapátolnak, ennek következtében megtöbbszöröződik az ára, drágítja a termelést és kárára van az egész dolgozó társadalomnak. Ezen a téren az illetékesek legsürgősebb intézkedésére van szükség..,! Az é8Z8zerüsitési verseny során ejjyarányu megjutalmazások történtek Megjutalmazott észszerüsitők az acélgyárban. Németh József mérnök az elek trodapálca hazai anyagokból való gyártásának feltalálásáért 3 ezer forint'jutalmat kapott. A kísérletekben és az i Összeállításban való részesség címén; Lischka Frigyes művezető, Schot: Vilmos hegesztő, Molnár Lajos, Béres Jő-; zsef és Kiss Gyula gépmunkások együttesen 2 ezer forintot kaptak.* Mitterbach Géza művezető 1000 forintot. Szilágyé Lajos lakatos 400, Longa- tier József lakatos és Bitek Károly kovács 250—250, Murányi Aladár b- r-1 elszámoló 400 Haulnch Gábor lakatos < 500, Mihulisz Janos 250, Vüetel István ! villanyszert lő 100 forint jutalomban j részesültek. £z acélgyári miMamssnylratfa szerdán j kapta meg-a riÁVAG kovácsműhelyének és acéiöntöjiéjénck versenykihivá sát A kihívást a dolgozók egyhangúan j elfogadták. A verseny 1948. április j 1-től, június 30 ig fog tartani és a faj-j lagos teljesítmények alapján lesznek1 megjutalmazva a dolgozók, fa acélgyár ai ésisz&rSsigk és a ver-1 senygyőztesek re eg; utal n; ázás ára a apót j -létesített. A Gazdasági Főtanács az! alap pénzügyi fedezetére 13 ezer forio- j tol utalt ki az acélgyárnak, amely ősz- j szeget az üzem vezetősége saját belá- í iása szerint oszthatja szét. üz acélgyári daigozék a vízválasztói í sziliciumgyárban rohammunkát vállaltak j és munkájukat a.kitűzött 7 hét helyett j 4 hát alatt végezték el 1343 március 28. 3. Folytatása következik?... Már abban a bitben ringattuk magunkat, hogy a jobboldali Sümegit, ügyével együtt sikerült eltemetni Azonban — amint azt a tények mutatják, ez részünkről elég nagy könv nyeimüség volt. Sümegit a jodboldali szociáldemokrácia érdekében kifejtett „elévülhetetlen érdemeiért“ a kultuszminisztérium a kisierenyei tranyaískolában betöltött igazgató tanítói állásából Mátranovákra helyezte át, — tanítónak. És hogy az idáig betöltött állása ne maradjon üresen, utódot is neveztek ki helyére. Nem tudni, hogy mi okból de Sümegi úr a megváltozott helyze et nem vette tudomásul és hivatalát nem - dja át a kinevezett örökösének. Pedig Kisie- renye dolgozói örömmel vették tudó másul, hogy „szeretett" Sümegijük eltávozik körükből és más vidékre megy. Magunk részéről egyfelől az a kívánságunk, hogy Kisterenyén minél előbb álljon helyre a Sümegi körül zajló rendetlenség, másfelől pedig nem kívánatos, hogy jobboldali tevékenykedését néhány kilométerrel távolabb, Mátranovákon folytassa. Fasisztákra sem Kisterenyén sem pedig máshol, de különösen az _iskolákban nincs szükség... S zőnyi elvtárs a megyei aktíva ülésén Szombaton délelőtt a bányakaszí- eó nagytermében rendezte meg az MKP megyebizottsága nógrádmegyeí aktívaülését, ahol Szönyi elvtárs, az MKP központi vezetőségén k tagja beszélt azokról a feladatokról, melyeket a közeljövőben kell elvégezniük a pártszervezetnek. Ezek a feladatok a két munkáspárt közötti kapcsolat kimélyítése, tagkönyv-csere lebonyolítása, a pártmunkás csoportok megszervezése és a május 1-i ünnepségek előkészítése. Beszédében kihangsúlyozta, hogy az esiséges munkáspárt létrehozása a munkás-paraszt szövetség kiméíyííéséí is jéienti és azért a felvilágosító és falujáróín- kon keresztül a segítőmunkát a falvakban a jövőben szintén fokozni kell. Ezután Oczel elvtárs beszélt a nógrád- megyei egységbizottságról. Felhívta az elvtársak figyelmét a hibákra és beszámolt az eredményekről. A nagyfontósságu referátumhoz sokan szóltak hozzá a megye különböző helyiségeiből. Ismertették az eddig végzett munkáikat és elvállalták, hogy kommunistához méltó lendülettel ezeket a nehéz feladatokat elvégzik és megteremtik a feltételét a testvérpártunkkal való egyesülésnek. A Pénisken SCÍá tártották meg a városházán a hat hetes esti szeminárium záróvizsgáját. 16 köztisztviselő elvtárs vizsgázott kitűnő eredménnyel. Megható volt, amikor Korompaí János el vitára, egy idősebb köztisztviselő azzal adta át a szemináriumi hallgatók nevében Treszkony Anna előadónőnek a virágcsokrot, hogy szeretnék ha a jövőben tovább tanulhatnának politikai téren és ezért kéri a pártszervezet vezei tőségét, hogy hetenként rendszeresen napi politikai szemináriumot szervezzenek meg részükre.
