Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-07-17 / 29. szám
eseteim Nem tudok napirendre térni az eset feleit, pedig már elég rég történi. a pápa látogatásának elönupján. A zsúfolt villamosban ültem, az ajtóval szemközt, így azonnal észrevettem azt az idős asszonyt, aki cekkerekkel megrakodva igyekezett felkapaszkodni a lépcsőn. Ugrottam, hogy felsegítsem és átadjam a hel)em. A néni végnélküli szóáradattal köszönte meg a figyelmességet, elmondta, mennyire örül, hogy ülhet, mert bizony nagyon fáj a lába. De akárhogy fáj is, azért másnap ott lesz SzőUösben. hogy lássa a szentatyát. — Ugye. maga is elmegy ? — kérdezte mosolyogva. — Sem. nem megyek — — Úúáúgy? — hervadt le arcáról a mosoly —. aztán miért nem megy. aranyoskám ? — Tetszik tudni, kis gyerekeim vannak, azokkal bajos lenne odamenni. csak nyíigösködnének. — Hát igen, gyerekekkel bajos, de hát holnap úgyis vasárnap, majd elmennek szépen a templomba, nem igaz ? — Sem — mondtam maflán, naiv őszinteséggel —, nem megyünk. — De hát hogyan??? Miért nem mennek ??? — kérdezte a néni megrökönyödve. — Mi nem szoktunk templomba járni — lettem fel a koronát maflaságumra. A néni drámai pillantással tetőtől talpig végigmért. majd tüntetőén elfordult az ablak felé, ágy is maradt, a továbbiakban egyetlen pillantásra sem méltatva engem, szegény bűnös lelket. De azért keményen összeharapoti szája, megfeszülő háta ékesebben beszélt minden szónál Amikor kiszállni készült, melléje léptem, hogy lesegitsem. V'asvilla szemeket meresztve rám könyökével durván eltaszitoita kinyújtott karomat, és valamit dühösen mormolva egyedül kászálódott le a villamosról. Döbbenten meredtem utána, nem vártam ennyi agresszivitást egy ilyen idős asszonytól. Ő már lent állt. amikor tekintetünk találkozott. Pillantása szinte égetett. Elgondolkoztam: vajon milyen istenhez imádkozik naponta ez a minden jel szerint buzgón vallásos ember ? Bizonyára az ó-testamentum haragvó. névvel sem nevezhető, rettenetes istenségéhez. aki egyetlen sújtó pillantásával a föld színével tette egyenlővé Szodomát és Gomorrát. és iszonytató árvizet zúdított a világra . . . Csuda tudja, nem szeretném, ha egyszer netán a nevemet imájába f oglalná. Vojtek Katalin Emlékszik még Ön a 20-as—30-as évek egyik legnépszerűbb magyar képes hetilapjára, a SZÍNHÁZI ÉLETRE? Ha igen, most örömmel közölhetjük Önnel, hogy Incze Sándor egyori lapja 52 év után újra megjelent Budapesten. Ha koránál fogva nem emlékezhet rá, akkor elmondjuk Önnek, hogy a hagyományőrző és -tisztelő SZÍNHÁZI ÉLET mindarról tájékoztat, ami a színházi életben történik. Újra élnek a régi, legendás hírű rovatok: Intim Pista, Színházi levél. Heti konferanszié. Miközben a múltról (Visszalapozó — a 20-as—30-as évekre) és a jelenről beszámol, bemutatja a mai világ legtehetségesebb magyar művészeit. Ha Önt mindez közelebbről is érdekli, előfizethet a SZÍNHÁZI eletre a helyi postahivatalokban. . |—N—9 45 éve hunyt el Paul Valéry francia költő. Rejtvényünk fő soraiban négy müvének címét fejthetik meg. Készítette: K. Gy. Megfejtéseiket 10 napon belül a szelvénnyel együtt küldjék el szerkesztőségünk címére. 24. számunk rejtvényének helyes megfejtése : Otthon a szülőföldön, Lidércfény, Hazatérés. Egy tiszta nő. Sorsolással könyvjutamat nyert: Estefán Erika, Fülek; Geleta Ferenc, Hetény; Karácsony Magda, Somorja; Karika Vince, Csenke; Vályi Nagy Klára, Szepsi. Nafyoooo-Nóv&ny _ Tn. Maiin Mért.«óv* drámája Hírül ad. lm. I Lfei.Jé Í8&r <*MS2Í-det. átjárás, művetet fclfe Nyftáéá se Kiss me. C. Porter Szovjet váltópénz Honfoglaló wssn tású repü SnergS^" SSnS" & w GBBSfer fcr g* Ear római! N x nő 19
