Nő, 1991 (40. évfolyam, 1-5. szám)

1991-10-28 / 1. szám

(folytatás a 9. oldalról) általános az egyetértés, hogy lakáso­kat privatizálni kell, tehát tulajdonost kell keresni „Az állami lakásokat oda kell adni az embereknek” — mondja ki a kormány­pártok többségének programja, nézet­­különbség csak abban van, hogy: mi módon. En mindenesetre azok oldalá­ra állok, akik azt állítják, előnyben kell részesíteni azokat a polgárokat, akik a lakásokat a jelen pillanatban lakják. A legegyszerűbb módja ennek, hogy egy bizonyos reális összegért a lakó meg­vásárolja a lakást. Persze itt is két variáció lehetséges: az árat olyan alacsony (mini­mális) összegben kell megszabni, hogy a szociálisan gyöngébb rétegek (akik számára tulajdonképpen építették ezeket a lakásokat — hogy nem csak ők lakják, az már más kérdés!) is megvehessék. Vagy pedig, ha magasabb vételárat szabnak, az állam biztosítson megfelelő hitelkeretet az állampolgárok részére. A szövetkezeti lakásokkal már kicsit más a helyzet — az illetékesek ugyanis bőszen vitatkoznak, hogy magasabb legyen-e itt az ár, mint az állami lakások esetében. Ha az eddigi tételből indu­lunk ki, jelesen, hogy az állami lakások az állam szociálpolitikai szempontjait követték — indokolt az igény. Abban a képviselők jórészt egyetértenek, hogy a lakásszövetkezeteket a tulajdonosok szövetkezetévé kell átalakítani. Ezt fel­tételezi az új gazdasági törvény is, amely a szövetkezeteket olyan társulá­sos vállalkozási formának tartja, amely­ben a tagok anyagi betéttel vannak képviselve. A jelenlegi lakásszövetke­zeteken belül tehát új tulajdonosi „szer­kezetet” kell fölállítani. Kézenfekvő, hogy a lakásszövetkezetek mostani tagjai válnak tulajdonossá — lakásuk lesz a vagyoni betét, amellyel érdekel­tek lesznek a szövetkezetben. Természetesen abban a pillanatban, mikor a szövetkezeti tagok tulajdono­sok lesznek, fölmerül a kérdés, mi szükség van a szövetkezetre, hiszen eredeti funkcióját elvesztette. A dolgok logikája szerint nem lesz semmi külö­nös abban, ha szétesik — vagy alkal­masint átalakul valamiféle érdekvédel­mi szervezetté Természetesen a köl­csönöket, amelyekkel az építkezések fedve vannak, a tulajdonosoknak kell átvenniük — a tervezetek azonban fel­tételezik, hogy ugyanolyan alacsony kamatlábakkal, mint amilyenekkel an­nak idején a szövetkezet kapta őket. A következőkben fölvetődhet termé­szetesen a karbantartás, a fűtőházak, stb. kérdése, de ezt bizonyos szolgál­tató vállalkozásokkal is meg lehet olda­ni. Időszerűnek tetszik a régi házmeste­rek intézményének fölelevenítése is, mert nemcsak a belső terek, hanem a környék tisztántartásáról és rendezett­ségéről is gondoskodnának. NAGYVENDÉGI ÉVA NAGY LÁSZLÓ felvételei Magyarok a Magyar Tanszékért a Szenczi Molnár Albert Alapítvány felhívása A Komensky Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének Szen­ei Molnár Albert Alapítványa, amely a tanszéki oktató-nevelő és tudomá­nyos-kutató munka színvonalának emelését, továbbá pályázatok kiírá­sával, ösztöndíjak, magyarországi tanulmányutak odaítélésével s a java­dalmazás egyéb formáival a magyar szakos hallgatók képzési-önképzé­si lehetőségeinek a gazdagítását hivatott szolgálni, a nemzetépítő, a cse­lekvő magyarságtudat fogalmát példázó legnagyobb magyar, Széche­nyi István emlékévében felhívással fordul a szlovákiai magyar közvéle­ményhez, egyénekhez és közületekhez, társadalmi, gazdasági és kultu­­tális szervezetekhez, társulásokhoz, szellemi műhelyekhez, tantestüle­tekhez, szülői munkaközösségekhez, írókhoz, újságírókhoz, művészek­hez, atudomány művelőihez, pedagógusokhoz, népművelőkhöz, lelké­szekhez, értelmiségiekhez, közéleti személyiségekhez, politikusokhoz, munkásokhoz és földművesekhez, mindenkihez, aki a szívén viseli a magyar szó, a magyar művelődés és tudományosság, a magyar tanár­képzés szlovákiai sorsát, hogy járuljon hozzá az alapítvány tőkéjének gyarapításához, s ismerősei körében, lakóhelyén és munkahelyén is nyerjen meg minél több támogatót e közhasznú ügynek. Igényeink, is­merve napjaink anyagi lehetőségeit, szerények. Ugyanakkor valljuk: Sok kicsi sokra megy; és: Kétszer ad, aki gyorsan ad. Az alapítványi pénzadomány egyben tisztelgés az Akadémiát létreho­zó Széchenyi István születésének bicentenáriuma előtt, s az alábbi címre küldhető: Slovenská étátna sporiteífia, Bratislava mesto ő. ú. 564842-019 Támogatásukat köszönve, tisztelettel a Szenczi Molnár Albert Alapítvány Kuratóriuma Pozsonyban, 1991. szeptember 21-én Széchenyi István születésének 200. évfordulóján A CSEH SZLOVÁKIAI MAGYAR KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY szeptemberi ülésén 47 kérdésből 25-öt tudott támogatni 460 ezer Ft-tal. Másfél éves működése alatt 244 támogatásként 5,7 millió Ft-ot fizettek ki. Az alapítvány, amely a Budapesti Közgazdaságtu­dományi Egyetemen található, várja további támogatóit és további pályázóit. Levélcím: 1828 Budapest, Fővám tér 8., 148. szoba (a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Társadalomtudományi Klubja címén); tel.: 1-186-855/291. Nő 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom