Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)
1992-05-18 / 9. szám
olyan rendszer, ahol nincsenek demokratikus viszonyok, ezért nem megyünk olyan helyre dolgozni, ahol másokról döntenek. Döntsenek rólunk, azt elfogadjuk, de mi nem épülünk be! Ezért az egyetem elvégzése után beálltunk segédmunkásnak, Németh Zsuzsa és Sándor Nóra például elmentek takarítónőnek, én pedig elmentem a Duslóba. Ahol három évet becsületesen le is húztam.- S közben, nemdebár, vártál. Mire vártál?- Semmire sem vártam. Ültem egy helyiségben, ahol három hatalmas motor zakatolt, ott volt a könyvtáram és az írógépem; és mikor csak lehetett, írtam, dolgoztam. Azt mondtam magamnak, itt senkinek sem árthatok, legfeljebb a három zakatoló gépnek. Aztán mikor másodszor hívtak a Madáchba, igent mondtam. Szerkesztő lettem. Volt munkatársaid azt mondják, rendkívül hallgatag, csöndes fiúka voltál. Amolyan ígéretes tehetség, akiből „ezt” azért nem nézték volna ki...- Hogy csöndes srácnak ismertek, az annak volt tulajdonítható, hogy nem vettem részt semmiben, ami akkoriban magyarkodásnak számított. Tudtam, nekem máshol van dolgom, és azt csinálom. S hogy csak egy bizonyos mértékig exponáljuk magunkat, a játék része volt. Nyolcvankilenc novemberében már tizedik éve csináltuk az illegális jogvédős munkát. November 16-a, az FMK tulajdonképpen csak annyi volt, hogy előléptünk az ismeretlenségből. És amikor megalakult az FMK? Nem féltetek?-Nem volt mindegy. Különösen arra az éjszakára emlékszem, amikor az akkori hadügyminiszter még hadat üzent. Mi Langosék lakásán ültünk és vártuk, hogy két óra múlva megjelennek a harckocsik. Mindenki tudta, hogy ennek kell következnie, de szerencsére nem ez következett.- Tavaly, a választások előtt nagyon rátok járt a rúd. Hogy bírtátok idegileg? Számítottunk rá, hogy lesznek támadások. Arra azonban nem, hogy épp azokban a dolgokban fog. nak bennünket kikezdeni, I amelyekben kikezdték. [ Tíz éven keresztül úgy végeztük a munkánkat, ' hogy arról senki sem tudott. Ezért az elismerés különösképp nem hiányzott. Hogy ránk köpnek, az viszont fájt. És fájt az is, hogy nem lehetett rá válaszolni. Olyan igazából nekem a butaság tud fájni. S az utóbbi időben nagyon sok ilyen butaság volt, ami nem csak engem sújtott, sújtotta inkább a feleségemet. Tömény butaság, ami pletykaáradatként elindult. De elviselhető volt egyébként.- Mert hát, ugye, a pakliban az is benne van, hogy Sándor Nóra a Te feleséged. Amit sokan nem tudtak megemészteni.- Hogy Sándor Nórával húszévesen összeházasodtunk, sok mindennek a következménye. Az csak az egyik dolog, hogy rette-Fotó: Nagy László
