Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)

1992-04-06 / 6. szám

Hogy is van ez? — kérdeztem Romada Györgyöt, a gyár igazgatóját: — Sajnos, nagyon öreg gépekkel dolgozunk. Mi voltunk a nagyszombati vállalat leg­kisebb gyermeke. Miután tavaly au­gusztusban egy minisztériumi ren­delet folytán a cégünk szétesett, Al­­faskrob néven különálló üzemként dolgozunk tovább. Nagy gondokkal és problémákkal küszködünk a mai napig, a hazái gyárak nyolcvan szá­zaléka ugyanis tudvalevőleg fizetés­­képtelen. — Ezek közé tartozik a Párkányi Keményítőgyár is? — Még nem fejeződött be a deli­­mitáció, így nem kaphatunk bank­kölcsönt, és sajnos, annyival tartoz­nak nekünk, hogy mi is fizetéskép­telenekké váltunk. Ez remélhetőleg egy-két hónapon belül rendeződik. A pozsonyi Koospol kereskedelmi vállalat mint követítő besegít a ke­ményítő eladásába, úgyhogy van né­mi biztatás. A helyzet zavarosságára azonban jellemző, hogy a vásárló fél jugoszláv, így a szerződésmegkötés­sel várni kell, amíg ott nem rende­ződnek a dolgok. — Idehaza nincs szükség kemé­nyítőre? Dehogynem. Csak hát a pénz! Mivel foglalkoznak még? — Mi búzalisztből állítjuk elő a keményítőt. Ami megmarad, a fe­hérje, kétféleképpen is felhasználha­tó: állati takarmányként, valamint az élelmiszeriparban. Mi egyelőre az e­­lőbbit gyártjuk, és elmondhatom, hogy nagyon nagy a kereslet iránta. Hosszú évek óta szállítunk Svájcba, jó piaci áron. A múlt év végén aztán sikerült — szinte szó szerint — ki­bokszolnom, hogy olyan nyugat-né­met gépeket vásárolhassunk Ma­gyarországon, amelyekkel az élelmi­szeriparban használatos fehérjét is előállíthatjuk. Már járt itt egy angol üzletember — a nevét hadd ne mondjam —, aki a teljes mennyisé­get lekötné amerikai érdekeltségek számára, méghozzá elképesztően magas összegért. Kirántott hús sűrített fehérjéből! Az élelmiszeriparban a keményí­tőfehérjét kekszek, levesek, szalámi­félék alkotórészeként használják. Vegetáriánusok, figyelem! A megfe­lelően fűszerezett fehérjesűrítmény állítólag remek húspótló. Az máris köztudomású, hogy az allergiás bőr­betegségben szenvedők, valamint a gyomorbetegek jó eredménnyel használják, a keményítőszármazékot 4 Nő tartalmazó készítményeket. Romada György igazgató úr szerint már a második negyedévben ehhez is hoz­zájutnak a vásárlók, csakúgy, mint az olcsó és könnyen elkészíthető pu­dingporokhoz vagy ahhoz az újonan kikísérletezett fagylaltporhoz, amely néhány boltban máris kapható. — Kik tervezik az új ízeket? — Az elképzeléseinket külső munkatársaink, mesterszakácsok va­lósítják meg. Egyelőre azon fárado­zunk, hogy megfelelő piacot alakít­sunk ki a termékeink eladásához. Távlati terveink között szerepel például olyan, a belga Amylum cég által kikísérletezett, keményítő alap­anyagú reklámtáskák gyártása, ame­lyeknek a bomlási ideje a száz évig megmaradó műanyaggal szemben mindössze 6-24 hónap. Őszintén re­mélem, hogy nem veszik kárba a munkánk! — teszi még hozzá csön­des sóhajjal az igazgató. A régi gazda vagy a privatizáció? A dolgozók között állandó téma, hogy mi lesz, ha Angelus úr, a jelen­leg Kanadában élő régi tulajdonos visszakapja a gyárat. Ez a hetvené-

Next

/
Oldalképek
Tartalom