Nő, 1991 (40. évfolyam, 1-5. szám)
1991-12-23 / 5. szám
Kétségtelen, iogy a szép Scarlett 0‘Hara több férfiszívet dobogtatott meg, mint az irodalomtörténet bármely más romantikus hősnő e. Margaret Mitchell regénye, az Elfújta a szél 1936 óta 37 országban, 27 nyelven, 28 millió példányban jelent meg, és a Biblia után a legsikeresebb könyvnek bizonyult eddig. A több mint ezeroldalas mű irányította a divatot és a reklámot, és olyan népszerűségre tett szert, hogy gyermekeket, utcákat és tereket ne eztek el a regény hősein A A film egyik híres jelenete a két főszereplővel К fél évszázados románc folytatódik regényből készült, 1939-ben bemutatott film pedig (a főszerepben Vivien Leigh és Clark Gable), ha lehet, még csak növelte a könyv népszerűségét. A Pulitzer-díjas Margaret Mitchell, aki csak ezt az egy regényt írta, a világsiker ellenére sem volt hajlandó — bármennyire kérlelték is kiadók — folytatást írni. Korai h ála azután egyszer s mindenkorra v get vetett ennek a lehetőségnek. 48 éves korában, 1949-ben egy részeg taxisofőr halálra gázolta atlantai háza közelében. Most, 55 évvel a regény megszületése után, feltámad a sztori. A Warner Books és más kiadók ) országban, 18 nyelven jelentette c meg a regény második részét. A címe: Scarlett, argaret Mitchell Elfújta a szél cin 'egényének folytatás \ A szerző az éves Alexandra Rí ley, aki már eddig is ért el irodai) i sikereket történelmi tárgyú regény - ivei. A második rész ott kezdődi.:, ahol az Elfújta a szél véget ér, vagyis ahol a Rhett Butler által elhagyott 14 Nő őrlett azzal vigasztalódik, hogy ásnap úgyis eszébe jut majd, hogy iként hódítsa őt vissza. Margaret Mitchell tíz évig írta a 1 egényt. Alexandra Ripley, mielőtt nekifogott a folytatásnak, többször is elolvasta a világhírű művet, és oldalak százait írta le kézzel, hogy „beülje magát a stílusba”. A Mitchellurökösök pedig, akik évtizedeken át harcoltak, nehogy valaki megírja az Elfújta a szél folytatását, most beleegyezésüket adták. A szerzői jog ugyanis 2 011-ben hatályát veszti, s utána bárki piacra dobhatja a folytatást. Ezért nyilván úgy gondolkoztak, hogy akkor már inkább még egyszer nagy összeghez jutnak — Alexandra Ripley segítségével. Igaz, a megfilmesítés joga még függőben van. Az ok: a filmcézárok nem tudnak dönteni, mert nem ismerik a folytatás tartalmát. Ripley ugyanis kötelezte magát, hogy a könyv megjelenéséig nem árul el semmit Scarlett sorsának tovább1' alakulásáról. —ct— Álkultúra, Extremitás, különbség, önfelszabadítási törekvés: nagyjából így lehetne összefoglalni a hippi mozgalom „életfilozófiáját”. A „flower power” eleinte a szerelemre korlátozódó, majd totális szabadságot meghirdető' mozgalma — bár világméretű, sőt társadalomformáló hullám volt — az adott generáció öregedésével maga is kifulladt. Tagolódása ennek a mozgalomnak is volt. (Л beátnikek a szolidabb megjelenési formát képviselő Beatles-rajongók táborából kerültek ki, míg a bőrdzsekis, hosszabb hajú, vadabb külsőt mutató rockerek inkább a Rolling Stones-pártolók körébe tartoztak). Az öltönyös, keménykalapos urakat mindkét megjelenési forma borzasztotta, mégis azt kell mondani, hogy ezeknek a mozgalmaknak sokkal körvonalazhatőbh ft emberibb léptékű .(Programjuk” volt, mint a később jelentkező punkoknak, skinhendeknek, gruftiknak stb. Ezeknek már kevés volt az extremitás, a polgárpukkasztó külső és magatartás. Ezek szándéka —jobb esetben — a megbotránkoztatás. mi több, az undorkeltés. S valljuk be, szándékuk ritkán téveszt célt. Mert míg kezdetben, ugye, volt a biztostűvel átszúrt pofa, a zöld sörény (választékosabb ízlés esetén kék), mára mindez mit sem ér szipózás, cigarettával összeégetett kézfej, borotvával összevagdosott csukló, 1-2 meleg pulóver (ing alá), +25 C° felett 2-3 pulóver és bakancs nélkül, s mondjuk, biciklilánc vagy karóvastagságú kábeldarab nélkül, színes bőrűekkel szembeni önvédelemre... Itt azonban figyelmeztet az egyik taiflesadóm, hogy keverem a dolgokat. I’iijkéknál és skinheadéknél szabályok szerinti rend uralkodik: egymásnak ellentmond például a kék sörény és a biciklilánc, a diszkózene és a csuklószorító... Hallgassuk meg tehát ez ügyben a legilletékesebbeket: Attila, tizenéves komáromi rocker: A rockerekre jellemző a hosszú haj mint a szabadság szimbóluma, farmer, hosszú póló vagy bőrszerelés. Ehhez jöhetnek még a csuklóláncok, fülbevalók, különféle kitűzők I. -— Csak a kemény rockzenét kedveljük, mert annak szövege és ritmikája is a való-
