Nő, 1991 (40. évfolyam, 1-5. szám)
1991-12-02 / 3. szám
Csak finoman.. Ahogy elnézem ezeket a képeket, fclyton-folyvást valami kecses lény tolakodik a képzeletembe. Látom, amint barátnőinek — persze ők is kecses lények — finom kis tálcán míves porceláncsészékben jázminillatú teát tálal, hozzá aprósüteményt ropogtatnak diszkréten... Látom, amint föl s alá suhanva a lakásban itt tollseprűjével libbenti le a port, ott puha rongyocskájával fényesíti az üveget, miközben bugyborékoló zene foszlányai úszkálnak a levegőben... (Te jó ég, csak nem a Henkel hatott rám?!) A házigazdák, Olga, Ferenc és két kamaszodó leánykájuk most bizonyára jókat nevetnek fantáziaszüleményeimen. Pedig nem járok messze a valóságtól. Olgáról tudniillik egy igazi képet is őrzök. Tizenöt év távlatából tisztán látom azt a szelíd, kedves lányt, aki lépésvariációkat mutat be a kezdő népi táncosoknak. Piskótába bújtatott lábacskái, mint a cica talpa, olyan puhán érintik szinte csókolják — a parkettát... Akkoriban a Szőttes egyik szólótáncosaként uralta a színpadot. Ma a lakás legkisebb zuga is magán viseli finom lényének kézjegyét. —lampl— Csendélet a „negyedik szobában". Ez a kedvenc szoba, mivel eredetileg csak hárommal számoltak. A kompozíció nem igényel kommentárt. A szoba egyik szép sarkéban a vitrin (a rejtett világítást utólag szereltették bele) és egy bumfordi gombócfa. Manapság nagy divat a boltív, sokan lebontatják és újracsináltatják miatta a keresztfalat. Itt egy jól megválasztott, stílusában még a nappalihoz, de már a hálószobához is igazodó térelválasztóval, kőművesmunkák nélkül érték el a kívánt hatást. Nagy László felvételei A nappaliból már bepillanthattunk a hálóba, amelynek különlegessége a japán festmények hangulatát idéző óriásposzter. Az ágyterftőnek hála, itt mindig „süt a nap". N6 25
