Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)
1992-05-04 / 8. szám
A DOHÁNYZÁS MÁR NEM DIVAT! Az alábbi gyakorlatsorozat olyan dohányosok számára készült, akik csakugyan le akarnak szokni a dohányzásról, és arra is hajlandók, hogy valamit tegyenek is ezért. A gyakorlatok célja nem a dohányzásról való leszoktatás, hanem a következetes lelki felkészítés egy ilyesfajta döntés meghozatalára. Tanfolyamunk alapja a tudományosan alátámasztott autogén tréning, amely hozzásegít az emberi pszichikum és öntökéletesítési hajlam rejtett tartalékainak feltárásához. Aki korábbi utasításaink és tanácsaink szerint rendszeresen gyakorolt, az ma már jó hatásfokkal tud lazítani, és képes rá, hogy rövid időn belül kényelmes és kellemes fizikai állapotba hozza magát. Az autoszuggesztiós ábécé első két gyakorlata elsajátításának jele az, hogy a „súlyosság” és a „meleg” együttes érzete szétárad egész testünkben. Segíthetjük ezt az érzést azzal, hogy összekapcsoljuk a két gyakorlatot a „meleg súlyosság” formulában. Egy hónapos gyakorlás után alig két percbe telik majd ennek az állapotnak az elérése. A fennmaradó időt a soron következő gyakorlatra fordíthatjuk. Helyes azonban, ha időről időre részletesen átismételjük az első két gyakorlatot. Az autoszuggesztiós ábécé harmadik betűje s egyben legfontosabb gyakorlata a légzés. Ez ugyan mindennapi művelet, mégis nagy figyelmet érdemel. A legtöbb ember helytelenül lélegzik. A feszültség, a streszszek, a mozgáshiány annyira rányomják bélyegüket mindennapi, életünkre, hogy az már légzésünkön is megmutatkozik: gyorsan és felszínesen lélegzőnk. A néphit azt tartja, hogy a jósnők, bölcsőnknél állva, meghatározták lélegzetvételeink számát. Csak tőlünk függ, hogyan fogunk gazdálkodni velük. Az egészséges, nyugodt, kiegyensúlyozott ember a rekeszizmát AZ AUTOSZUGGESZTIÓ ÁBÉCÉJE 3. rész mozgatva lélegzik, ezért légzése lassú és egyenletes. Az állandósult mellkasi légzés aránytalanul megterheli a mellkas izmait. A mellkas szüntelen emelésével járó izomfeszülés áttevődik a gerinc nyaki tájaira. Sok ember - főleg sok nő - panaszkodik tarkótáji fájdalmakra. A mellkasi légzés csak kismamák esetében nézhető el, hiszen az ő rekeszizmuk nem mozdulhat el hasi irányban. A légzésnek már az ókori Indiában és Kínában is nagy figyelmet szenteltek. A belső történésekre figyelő és elmélyült gondolkodásra hajló jógik már régen fölfedezték a légzésnek az emberi szervezetre gyakorolt hatását, s bizony a mai kor tudósai sokszor ámulva erősítik meg felfedezéseiket. A jógagyakorlatok között a légzés elsajátítása, a „pranajáma” az egyik legalapvetőbb gyakorlat. Az autogén tréning többek közt alkalmazza az ókori népek tapasztalatait is, de a jógához és az ókori kínai gyógyászathoz hasonló mértékben nem alkalmazza a légzőgyakorlatokat. Tanfolyamunk harmadik gyakorlatának célja az, hogy megtanuljuk figyelni légzésünket: nyugodtan, kívülállóként figyeljük a légzés folyamatát, ne változtassunk a ritmusán, ne befolyásoljuk akaratunkkal se a gyorsaságát, se a mélységét. Éppen ez a nehéz ebben a gyakorlatban. Csak akkor kezdhetjük el a gyakorlást, ha már tudatosan meg tudjuk figyelni eddig magától értetődően végzett légzésünket. Mai gyakorlatunk fő célkitűzése tehát légzésünk „megfigyelése”. Formulánk a következő: A légzésem teljesen nyugodt. Mind a belégzést, mind a kilégzést orron keresztül végezzük. A gyakorlat kezdeti szakaszában légzésünk mély lesz, sőt sóhajszerű is lehet. Az ilyen és hasonló megnyilvánulásoknak szabad folyást engedhetünk, mert ezek a jelenségek ahogy jönnek, el is múlnak. E gyakorlat közben eleinte nem fontos, hogy légzésünk szabályos legyen; mélyebb lélegzetek váltakozhatnak felszínesebbekkel. Ennél a harmadik gyakorlatnál - főleg a jövendő nem dohányosok számára - nagyon fontos, hogy beleéljék magukat a következő szituációba: „Egy erdőben vagyok, végtelen, párás hegylánc húzódik a távolban. Előttem apró tisztás, zsenge zöld fű, színes virágok. Susognak a fák levelei, madár csattog az ágon, pillangó száll a virág kelyhébe. Érzem, ahogy a friss, tiszta, oxigéndús levegő a tüdőmbe áramlik. Minden lélegzettel az egészséget szívom magamba, s mindent, ami ’’mérgező”, kilélegzek. Minden lélegzetvétellel egészségesebb és erősebb leszek.” Ha a fenti gyakorlatot ismételten el tudjuk végezni, nagyon valószínű, hogy - bár nem áldozatok nélkül - végérvényesen sikerül leszoknunk a dohányzásról. Dr. Milan Koriak Nő 23
