Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1990-06-19 / 25. szám

Persze olykor a statisztika épp a statisztikának mond ellent. A mostanáig megcáfolhatatlan epidemiológiai adatok arra engedtek következtetni, hogy a rendkívül alacsony koleszterinszint fokozza a vastagbél rákos megbetegedésének veszélyét. A kínai adatok azonban ennek ellenkezőjét mutatják: az alacsony koleszterinszint nemcsak a szívinfarktustól védi meg az ottani lakosságot, hanem a vastagbél rákos megbetegedésétől is.

hatjuk: a kínaiak 70 éves átlagéletkora az amerikaiakénál 10 évvel rövidebb. Hogy ez mit bizonyít? Hát, egyelőre csak annyit, hogy a koleszterinszintben és testsúlyukban példás kínaiak valami másban halnak meg ...-fmtalmakat és rákos megbetegedéseket. A Kínában végzett felmérés alapján az is lehetséges, hogy ezt az értéket még inkább leszorítják, hiszen, mint kiderült, a kínaiak napi táplálékában a zsírok mindössze 20, sőt helyenként 10—15 %-ot képeznek.

A kínai—amerikai tanulmány

adatainak gyűjtése egyébként már 1983-ban elkezdődött, s a következő évtizedben is folytatódik. A New York Times ezt a felmérést orvostudományi maratonnak nevezte el. T. Colin Campbell, New York-i táplálkozáskutató, aki a kutatás amerikai vezetője, élő labornak nevezte a munkát és a módszert, melynek során összefüggéseket keresett a táplálkozási szokások és bizonyos betegségek előfordulásának gyakorisága között.

A 6 500 kínai kérdőívből az étkezési szokásokat illetően a táplálkozáskutatók számára nyilvánvalóvá vált, hogy a kínaiak étrendjéből lényegében állandóan hiányzik a hús, a tej és a tejtermék, ezzel azonban fiziológiailag lényegében nagyon jól jártak. T. Colin Campbell az eredményeket összegezve leszögezte, hogy az emberi faj alapvető táplálkozásai adottságait tekintve tulajdonképpen a növényevőkhöz tartozik, s arra figyelmeztet, hogy erre jó lenne tekintettel lenni és a kínai példa szerint előnyben részesíteni a növényi eredetű táplálékot az állati eredetűvel szemben.

Minden bizonnyal az egész világot elgondolkodtatják ezek az adatok. Mégis — ismét a statisztika kis ördögének jóvoltából — megtud-NÉZŐPONT

w

Tovább folytatódnak a viták Németország szuverenitásáról, a két német állam egyesítésének üteméről, a jövendő Németország katonai státusáról, s miközben július 1-jén életbe lép a gazdasági-. valuta- és szociális unió. tárgyalások folynak az egyesítési folyamat lezárásának lehetőségéről, s az első össznémet választások (előreláthatólag 1990 végén — 1991 elején) időpontjáról. annál is inkább, mivel a német egység kérdése nagyon sok továbbit von maga után a nagypolitikában.

Hans-Dietrich Genscher, nyugatnémet külügyminiszter a Spiegelnek adott interjújából idézünk:

„A lehető leghamarabb szeretnénk megvalósítani a német egységet és ugyanazt a szuverenitást akarjuk élvezni. mint Európa többi állama. Sevardnadze külügyminiszter a ..kettő plusz négyek" tárgyalásán kifejezte, hogy a Szovjetunió — csakúgy, mint a második világháború másik három szövetséges nagyhatalma — nem gördít semmiféle akadályt a német egység megteremtése elé.

Ma a bécsi tárgyalóasztalon a szovjet és az amerikai erőegyensúlyt felölelő csomag van terítéken. A Szovjetunió számára fontos tudni, vajon a Nyugat kész-e ezen a következő fordulón csapatait kivonni, s a július elejei NATO- csúeson milyen döntéseket hoz. A NATO politikáját és stratégiáját a megváltozott körülményekhez kívánja igazítani. Nem akar és nem is tud elsiklani afölött, hogy a Szovjetunió csapatokat vont ki Magyarországról és Csehszlovákiából. s hogy Keleten demokratikus államok születnek. Meg szeretnénk győzni a Szovjetuniót, hogy a nyugati katonai tömbbe tartozó Németország csak hozzájárul az európai stabilitáshoz. s ezzel a Szovjetunió előnyére is válik.

A Szovjetunió számára nagyon fontos. hogy milyen helyet foglal majd el a jövendő Európában. Nyugaton sokszor lebecsülik a Szovjetuniónak azt a törekvését, hogy ne szoruljon Európa „szélére”, hanem bekapcsolódjon az európai és a nemzetközi fejlődésbe. Hozzá kellene járulnunk a Szovjetuniónak a nemzetközi pénzintézetekkel való kapcsolatához, a szorosabb együttműködéshez, ami végül az integrációhoz vezetne.

A Szovjetunió Gorbacsov vezetésével nyitott a Nyugat felé, a Nyugat meg jó! teszi, ha erre ugyancsak a nyitással válaszol. Már csak az is nyilvánvalóvá teszi a legnagyobb nyugati hatalmak — az Egyesült Államok. Franciaország, Nagy-Britannia. Olaszország és a többiek — felelősségteljes és elővigyázatos hozzáállását a Szovjetunióhoz. ahogyan az ott zajló belpolitikai eseményekre figyelnek, vagyis érdekeltek a gorbacsovi reformpolitika sikerében. Ezt kimondottan örömmel fogadom, annál is inkább, mivel ezért az álláspontért engem annak idején „büntettek”, s többen „genscherizmusnak" nyilvánították. Ma ez természetesen már egyfajta „márkajelzés”.

Szerintem végül a Szovjetunió is beleegyezik az egyesített Németország NATO-tagságába. mert ez a tagság egy alapjaiban, megváltozott Európában jön majd létre, amelyben a szövetségünk nemcsak megváltoztatja, hanem együttműködőbbé teszi a biztonsági struktúrákat és elősegíti a leszerelés gyorsabb előrehaladását.

Óva intek attól, hogy túlságosan halogassuk az össznémet választásokat. A történelem nem kínálja föl kétszer ugyanazt a lehetőséget. Ezért teszünk meg mindent a „kettő plusz négyek” tárgyalásainak sikeréért. Remélem, hogy a Bundestag következő választása már össznémet választás lehet.” —fm—

A hidegháború igencsak fagyos légkörének közepette az Egyesült Államok arra ösztönözte vállalatait, amelyek a potenciálisan haditechnika körébe tartozó legmagasabb szintű műszaki berendezések gyártásával ill. kereskedelmével foglalkoztak, hogy ne adják el ezeket a Szovjetuniónak, ill. a kelet-európai országoknak. A Bush-adminisztráció néhány hete hozta a döntést, hogy az ily módon korlátozott termékek listáját 120-ról 43 tételre fogja csökkenteni. A feloldott termékek között vannak például a személyi számítógépek és telekommunikációs eszközök is.

_ - > A tervezett intézkedést az Egyesült Államok júniusban terjeszti

C/LL(j£.U a Multilaterális Export-Ellenőrző Koordinációs Bizottság (azaz a COCOMjelé, amely rendkívül sok vita szintere volt az emlitett áruk kereskedelme kapcsán. Néhány vezető amerikai üzletember és politikus szerint azonban az adminisztráció konkrét javaslata nem öleli fel a különböző termékek megfelelően széles skáláját. Pedig, mint Sam Gejdenson, a Gazdaságpolitika és Kereskedelem Nemzetközi Társasága albizottságának elnöke mondja: „az Egyesült Államoknak érdekében áll a magasszintü műszaki berendezéseket, technológiát Kelet-Európa országainak rendelkezésére bocsátani. Az elnök javaslata meg sem közelíti a mutatkozó szükségletet." (TIME)

nő 9