Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)
1992-05-04 / 8. szám
RECEPT NÉLKÜL A túlzott napozás rákkeltő lehet Ki ne szeretne szép barnára lesülni? Sokan várják már türelmetlenül a nyár megérkeztét, hogy a strandokon, vízpartokon vagy akár a hétvégi ház kertjében minél hamarabb s minél nagyobb testfelületen tegyenek szert bőrük bronz színére. Az órák hosszat napozók, a gyorsan lebarnulni akarók bizonyára meglepődnek a fenti dm olvastán. Pedig nem a hatáskeltés, hanem hosszú évek orvosi tapasztalata áll e sor mögött. A túlzott napozás igenis rákkeltő lehet, s az általa kiprovokált „fekete rák" nemcsak leggyakoribb színe miatt érdemelte ki e gyászos jelzőt. Szolzsenyicin nemrégiben magyarul is megjelent regényében, a Rákosztályban a rosszindulatú daganatok királyának nevezi a fekete rákot, orvosi nevén a melanómát (melanos görögül fekete). Sajnos, nem az író fantáziája szaladt meg. A melenóma valóban királytól elvárható erővel s gyorsasággal indítja be a korlátokat nem ismerő sejtburjánzást, mely hónapok, esetleg néhány év alatt a halálhoz vezet. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy a melanóma rossz kórjóslatához nem kis mértékben maguk a betegek is hozzájárulnak. Nem ritkán már csak a kifekélyesedett, vérző, gyermektenyérnyi nagyságú bőrelváltozással fordulnak orvoshoz. Holott mint minden kórra, a fekete rákra is érvényes: minél koraibb a felismerése, annál nagyobb a gyógyulás esélye. A kis kiterjedésű, lencse nagyságú és a mélybe még nem hatoló daganat szinte minden esetben véglegesen meggyógyítható. A melanóma általában fekete vagy barna színű, gyakran kifekélyesedő, igen rosszindulatú bőrdaganat. Előfordulása az utóbbi években világszerte nő. Ezt a tényt sokan összefüggésbe hozzák a Földet védő ózonréteg „kilyukadásával”, mely lehetővé teszi, hogy a Nap ultraibolya sugarai nagyobb mértékben jussanak el az élővilág életterébe. Számos orvosi kutatás és felmérés erősíti meg azt a feltételezést, hogy a fekete rák növekvő előfordulása összefüggésben áll az ultraibolya sugarok fokozott hatását elősegítő mértéktelen napozással. Melyek a fekete rák gyanújelei? Régi tapasztalat, hogy a melanóma elsősorban a barna anyajegyek elfajulásából keletkezik. Ezért vészjelnek tekinthető minden olyan változás, mely az évek óta változatlan anyajegy „megmozdulására” utal. Ha a születésünktől vagy kiskorunktól meglévő anyajegyünk színe megváltozik, növekedni kezd, felszínén csomó képződik vagy nedvezni kezd, esetleg vérzik — forduljunk azonnal bőrgyógyászhoz. Szigorúan tilos az anyajegyekkel való bármilyen laikus manipuláció (kimetszés, nyomkodás, kiégetés). A fekete rák nem a természetgyógyász kezébe való! Vészjelnek tekinthető az is, ha az eddig ép, anyajegymentes bőrön barna, szabálytalan alakú, anyajegyhez hasonló „folt", esetleg foltok, csomók jelennek meg. A világos bőrű, vörös hajú egyének fokozottan veszélyeztetettek. Nemcsak a gyors leégés fenyegeti Őket a napozás során, hanem bőrsejtjeik fokozottan hajlamosak a burjánzásra is. Az ilyen bőrű gyermeket már kiskorától fogva óvjuk a túlzott napozástól! A már születéskor meglévő anyajegy, illetve az élet első két évében keletkezett „foltok" szintén gyakrabban hajlamosak a rákos folyamatra. Mondjunk le tehát végleg a napozásról, járjunk tetőtől talpig beburkoltan? Nem! Csupán a napozásban is — mint minden egyéb, egészségünkre potenciálisan káros tevékenységben — törekedjünk a mértékletességre. Ne legyünk mohók, s főleg tengerparti, tóparti üdüléskor ne akarjuk 7-10 nap alatt elérni a helyi bennszülöttek kora tavasztól egyenletesen megszerzett bronz színét. 28 Nő Dr. Kiss László im m mA a E 48 •m-5 ■ e ? oorr< wt.3 2 DIVATOS HAJDÍSZEK
