Nő, 1991 (40. évfolyam, 1-5. szám)
1991-11-18 / 2. szám
Ilyenkor késő ősszel a gyerekek is szeretik a finom meleg ruhákat, de utálják, ha „meg kellßni” bennük. Márpedig ez utóbbi állapot náluk elég gyakori, hiszen a szabad ég alá kilépve nincs az a kérés vagy parancsszó, amely fékezné őket az ugrabugrálásbán, szaladgálásban. Aztán amikor a szülő vagy a tanító néni épp másfelé figyel, már kezdődik is a gombolkozás, vetkőzés. Az eredményt persze ismerjük. Ebből az alaphelyzetből kiindulva tervezte és varrta MA TUSÁK Éva anyuka az itt látható szuperszerkókat, melyeket gyermekei találóan a „mint a hagyma” hasonlattal jellemeztek A réteges öltözködés nemcsak praktikus, divatos is. Ahány változat, annyi „rend”ruha. Ráadásul valamennyi viselhető különféle stílusban, csak a kiegészítőkön múlik, hogy romantikus, elegáns vagy sportos lesz-e éppen. Személy szerint azt szeretem a legjobban, ha kicsit bolondos a gyerekek öltözéke. Elég egy kevés gyöngy, rátét, elütő színmegoldás, tarka kulcstartó, nem szokványosán viselt sapka vagy sál, általában nem egymással hordott ruhadarabok összeillesztése, pl. szoknya és kamásliként, nem pedig vastag harisnyanadrágként felvett kamásli, s a gyerekes báj és vidámság megsokszorozódik. Tehát már gyermekkorban sem árt odafigyelmi a részletekre! —Izsu— (Leírás a következő oldalon!)
