Nő, 1991 (40. évfolyam, 1-5. szám)
1991-12-02 / 3. szám
Ijesztő jelek Amerika általában az ígéret és boldogság földjeként szerepel az újságok hasábjain. Egy statisztikai felmérés adatai azonban mást (is) mutatnak: egyre több gyerek próbálja ki a marihuánát; az utóbbi két évtizedben megháromszorozódott azoknak a tizenöt éven aluli lányoknak a száma, akik már éltek szexuális életet; 1960 óta a tizenöt évesnél fiatalabb öngyilkosok száma is megháromszorozódott. Egyre gyakoribbak a 10-12 éves gyerekek pszichoszomatikus panaszai: szédülés, asztmás lélegzés, mellkasi fájdalom, gyomorpanaszok; az amerikai gyerekek mintegy 35 százaléka szenved olyan egészségügyi problémától, amely a stresszel kapcsolatos. „Ma már nem állunk meg a gyerekkel azért, hogy megszagoljuk a nyíló rózsát. Nem sportolunk csak a játék kedvéért” — mondják maguk a szülők. A stressz már a kisgyerekkorban kezdődik. A tipikus amerikai család — az apa a kenyérkereső, az anya otthon van a gyerekekkel — már a múlté. Ilyet csak a Dallas című tévésorozatban látni, vagy újabban már ott se. Ot családból ma már csak egy ilyen, míg tíz évvel ezelőtt a családok 41 százaléka így élt. A családok ma a pénzt hajszolják, ugyanakkor az effajta gyereknevelés költségei is megsokszorozódtak. A gyereknek biztonságban kell — kellene — felnőnie! De még a legöntudatosabb gyerek is fél, ha körülnéz a ma Amerikájában: látja az eltűnt gyerekek tejeskartonokra ragasztott képét, és kezdi azt hinni: az erőszak természetes. A gyereknek tudnia kell (kellene), hogy számíthat valakire: a szülőre, a pótmamára, a babysitterre. Ám ez a biztonságérzet is hiányzik! Egyre több gyerek nyúl droghoz. Ma már az sem ritkaság, ha egy kilenc-tíz éves gyerek marihuánát szív. S bár vannak jelek, amelyek arra utalnak, hogy a tizenévesek kábítószerfogyasztása alábbhagy, ugyanakkor kisebb testvéreik korábban kezdik. Nehéz idegenekhez alkalmazkodni... Ami korábban hihetetlen adat volt: egyre több a gyermekkori depresszió! Az okok akár ugyanazok is lehetnének, mint a volt keA másik probléma: a rengeteg válás. A szülő új házassága nem csökkenti, inkább növeli a stresszt a gyermekben: „A legroszszabb az, hogy nem tudok kijönni az új mamám lányával” — mondja egy 12 éves kislány hatéves mostohatestvéréről. Benjamin Spock, a neves amerikai gyermekpszichológus annak idején az egész probléma gyökerét abban látta, hogy a múlt gyilkosságot látott a tévében! A brutalitás látványa pedig érzéketlenné tesz, és a növeli az agresszivitást. A kutatások azt mutatják, hogy az ember képes alkalmazkodni a stresszhez, de ez nem jelenti azt, hogy jó hatással van rá. A stressz durvábbá, feszültebbé, kapzsibbá teszi az embert — és növeli a versenyszellemet! Spock egyik cikkét azzal zárja: „Gyermekorvosi praxiso-P . 2 ☆☆☆☆☆ _ Ш-/ / I S ☆☆☆☆☆ I П JCV' ☆☆☆☆☆ ЖИШ! leti blokk országaiban: anya, apa dolgozik, hajtja magát, a gyereket intézmények nevelik, jól, roszszul vagy sehogyan. Nem biztos ugyanis, hogy jót tesz a gyereknek az egész napos óvoda vagy az, ha túl korán kerül oda, ^mikor még nem érett erre. A túl korai tanulás sem hasznos: ami azelőtt második osztályos tananyag volt, azt ma az elsősök tanulják, az elsős tananyag pedig „visszacsúszott” az óvodába. Foto: Игарка Tibor sok biztonságot adó forrását föladtuk, amely vigaszt kínált bizonyos helyzetekben: a nagy családot, a kisközösségeket. A gyermekeknek abban a tudatban kellene fölnőniük, hogy szűkebb és tágabb környezetükben nagyon sok probléma van, s ők azért nőnek föl, hogy ezeken a gondokon segítsenek. Ezzel szemben az átlagos amerikai gyerek, mire eléri tizennyolcadik életévét, már tizennyolcezer mat 1933-ban kezdtem. Akkor a szülők a gyermekbénulástól, a tüdőgyulladástól és a fülfelszúrástól rettegtek, ma a kábítószerektől és a gyerekkori terhességtől félnek.” Mindezek a felmérések az USA-ban készültek. Ami nem jelenti azt, a fenti megállapítások a mi állapotainkra ne lennének érvényesek... (A U.S.News and World Report nyomán)
