Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-06-05 / 23. szám
CSALÁDI KÖR : Sgr/« v* ís*ifl Magyar Értelemsegítő Szolgálat Ugye Önök sem hallottak még róla ? Nem nagyon hallhattak, hiszen még csak mostanában alakul, formálódik ez az egyszemélyes kezdeményezésből születő intézmény, amejynek kitalálójával. szellemi atyjával Ungváron volt •ilkalmam találkozni és beszélgetni. I— futár József okleveles gyógyszerész, okleveles vegyészmérnök. Ez szerepel azon a névjegykártyán, amelyet Ömöl kaptam. Hogyan lett Tatár József gyógyszerészből „értele msegítö”? — Bármit végzett az ember. Istentől adott kötelessége, hogy a másik embert, a másik magyart segítse. Már Hatat koromban elhatároztam, hogy minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy segítsek. Ezért is mentem el egy vidéki gyógyszertárba dolgozni, mert úgy tartottam. hogy ha nekem módom volt tanulni, akkor a másik magyar embernek, aki Szabolcsban él — és ugye köztudomású, hogy Szabolcsot nem éppen a legfejlettebb megyének aposztrofálták Magyarországon —. valamit abból a kevés tudásból kötelességem átadni. Ez a magatartás, illetve nevelési mód a nagyanyámtól származik. Kisnemesi család voltunk. Nagyanyám mindig azt hangoztatta: Ha azt tudsz, akkor kenyeret adj annak, aki segítségre szorul. ha a szellemiekben érez hiányt, akkor a szellemiekben segíts. — Ön a szellemiek szétosztásával foglalkozik: könyveket, folyóiratokat juttat el a Magyarországon kívül élő magyarokhoz. Mióta foglalkozik ezzel? — Kárpátalján vagyunk, kezdjük is Kárpátaljával. Amikor ez a terület viszszakerült — mi akkor ezt így neveztük — az anyaországhoz, akkor diákemberként. úgy húszéves lehettem, kerékpárral bejártam Kárpátalját. Családunk Sárospatak környékéről származik, illetve sárospataki a magja, így nyilvánvalóan Kárpátalja volt a legközelebb. Barátaimmal összefogtunk, és kerékpárral úgy 800 kilométert tettünk akkor meg. Ez volt az ország legkeletibb és legelmaradottabb része, s kétségkívül a legszegényebb is. Nyilván nem Ungvárt gondoltam ilyennek, hiszen a csehek nagyon szépen kiépítették, de feljebb, a hegyek közölt ez volt a helyzet. És már akkor megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy valahogy itt segíteni kellene. Sárospatak szellemi kisugárzása erre a területre koncentrálódik, azért gondolkodtam én ebben. Persze, a háború megakadályozta, hogy ezt a gondolatot tovább folytassam. Kárpátalja végül is a Szovjetunióhoz került, s a __ A nő 10 szovjet határon lehetett a legnehezebben átjutni — nyugatra hamarabb elkerültem. mint a Szovjetunióba. Telt-múlt az idő, Kárpátaljáról Ismerősök jöttek, és meghívtak. A múlt év augusztusában látogattam meg őket, és akkor ott elhangzott, hogy nagyon nagy szükségük lenne magyar könyvekre, mert a magyar betűre éhes a magyarság. Hát akkor én majd küldök egy-két csomagot — gondoltam. Könyveket vásároltam. el Is küldtem, de mindez kevésnek bizonyult, mert ugye mi fér bele egy ötkilós csomagba? Mert ennyit lehetett küldeni vámmentesen. Na. akkor elhatároztam. hogy meghirdetem a könyvgyűjtést. Az egyik média, amelyet igénybe vettem, a Szabad Európa Rádió volt. úgy gondoltam, olyan embe* rek hallgatják, akik hajlandók segíteni. A másik hely. ahol segítséget kértem, a Magyar Demokrata Fórum elnökségi ülése volt. Megfogant a gondolat, hogy a sutiakat, amelyeket negyven éve elszakítottak. újra össze kell kötni. Az első nekifutásra összegyűlt vagy tíz-tizenkétezer kötet könyv, teherautóval hoztam át őket — persze elptte tisztázva. hogy átengedik-e egyáltalán a határon. A Magyar Nemzeti Bank engedélyével átengedte a szovjet hatóság. Nagyszőlősre és Técsőre vittem. Mindeközben Sárospatakra is irányítottam könyveket, mert addig a lakásom előszobájában tároltam csak a könyveket, és hát az bizony elég szűknek bizonyult. A pataki Nagvkönvvtár adott nekem helyet, és innen szállítottuk tovább. Ez a munka azután hólabdaszerűen terjedt. és ma már ott tartok, hogy kb. 45 ezer kötetnyi könyvet tudtam már áthozni Kárpátaljára. Emellett Erdélybe Is vittem, oda kevesebbet. De miután egyre több a munka, az én erőm kevésnek bizonyul már a szervezéshez. — Lesz-e az Ön kezdeményezéséből valamiféle intézményes vállalkozás ? — Asztalt, telefont, raktárhelyiséget. esetleg segítséget is ad az MDF. Lezsák Sándorral beszéltünk erről, ő ezt nagyon értelmes és követendő tevékenységnek tartja. Egy idő után párton felüli és kívüli szervezetté fog alakulni mindez. Én ennek a tevékenységnek jogi státust kívánok adni, hogy azoknak az embereknek a szimpátiáját is ki tudjam aknázni, akik nem MDF-szellemben gondolkodnak. Van olyan ember. aki pártot egyáltalán nem segít szívesen. És miért maradjon ki ebből a társadalomnak egy jelentős rétege? Elvégre a magyarság megsegítése nem pártfeladat. Szóval, most folyik a szervezés, egy hónapon belül összeül a szervezőbizottság, megtartja a szolgálat az alakuló ülését, és akkor számlát is nyit. ahová befizetéseket is elfogad. Tulajdonképpen egy segélyszolgálat lenne ez, amely felmérné a határon túl élő magyarok igényeit, a hazában pedig ezek kielégítési lehetőségeit. Miben gondolkodom? Először is könyvekre lenne szükség. Azután írásvetítőkre, mag nókészü léke kre, te lev íziókészü lé - kekre. rádiókészülékekre. Minden olyan eszközre, amely óvodás kortól egészen az egyetemi hallgatók szellemcsiszolásáig segíti a művelődést. Tulajdonképpen mindent fel lehet ajánlani, akár üres papírt és ceruzát is. Egy másik elgondolásom a messze határon túl élő magyarok megszervezése, vagy felkérése arra. hogy ők is segítsenek Ilyen lépések már történtek a részemről. többek között Zolcsák úrnak írtam Sao Paulóba — állítólag Brazília egyik leggazdagabb embere —. aki válaszolt is, ellenőrizni akar. ez természetes, hiszen honnan tudhatja, hogy ez a Tatár nem szélhámos-e? Ezért is fontos szervezetté alakulni, mert ha egy szervezet kér valamit, akkor ez a gondolat már eliminálódik. Annyira léptem azért előre, hogy már van egy televíziókészülék meg két rádiókészülék, amit összegyűjtöttem, azonkívül arra törekszem, hogy lehetőség nyíljék mindazokkal együttműködni. akik ilyesmivel foglalkoznak. Akár úgy. hogy mi kapcsolódunk a ő munkájukba. vagy ők kapcsolódnak a mi munkánkba. Mert ezt egymást segítve, úgy hiszem, eredményesebben lehet végezni. — Ön olyan könyveket kér az emberektől, amelyeket már elolvastak, tehát fájdalommentesen megválhatnak tőlük. A könyvgyűjtés önkémes felajánlás aktpján történik. — Azt gondoltam, az országban ma olyan dologhoz keli nyúlni, ami pillanatnyilag nem tűnik értéknek, vagy legalábbis nem tűnik nagy értéknek. Nyilván egy kitanult iskoláskönyv nem érték, mert hiszen rendszerint kidobják. Egy kiolvasott könyv, ami ott van a polcomon, az lehet, hogy nekem mint tulajdonosnak kedves, de könnyebben megválók tőle. nem kell a zsebembe nyúlni és pénzt kivenni belőle, mert hiszen lehet, hogy ez a zsebbe nyúlás nem is megy olyan könnyen ma már. A többi eszközben is így gondolkodom. Hogy egy kis kép legyen erről. Kárpátaljára is és Erdélybe Is kérnek falitérképeket. A Calderoninál egy falitérkép I 500 forint. És hány Iskola van. és hány térkép kell egy Iskolába? Hát ehhez kell a pénzügyi alapítvány, ami szintén része lesz a Magyar Értelemsegílö Szolgálatnak. Semmiféle szervezet nem mozgatható pénz nélkül, társadalmi munkában nem lehet megkövetelni dolgokat. Az az elképzelésem, hogy a befizetéseknek az 50 %-a azonnal felhasználható legyen, és a másik 50 % szolgáljon bankbetétnek, amelynek a kamataiból aztán akár ösztöndíjakat, akár mást finanszírozhatunk vagy beszerezhetünk. — Természetes, hogy a kárpátaljai és az erdélyi magyaroknak van a legégetőbb szükségük könyvekre. Ám Csehszlovákiában is hiányzik az óvodákból, iskolákból a felsőoktatási imézmények könyvtáraiból számos olyan könyv, amely a tudás megszerzése szempontjából nélkülözhetetlen. Hol találják meg az igénylők vagy a felajánlók a segítőszolgálatot ? — Két címet adnék meg. Az egyik az MDF-székház címe: Bem József rakpart 3.. 1027 Budapest, a borítékra írják rá a nevemet. A másik a pesti lakásom címe: Belgrád rakpart 21.. földszint 1/A, 1056 Budapest. A telefonszámom: 1382 706. Mivel a raktározásra alkalmas helyiség egyik helyen sem túl nagy. könyveket a sárospataki Nagykönyvtár címére is lehet küldeni: Rákóczi út 1.. 3950 Sárospatak. Ha még ennyi raktározó hely sem lenne elegendő, tárgyalásokat kezdtem a Máltai Szeretetszolgálattal is. ők is felajánlják a raktárhelyiségük egy részét. — A sárospataki Sagykönyvtái címére várja ön a nemzetiségi sajti már kiolvasott példányait is. — Erről nem szóltam, mert ez eg} másik oldala a munkámnak. Úgy be széliem meg a könyvtárral, hogy ot legyen az a hely az országban, az egyil központ, ahol a határon túl megjelen írások, újságok, hetilapok, folyóiratol megtalálhatók, tanulmányozhatók. É kérem is mindazokat, akik tehetik hogy a kiolvasott újságokat, amelyeke esetleg már csak szalonnacsomagolás ra használnának fel. küldjék el a sáros pataki könyvtárnak. És engedje meji hogy fölhasználjam ezt az alkalma arra. hogy elmondjam: aki ebben munkában részt kíván venni, tevölege sen. írásban vagy bármilyen formábar az keressen meg. és együttes erővt bizonyára sokkal eredményesebbe tudjuk ezt a szép feladatot végezni. HARASZTI MÁRIi
