Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1990-06-19 / 25. szám

NAG WENDEG I EVA MISI BÁCSI ÉS A NAGYCÉTÉNYI HÍD mindenütt, hogy használjuk a kiscé­­tényi hidat. Kérem, én vagyok itt a legöregebb halász, naponta erre jár­tam. Én már nem tudok annyit biciklizni, nekem az már messze van. — Mégis, mit mondtak, miért bontják le a hidat? Az öreg szeme szikrát szór. — Azt fogták ránk. hogy lopjuk a kukori­­eát. De az csak kifogás volt! Erre jártak a szövetkezet autói, a bányá­ból hordták a kavicsot és hát meg­hajlították a vasakat. Jelentettem annak idején az elnöknek, azt mondta: majd megcsináljuk! Aztán elment nyugdíjba, jött a Homola: s o nem bír bennünket, magyarokat. Mert ha bírna, akkor itt már bizony híd lenne! Ha ő lakna itt Nagycé­­ténvben. és a fia a másik oldalon, neki egy napig se kellett volna a híd után járni. De nem is erről van szó. Mert én csak azt mondom, ő a bűnös: a szövetkezet elnöke! Mikor szét szedette a hidat, azt mondtam neki: Ha én most tizenhét éves va­gyok. magát már viszi le a víz! S isten látja lelkemet. megtettem vol­na. meg én! Mert csak betonlábakat kellett volna annak idején leverni, s örökös híd lett volna a nagycétényi! De Homola inkább kifizetett har­mincnyolcezret. hogy széjjelszedjék, mikor nyolcvanezerért már rendbe lehetett volna hozatni. Mert ez jobb híd volt. mint a kiscétényi. széle­sebb; itt még a kombájn is zavarta­lanul át tudott menni. — A beadványaival, kérvénye­ivel mit ért el? — Én már ennek a republikának minden irodájában megfordultam. Nincs olyan iroda, ahol nem jártam: de olyan embert, aki meghallgatott volna, még nem találtam. Az idén hétszer voltam a VPN-en. s az FMK-ban is. Ha a kommunista re­zsimben nem segítettek, a demokrá-1. Akár arról is szólhatna ez a riport, mit ér — mit ért! — a helyi akarat Csehszlovákiában, s mit lehet majd vele ezek után kezdeni. Mikor már, a szereplők szavaival élve. úgy­mond: nem a ..kommunisták" dik­tálnak. Valóban nem? Mert, ne fe­ledjük: nem lesz attól az igazság mindjárt megoldás is, ha már ellep­lezni nem lehet. Megy, mendegé! autónk a nagy­cétényi határban. A vidék gyönyörű, a csalóban madár dalol, a májusi sugárzásban ragyog a messzi temp­lomtorony. Mire kiérünk a Nyitni folyóhoz, már tudom a történet ele­jét. Térdemen kilónyi paksaméta, a nagycétényi híd históriája beadvá­nyokban. tiltakozásokban elbeszél­ve. Az egyik címzettje a kommunis­ta párt. a másiké a járási tanács, vagy akár a köztársasági elnök, kineto Mihály minden elérhető ha­talmaságnak menesztett levelet an­nak idején; egyedül csak tol a ma­gas égbe nem. Az iratszéleken kom­mentárok. reszketeg öreg kezek ír­ták: minél későbbi a dátum, a stílus annál érdesebb, úgy pengésednek a kifejezések. ..Már öt éve lesz lassan, hogy harcolunk a hídért, ami úgy kel! nekünk, mint egy falat kenyér. .Az emberek aláírták a kérvényt, az illetékesek ígérgettek és hitegettek, de végül becsaptak.” „Ez a felelet bennünket nem elégít ki. nekünk a 4» hídra sürgősen szükségünk van. Bi­zony már itt lenne az ideje, hogy ennek a „bigottságnak” vége sza­kadjon.” Stb. — Engem ezzel megbízott a nép — háborog az öreg. — Nyolc éve már ennek, és nyolc éve nem tudjuk rendbe tenni a dolgot. Pedig ott van 1 800 aláírás az elnöki irodában. Ujja a folyóra mutat. — Ha tanú­ságot akarnak, csak beleszólok egy vasárnap a hangosbeszélőbe, s lesz itt akár ötezer ember is. az egyik oldalon is és a másik oldalon is. Még a futballt is otthagyják! Az autó megáll, kiszállunk. A fo­lyó zavaros, körül a mederben be­­tonmaradványok: a megcsonkolt híd. Az öreg zsebkendőt vesz elő, megtörölgeti a szemét. — Nem akarják a szlovákok, hogy a három magyar falu összejár­jon. Itt erről van szó, semmi másról. Azért kellett így kitolni a néppel! Az ügy 1982-ben kezdődött. A híd összekötőhíd volt Berencs, Nyitra- Nagykér és Nagycétény között. — Berencs innen két és fél kilo­méter. Itt van a keresztút. hiába mondanak mostanság mást. A kör­nyékről a munkások is ezen jártak a berencsi állomásra. S most, ha a fiamhoz át akarok menni, Berencs­­re. hatvannégy kilométert kel! ke­rülnöm. Nyitrának. Ezt telték ve­lünk. — S a nép tétlenül tűrte? — Mit tehetett? Azt mondják, nem azért tették velünk, mert ma­gyarok vagyunk. Nekem semmi ba­jom a szlovákokkal, nekem szlovák asszonyom van. és meg vagyok elé­gedve vele. De hát: Nyitracsehiben is szétszedték a hidat: és az elsőren­dű hidat megcsinálták Felsővino­­dolban. pedig csak major van a másik oldalon. Azzal térítettek el

Next

/
Oldalképek
Tartalom