Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)
1992-05-18 / 9. szám
RECEPT NÉLKÜL Kolumbusz nem tehet róla Gondolatok az V. Nemdohányzó Világnap ürügyén Kolumbusz 1492. november 6-án két matrózát küldte Kuba szigetének felderítésére. Matrózai elmesélték, hogy olyan bennszülötteket láttak, akik kezükben száraz levelekből tekert kis rudakat tartottak. A „rúd” egyik vége parázslott, a másik végén pedig a bennszülöttek nagy élvezettel szívták a „tabagó” füstjét. Azóta kerek ötszáz év telt el, s a Kolumbusz matrózai által Európába átkerülő dohány „meghódította" az egész világot. Ma a dohányfüst egészségünk első számú ellensége. Egy 1621-ben kiadott angol könyvben olvasható az alábbi szenvedélyes felhívás: .... ha még van bennetek szeméremérzés, akkor azt az istentelen szokást, amely az egészséget aláássa, a házigazdaságot felborítja és Istent haragra lobbantja, hagyjátok el!” Úgy látszik azonban, a szeméremérzés egyedül nem segített - a tudományos érvelés, a „kemény” adatok talán igen. Tavaly ősszel országunkban járt az USA egyik vezető egészségügyi szakembere, McGinnis. Adatai alapján tudjuk, hogy 1988-ban az Államokban 1 millió 200 ezer ember halt meg. A hivatalosan kimutatott vezető halálokok ott is a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a rákos megbetegedés. Ám amikor elemezni kezdték az „okok okait", döbbenetes eredményre jutottak: 400 ezer esetben a halál valódi oka a dohányzás, illetve a dohányzás kiváltotta betegség volt. Összehasonlítási alapként: lőfegyver által 35 ezren, közlekedési baleset áldozataként 25 ezren hunytak el. Nem véletlenül kapta tehát a dohányzás a „közellenség" címkét. Az idézett tények ismeretében döntött úgy az Egészségügyi Világszervezet, hogy május 31-ót Nemdohányzó Világnapnak nyilvánítja. S az sem véletlen, hogy már a II. Világnap témája ez volt:"A nők és a dohányzás - a dohányzó nők fokozottan veszélyeztetettek’. Közismert, hogy a dohányfüst fő károsító tényezője a nikotin és a rákkeltő szénhidrogének. A dohányfüst az érfalanyagcsere és a véralvadás kedvezőtlen befolyásolásával gyorsítja ereink elmeszesedését, így a kialakuló érszűkület tovább fokozódik a nikotinnak az érfalra gyakorolt összehúzó hatása miatt. Ha ez a görcsös összehúzódás a meszesedéstól már amúgy is szűk belvilágú koszorúéren következik be, az eredmény az ér teljes elzáródása és a belőle következő szívizomelhalás, azaz a szívinfarktus lesz. Az infarktus századunk elején még szinte kizárólag a férfiak betegsége volt. Azóta - elsősorban a dohányzásnak „köszönhetően" - a nők e téren is megszerezték egyenjogúságukat. Ma már nem ritkaság a fiatal nők szívinfarktusa sem. A magyarázat: a fogamzásgátló tabletták egymagukban öt-hatszorosára emelik az infarktus kockázatát, ám egyidejű dohányzás mellett e rizikó a 20-40-szeresére nő. Kevésbé közismert, hogy a dohányzás növeli a nyelőcső-, a vese- és a húgyhólyagrák keletkezésének esélyét is a lenyelt vagy felszívódott dohányfüstmérgek révén. Az utóbbi években derült ki, hogy a dohányzásnak antiösztrogén hatása is van. Az ösztrogén, a tüszőhormon a havivérzés rendszerességében, valamint a másodlagos nemi jelleg kialakulásában játszik meghatározó szerepet. A dohányzó nőknél e hormonhatás gyöngülése miatt gyakoribb a gyermektelenség, egy-másfél évvel korábban marad el a havivérzésük, és a változó korban gyakori csontritkulás korábban és súlyosabb formában akár combnyaktöréshez is vezethető formában jelentkezik náluk. Nincs terünk a dohányzás valamennyi káros hatásának felsorolására, ám az ez évi Világnap jelszava, a Dohányfüstmentességet a munkahelyeken! arra kötelez, hogy még egy érvet tegyünk közzé. Azoknak a nemdohányzó nőknek a tüdőrák okozta elhalálozása, kiknek férje erős dohányos, csaknem kétszeresen meghaladja azokét, kiknek férje nem dohányzik. Kedves női munkatársak! Próbálják meg női ravaszságuk, bájuk segítségével rávenni dohányzó kollégáikat, hogy ne csak e május végi napon, hanem soha többé ne mérgezzék dohányfüsttel munkahelyeiket, életüket! Mert a dohányzást ránk szabadító férfi, Kolumbusz - felmenthető, de kései füstölő utódai aligha! 28 Nő Dr. Kiss László I mióta az USA Élelmiszer- és Gyógyszeripari Minisztériuma (FDA) elrendelte a szilikonbetétek műtéti beültetésének moratóriumát, az amerikai nők százezrei latolgatják, kinek higgyenek: a mellükben lévő kis zselézsák ellenzőinek vagy védelmezőinek. A szókimondó páciensek és a felperesek ügyvédei minden bajt a betétek rovására írnak, a kiütésektől kezdve egészen a rákos daganatokig és a halálos kimenetelű neurológiai rendellenességekig. A betétek gyártói és az orvosok többsége viszont ugyanilyen vehemenciával állnak ki a protézis ártalmatlansága mellett. Február végén az FDA szakértői bizottsága megpróbálta lezárni a heves vitát. A bizottság megállapította, hogy a betét veszélyességéről szóló állítások nem meggyőzőek és azt tanácsolta, maradjanak továbbra is a piacon. Ennek ellenére - tekintettel az ügyet övező nagy bizonytalanságra -, a szakértők azt javasolták az orvosoknak, hogy kizárólag elkerülhetetlen sebészeti beavatkozások „szépítésére” engedélyezzék az említett eszközt, de mellnagyobbítás céljából történő alkalmazására a legszigorúbb tilalom érvényes. Ezzel a rendelkezéssel gyakorlatilag kizárják a kérvényezők 80 százalékát. A betét biztonságossága körüli kételyek az utóbbi hónapokban merültek fel, amikor is többen beperelték a gyártót, a Dow Corning Társaságot, és több orvosszakértő is szót emelt a betétek ellen. Az FDA vizsgálóbizottsága azonban tudományosan megalapozatlannak tekinti azokat a vádakat, amelyek szerint a betétek rákot, illetve neurológiai rendellenességeket okoznak. Nagyobb hitelt adott azonban azoknak az állításoknak, melyek szerint a betétek viselői reumatikus ízületi gyulladásban, illetve szklerodermiában (ritka kötőszöveti rendellenesség) szenvednek. A szakértők
