Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)
1992-03-23 / 5. szám
Kísérlet I. 1. Január elején szerkesztőségünk állásfoglalást kapott a Nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Tagozatának Diákönkormányzatától. Olyan dolgokat követeltek benne, mint hogy „minden szakon minden tantárgyat magyarul oktassanak”, meg hogy „a biztonságos magyar pedagógusképzés csak egy önálló Magyar Kar keretében képzelhető el”. A Diákönkormányzat a múlt év vége felé, pontosabban október közepén alakult. Mindjárt két kérvényt is intéztek az iskola vezetőségéhez. Az első az 1988-as események hullámveréseivel kapcsolatos, mikor a magyar hallgatók levélben tiltakoztak a legfelsőbb pártvezetésnél a magyar jiedagógusképzés leépítése miatt. „Érdemi” válaszul az az évi nulladik évfolyamosokat nem a Magyar Tagozatra sorolták be. 2. A hallgatók talán nem is tudják, milyen nagy fába vágták ezzel a fejszéjüket. Túl sok ugyanis az akadály Nyitrán! Egy idő után pedig azt sem lehet tudni, melyik a valódi, és melyiket építették föl gondos kezek vélt vagy valódi igazuk érdekében. A dékán, Liba úr, egyik indulatos levelében kijelenti, hogy az átíratásban érintett hallgatók vagy szigorlatot tesznek szlovák nyelvből, vagy olyan diplomát kapnak, amelyik csak magyar iskolákra (sic!) nyújt képesítést. De ki és miért nem akar Magyar Kart Nyitrán? Megvallom, én már ennél az első és legtisztábbnak tetsző pontnál elakadtam. Mert korántsem mindegy a válasz. Ezen áll vagy bukik nem kis részt a magyar pedagógusképzés jövője Nyitrán. A kérdés egy kis jóakarattal és politikus hozzáállással megoldható — mondták az illetékesek még nem is olyan rég. Nem kell más, mint hogy az egyetemi tervezet előkészítésénél figyelembe veszik a Magyar Tagozot igényeit, elképzeléseit. Aztán elkészült az egyetem tervezete — az önálló Magyar Kar nélkül. Ellentételezésként a Pedagógiai Kar illetékes vezetői kijelentik, hogy a Magyar Kar azért nem szerepel a tervezetben, mert a Magyar Tagozattól nem kapták meg a megfelelő koncepciót. A kérdés azért is nehéz mondja Berényi József (Magyar Polgári Párt) képviselő —, mert a javaslattervezetet az akkreditációs bizottság már elfogadta. Sőt, már a törvénytervezet is készen van, a parlamenti beterjesztésre vár. Ez pedig nem számol az önálló Magyar Karral Az új főiskolai törvény értelmében a főiskolák nagyfokú autonomitást élveznek, nem lehet a döntéseikbe kívülről beleszólni. A végső döntés az adott főiskola Akadémiai Szenátusá-Domsitz Márton, a Diáktanács elnöke — Az egész csak most, negyedikben, a próbatanításra való besorolásnál derült ki — mondja Domsitz Márton, a Diáktanács elnöke. — Azonnal kérvényeztük az átíratást. A dologhoz tudni kell, hogy önkormányzatunkat nem ismerik el a főiskolán. A Diákparlament elnöke kijelentette, hogy a Pedagógiai Karon egyetlen érdekvédelmi szervezet működhet, az övék. Mi tavaly októberben azért alakultunk meg, hogy segítsük a Magyar Tagozat önállósodását, sajátos gondjaink orvoslását. 4 Nő HELYBEN JÁRÁS Most, hogy e sorokat rovom, a végkifejlet közel sem világos. Mire a riport az Olvasó elé kerül, a befejezésről talán többet fog tudni. Addigra a szlovák parlament megszavazhatja a Cirill és Metód Egyetem törvénytervezetét, s az is kiderülhet, milyen formában oldják meg a magyar pedagógusképzést. Riportom ugyanis — a szűkén mért tényeket tekintve - erről szól. Vizsgadrukk nak a kezében van. A Magyar Karról is a szenátusnak kellett volna dönteni. A helyzet az, hogy a Magyar Tagozat státuszával is gondok vannak, a főiskolai törvény például hasonló képződményt nem ismer. Arról nem is beszélve, hogy az iskola statútumában, alapszabályzatában sincs pontosan körülhatárolva az illetékessége. 3. László Béla dékánhelyettes, aki a legtöbbet fáradozott az ügy érdekében: — A Magyar Tagozat szerkezetét mindig is szerettük volna tisztázni. Két éve, még a statútum kidolgozása előtt megválasztottuk a Magyar Tagozat Akadémiai Tanácsát. Az alapszabályzatba azonban sem ez, sem a javaslataink nem kerültek bele. Elismerem, ez részben a mi hibánk, de ehhez ismerni kell az akkori viszonyokat és közeget. Adódott volna ugyan még lehetőség a pontosabb definiálásra, közben ugyanis vissza-
