Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-06-26 / 26. szám
Vigyázat az értelmiségiekre! A világmegváltó eszméket véres diktatúrákba fojtó századunk egyik fö tanulsága: nem szabad hinni az értelmiségieknek! Nemcsak a hatalomtól kell őket minél távolabb tartani, de még tanácsaikat sem érdemes megszívlelni. Ez a végső konklúziója annak az Entellektüelek című könyvnek, amely nagy port vert fel Angliában, s amelynek szerzője, Paul Johnson brit író és publicista, maga is értelmiségi. Johnson müvében azt fejtegeti, vajon milyen jogon merészelnek másoknak tanácsokat osztogatni az írók, filozófusok, művészek és tudósok, ha maguk sem különbek másoknál, és saját személyüket, életvitelüket illetően nem tartják mindig kőtelezőknek azokat a hangzatos eszméket, amelyeket olyan hévvel hirdetnek. Hogy állítását igazolja. Jonhson vitriolba mártott tollal írja le az elmúlt két évszázad kimagasló szellemi személyiségeinek életét. Felsorolását Jean Jacques Rousseau-val kezdi. Shelleyvel, Marxszal, Tolsztojjal folytatja, s nem feledkezik meg Bertrand Russelröl, Brechtről, Sartre-ról és másokról sem. Az emberi jóságról oly nagy buzgalommal értekező Rousseau érzelmességénél csatanizmusa volt nagyobb. Negyvenéves koráig szinte a társadalmon kívül élt, évekig egy nála idősebb, tehetős hölgy, Mme de Warans kitartottja és szeretője volt. Öt törvénytelen gyermeket nemzett, akiket árva házba dugott, ö, a gyermeknevelés egyik alapművének, az Émile-nek szerzője. Shelley, az elnyomottak romantikus lelkületű védelmezője, akit kortársai „arkangyalinak" neveztek, szinte gyerekfejjel lett férj és apa. Egy új szerelem kedvéért elhagyta feleségét, aki elzüllött, s végül egy ezredes kitartottjaként, annak gyermekével a szive alatt, a vízbe ölte magát. A szép arcú költőt állandóan egzatált, szerelmes lányok vették körül, régi és újabb viszonyai kibogozhatatlanul összekuszálódtak. Egyik rajongója megmérgezte magát miatta, s a hatóságok méltatlannak ítélték saját gyermekei nevelésére. Johnson szerint Marx, a „gazdag egoista és élősködő" korántsem volt olyan szegény, mint amilyennek látszani igyekezett. Azonkívül, hogy időnként újságcikkeket irt, soha életében nem volt állandó állása. Azt várta, ' hogy mások tartsák el. A saját és felesége örökségének köszönhetően jövedelme mindig legalább háromszorosa volt egy akkori : munkás bérének. Azonban a gazdasági mechanizmusok megfellebbezhetetlen szakér. tője nem tudott bánni a pénzzel; ha valami!be invesztált, mindig rossz lóra tett. Lányait, ezeket a vonzó és eszes teremtéseket, Marx nem szívesen engedte el hazulról, otthon nem lévén nagy hive a női emancipációnak. Az emberi jogok nagy szószólójának volt egy {házasságon kívül született fia is, akit soha nem volt hajlandó törvényesíteni. Tolsztoj, a megbékélés és szeretet apostola önző és kíméletlen férj volt. A különben rendkívül érzéki természetű író, akit sokat gyötört „a test ördöge", lesújtó véleménnyel volt a nőkről: „Ha a férfiak olyan jól ismernék a nőket, mint a férjek a saját feleségüket, eszükbe se jutna, hogy valaha is bármiről , komolyan beszéljenek velük." Johnson Hemingwayt sem kíméli. „Sajnos, voltak hibái, amelyek más értelmiségiekre is olyannyira jellemzők. Például hazudott. Itt van többek között az első világháborúban való részvétele. Azt állította, hogy önként jelentkezett a frontra, ám gyenge látása miatt nem vették be. Ezt azonban semmiféle dokumentum nem támasztja alá. Többször kijelentette, hogy ö volt az első amerikai katona, aki 1944-ben bevonult Párizsba, ami nem igaz ... Sikereit, természetesen, írói tehetségének köszönhette, no meg annak, hogy hatni tudott az emberekre. Olyan benyomást tudott kelteni, hogy őszinte és nyílt, a tettek embere." A szerző Bertrand Russelt sem kíméli. Amikor megismerte. Russel az Állami Leszerelési Bizottságban dolgozott, amely atombombaellenes tüntetéseket szervezett. Akkor már senki sem emlékezett arra, hogy nemrég még az atombomba híve volt, sőt. felhívással fordult az Amerikai Egyesült Államokhoz. hogy bombázza a Szovjetuniót. 1953-ban cikkét jelentetett meg a New York Times-ban. amelyben többek közöt ez állt: „Egy új világháború rettenetes lenne, de még mindig jobb, mint a kommunizmus világuralma." Egy évvel később azonban már azt hirdette, hogy az atombombát semmilyen esetben sem szabad felhasznál I ni. Az angol publicista azokra a vádakra, melyek szerint ahelyett, hogy a nagy gondolkodók életművével foglalkozott volna, inkább magánéletükben vájkált, így válaszolt; „Meggyőződésem, hogy a nagy müvek nemcsak az intellektus eredményei, létrejöttükben a szerző egész személyisége szerepet játszik. Az entellektüelek gyönyörű : humanista eszméket hirdetnek, miközben botrányosan viselkednek feleségükkel, sze; retójükkel, barátaikkal szemben." „Közülük kétségkívül Brecht volt a legrosszabb és a legcinikusabb. Vegyünk csak egy példát; Margarete Steffin, a színésznő, aki követte az írót a száműzetésbe, egyben titkárnője is volt. de ezért a munkájáért soha nem kapott semmit. Tovább dolgozott Brechtnek akkor is, amikor tüdőbeteg lett és állapota mind súlyosabbá vált. Amikor Brecht Kaliforniába távozott, Margaretet I Moszkvában hagyta, ahol Sztálin uralkodott, s ahol néhány hét múlva meghalt." Sartre-ról a kővetkezőket írja; „Sartre legalább bőkezű volt. Emlékszem, hogy egyszer Párizsban, a Lippa étteremben, ahol a menyasszonyommal voltam, erőnek erejével ki akarta fizetni a számlámat, holott nem is ismert. Mindig több nője volt. kész háreme. Simone de Beauvoir erről sosem beszélt, noha köztudott, hogy nagyon szenvedett miatta." Hogy mi inspirálta Johnsont könyvének a megírására ? 1987-ben az Observer felkérte a neves angol értelmiségieket, nyilatkozzanak, hogy a választások során kire szavaznak. Többségük ellenezte Thatcher asszony újraválasztását, akit Johnson rendkívül csodál és nagyra tart. .Akkor azt mondtam magamban: hosszú évek óta ismerem ezeket az embereket, tudom, hogy sokuk a saját pénzével sem tud bánni, magánéletük csődök sorozata. Milyen joguk van hát másokat és az államot irányítani?" Feldolgozta: -vk-85 éve született Jean- Paul Sartre francia filozófus. regény- és drámaíró, esszéista. Rejtvényünk fö soraiban öt művének címét fejthetik meg. Készítette: K. Gy. Megfejtéseiket 10 napon belül a szelvénnyel együtt küldjék el szerkesztőségünk címére. 21. számunk rejtvényének helyes megfejtése : A csodaszarvas regéje, Mohács, Vérszerződés, Egri nők. Sorsolással könyvjutalmat nyert: Etelközi Lászlóné. Buzita; Mizser Ferenc né. Fülek; Polakovics János, Újvár; Pupák Erika. Ógyalla; Tóth Lásáóné, Felsőszeme réd. nő 19