Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-07-24 / 30. szám
nisok „Egyhangú az élet. Nics, aki a humort csinálja, nincs, aki szórakoztasson. A kirándulások is unalmasak. Az osztályfőnök néha hiv fiúkat a másik osztályból, de hát őket nen ismerjük, meg akkor a bés lányok féltékenyek. A fiúk érdekességet hoznak az ember életébe. Ha nagy a nevetés, biztos, hogy srác van az osztályban. Amikor első nap jöttünk iskolába, végigfutottuk a névsort, és nem akartunk hinni a szemünknek: hát igaz lehet, hogy csupa lány? Akinek elmondjuk, hogy tiszta lányosztály vagyunk, sajnál bennünket. Azért az nem jó, hogy mindenki nő. Ha hazamegyünk, automatikusan kiszalad a szánkon, hogy „csajok" ... Direkt jólesik néha fiúval beszélni." Ezek után talán természetes, hogy két és fél osztályfőnöki órát felölelő beszélgetésünk nem a nyárról, nem a divatról, nem a tanulásról, hanem fiúkról szól. A Pozsonyi Duna utcai Magyar Tannyelvű Gimnázium I. á-s lányaié — harminckét szépre, jóra, igazságra ... és egy megálmodott szerelemre várakozó rózsabimbóé (remélem, ez a kifejezés majd az iskolatárs fiúknak is megtetszik) — az őszinte szó. Szerkesztő (a továbbiakban Sz.): — Na jó, de gondolom, a fiúkkal való kapcsolataitok nem csupán az iskolára korlátozódnak. — Nem! — Nekem vannak fiúbarátaim. Sok lány jobban megérti magát fiúkkal, mert a lányok mindent érzelmi oldalról közelítenek meg. — A lányok sértödékenyek és csak magukra figyelnek. Ha én azt mondom, hogy rámnézett egy csinos srác, a barátnőm rögtön rávágja, énrám isi — Te is csak úgy vagy vele! — Mi ketten a barátnőmmel folyton piszkáljuk egymást. Ö szól nekem valamit, de én durcásságból nem felelek vissza, és már ítész is a harag. A lányok könnyen összevesznek. Sz: Mitől jobb egy fiúval való barátság? — A fiúkkal szabadabban érezzük magunkat. Jókat hülyéskedünk. Ők nem vesznek mindent olyan komolyan. — Ha egy fiúnak elmondok valamit, az neki új, és amit ő mond nekem, az nekem újdonság. Sz: Elképzelhető a ti korotokban egy mély fiú-lány barátság ? (Egyöntetű felelet) — Persze!!! Sz: És ez valóban mindkét félről „csak" barátság ? — Hát, ritka az ilyen, de van. Szerintem idővel valamelyik beleesik a másikba. — Az ilyen barátság csak addig tart, amig valamelyikük nem talál magának valakit. Azután már azzal tölti az idejét, nem a volt barátjával, akármennyire jóban voltak azelőtt. — Szóval egy lánybarátnövel össze lehet veszni, de az biztosan akkor is tovább tart, mint egy fiúval kötött barátság, mert a fiúk nem veszik elég komolyan az ilyen kapcsolatokat. — Úgy a jó, ha van lánybarát és fiúbarát is. A kettő kiegészíti egymást. Az egyiknek ezt mondjuk el, a másiknak azt. Pl. ha tetszik nekem valaki, azt inkább a lánynak mondom el... — Igenám, de ha nekem van barátom és barátnőm is, a barátnőmnek viszont nincs
