Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)
1992-03-23 / 5. szám
Oktatásügyünk nyavalyái Fiatal és tapasztalatlan újságíró koromban — pár hete — elindultam minisztériumaink egyikébe. Arról hallottam ugyanis, hogy új koncepció készül a magyar iskolák számára a szlováknyelv-tanítás tökéletesításe céljából. Mostanában úgyis annyit cikkezünk az oktatásügy egészének válságáról pró és kontra, hogy — gondoltam — végre valami kézzelfogható eredmény, végre megmozdult valami, méghozzá egy igencsak kényes és fontos területen. Mert az, hogy gyerekeink — és mi magunk is — kisebbségben élve elsajátítsuk az ország nyelvét, ahol élünk, magyarán, hogy beszéljünk szlovákul is, egyértelműen szükségszerű. Hogy azután az egymás mellett élők nyelvének kölcsönös ismerete vegyes lakosságú vidékeinken visszafelé miért nem természetes, most ne firtassuk! Iskoláinkban felmérések készültek a szlovák nyelv ismeretéről, és az illetékesek a — nem is olyan új — kommunikációs készség elmélyítését szorgalmazó módszert választották kiindulópontul. Csakhogy... és most bukkan fel a víziló a zavarosból (hogy egyik kollégám kedvenc állatkáját idézzem), méghozzá azért, mert az új koncepción dolgozó szakemberek javarészt ugyanazok az elvtársak — bocsánat, ez nyelvbodás volt —, akik azt elmúlt évtizedekben sorozatosan gyártották — alkalmanként változó címszavak alatt — a munkaterveket. S nem csak szlovák nyelvtanból! Na jó, én tudom, hogy a legtöbb úgyis a pedagóguson múlik, és ha a nebuló nem „nyelv- vagy ilyen-olyan érzékeny”, akkor hiába minden... Az is nyilvánvaló, hogy a feddhetetlen múltú és hozzáértő szakemberek száma nem csak az oktatásügyben kevés, azaz abból kell élni, ami van. A kérdés csupán az, hogy mennyire hiteles az a törekvés, amely a kisebbségi iskolarendszer megreformálására irányul. „Magánlusztrálásom” eredményeképpen ugyanis megállapítottam, hogy az oktatásügy legfelsőbb szintjén alig akad olyan személy, akihez én mint újságíró bizalommal fordulhatnék. Persze nem bánnám, ha mindez csupán az én tapasztalatlanságom számlájára íródna, s nem az oktatásügyi minisztérium szobáit a mai napig túltelítő funkcionáriusok miatt kellene felsóhajtanom: mi lesz veled, ISKOLA?! Most írjam ide a végére, hogy bizakodjunk? Melyik szülő gyerekének van néhány fölösleges éve? No V megjelenik minden páratlan héten hétfőn Felelős szerkesztő: KOCSIS ARANKA Olvasószerkesztő: KOPASZNÉ CSÉFALVAY ESZTER Grafikai szerkesztő: BÉLÁK ATTILA Környezet: ISKI IBOLYA Közélet: NAGYVENDÉGI ÉVA Gyermek és iskola: M. CSEPÉCZ SZILVIA Kultúra: CŰTH JÁNOS Szépség és egészség: MÉSZÁROSNÉ LAMPL ZSUZSANNA Levelezés: NAGY ANDREA Levélcím: Nevádzová 5, 821 01 Bratislava, Tel - 221 302/324, 222 434/324, 222 231/324 Kiadja a Diákhálózat a Dh-Press Kiadó gondozásában Felelős kiadó: a Dh-Press Kiadó igazgatója Cím: Nevádzová 5, 821 01 Bratislava, Hirdetésfelvétel: a Kiadó címén, illetve telefaxon: 238 908 Nyomja a Polygrafické závody, Pekná cesta 6, 827 00 Bratislava Nyomdai előkészítés: Kalligram kft. Bratislava Terjeszti a PNS-ÚED és a Mediaprint-Kapa Előfizethető a helyi postahivatalokban, illetve a szerkesztőség címén postautalványon, valamint átutalással a VÚB Bratislava-vidiek 943307-112 számlaszámon Előfizetési díj negyedévre 50,70 Kcs, fél évre 101,40 Kcs, egész évre 202,80 Kcs Index: 49413
