Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-09-18 / 38. szám
FELVÉTELEK: A SZERZŐ ARCHÍVUMA J Életem legkellemesebb meglepetései közé tartozott az, amikor régi jó barátnőm, Katka és férje, Pista, meghívott az Egyesült Államokba. Meghívásuknak 1987 nyarán tettem eleget. Bejártam, ill. átutaztam 32 500 km-t, ebből 8 000 km-t lakóbusszal Texas, Arkansas, Missouri, Kansas, Colorado, Wyoming, Montana, Idaho, Utah, Nevada, Arizona, New Mexico, Oklahoma államokon át. Katka barátnőm pozsonyi, 1968-ban férjével és egyéves Vvonka lányával itthagyták Csehszlovákiát. Előbb Ausztriában voltak a gyűjtötáborban, majd az USA-ban telepedtek le. Chicagóban éltek, Katka gyárban dolgozott, aztán szerencsét próbált Nevada állam fővárosában. Las Vegasban. Nagy vakmerőségnek számított, hogy a hazárdjátékok világvárosában tette ezt. Egy kaszinói főpénztárosi konkurzusban nyert, így lett a Maxim óriáskaszinó főpénztárosa. Közeli munkatársa, az amerikai születésű litván fömehanikus lett a második férje. Ebből a házasságból született Brent, aki most 15 éves. Las Vegasban Katkáéknak szép házuk volt, jól éltek. Ugyanott vettek még néhány házat, melyeket bérbe adtak. A házasság Bruno hirtelen halálával ért véget. Barátnőm a Las Vegas-i nagy házbán, több házzal a nyakán nem maradhatott egyedül. Sógora unszolására elköltözött Arkansas államba. Hot Springsbe, ahol Bruno fivére lakik, és annak idején több mobile home-je (mozgó háza) volt. Közben megismerkedett Pistával, aki szlovák és még a háború után vándorolt ki Amerikába. Később mindketten Arkansasban telepedtek le, öszszeházasodtak és több mobile home társtulajdonosai lettek. Katka lánya, Vvonka ma 22 éves múlt. A Utah állambeli Brigham Young mormon egyetemre járt Provo városában. Itt ismerkedett meg egy idősebb iskolatársával, és nemsokára férjhez ment. Douglas a férj még mindig diák, családja hívő mormon, ezért leendő feleségnek is illett mormonnak lenni, így lett Yvonka mormon. Katkával Bruno halála után sűrűn leveleztünk, s amikor megtudta, hogy én súlyos beteg és teljes rokkant vagyok, megkért, kutassam fel lánya részére az ő családfáját. Nekünk, katolikusoknak furcsa az ilyesmi, de a mormonoknak — akiknek hitét nálunk nem volt szabad gyakorolni — nagyon fontos a genealógia. Yvonkának, az újdonsült mormon feleségnek és a mormon főiskola hallgatójának szüksége volt erre. A mormonok hagyományaik szerint nemcsak az élőkért, hanem a régen meghalt ősökért is imádkoznak. Náluk a házasság a síron túl is tart. Őket érdekli hát ükapjuk-ükanyjuk neve, mert név szerint értük is imádkoznak. (Mellesleg az amerikaiakat érdekli őseik nemessége is.) Barátaim nagy dilemmában voltak, nem tudták. hogyan szerezzék be ezeket az adatokat. Ugyan Salt Lake Cityben, a mormon Rómában van egy nagy genealógiai intézet és ennek szoros kapcsolatai vannak az egész világ levéltáraival, de ez a kutatás nagyon sokáig tart és drága. A kutatás Katkáéknak reménytelennek tűnt, mert barátnőm bizony keveset tudott őseiről. Csupán az apai nagyapjának születési dátumát tudta, így a kutatással engem bíztak meg. Mondanom sem kell, hogy nagy szerencsém volt, mert „csak" a pozsonyi vármegyét kellett átböngésznem a pozsonyi levéltárban, és mindössze egy falu adatait kellett átnéznem a rengeteg sok anyakönyvben kb. 200 évre visszamenőleg. Két hónapig reggeltől estig a pozsonyi levéltárat bújtam, és a hideg, sötét teremben megismerkedtem Katka barátnőm ük- és szépanyjával, -apjával 7 generációra visszamenőleg. Megismerkedtem a nemes, majd csupán elszegényedett zsellér család összes