Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-01-03 / 1. szám
ÉHESEN NEHÉZ LENNE SZÓT ÉRTENI (Két nap az efsz-ek XI. kongresszusán 1989. december 1—2-án) Hogy a körülmények az előző évekhez mérten óriásit változtak, azt a küldöttek már abban a pillanatban érezték, amikor megérkeztek Prágába. A peronon nem várták őket sem zenekarok sem népviseletbe öltözött fiatalok. A falragaszok, transzparensek sem őket köszöntötték. A Kultúrpalotában feszült légkörben, a „nem tudni mit hoznak a következő órák" hangulatában kezdődött meg a kongresszus, melyen a csehszlovákiai földműves-szövetkezetek több mint egymillió tagját kétezer küldött képviselte (49 százalékban szövetkezeti elnökök). Jelen volt mintegy nyolcszázötven vendég. A konkrét és aránylag rövid főbeszámolót Jaromir Algayer, a CSSZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere tartotta. Nem titkolta, hogy a politikai vezetés részéről a múltban számos bíráló észrevétel nem talált meghallgatásra. Alkalmam volt arra, hogy közvetlen részese lehessek a kongresszus hangulatának, az indulatok ho! a plafonig értek, hol pedig a mélypontra süllyedtek. Már az első vitafelszólaló, Václav Veéera mérnök a földművesek politikai pártjának megalakítását követelte. Andrássy Sándor mérnök, a légi (Lehnice) Agrokombinát elnöke elmondta, hogy a nagyméretű vállalkozási szellem és az egy dolgozóra eső magas munkateljesítmény mellett a jelenleg érvényben levő gazdasági szabályozók károsan csapódnak le a szövetkezeti dolgozók életére. A gépek drágák, s hasonló a helyzet a vegyszerekkel, műtrágyákkal is — áruk egyre növekszik, míg a mezőgazdasági termékeké alig változik. A szünetben a cseh és a morva küldöttek az új párt megalapítását szorgalmazták, igazukról a szlovákiai küldötteket is igyekeztek meggyőzni, akik bizalmatlanul fogadták az érveket, inkább a jelenlegi parasztszövetség jogkörének bővítése és megszilárdítása mellett voksoltak. A mosdóban magyarul érveltek az asszonyok : — Nincs megfizetve a munkánk, amit gépesíteni sem lehet, de fagyban, hóban is el kell végezni — mondta Kanyicska Anna, a fűri (Ruban) szövetkezet dolgozója. — A mai árakhoz viszonyítva legalább 2 500—2 700 koronát kellene kapnunk, hogy átlagszínvonalon tudjunk élni. — Nincs megfelelő meleg ruha, csizma, kesztyű, az az egy munkaköpeny, amit kapunk, mit segít rajtunk?... — vette át a szót Kontár Mária, a szímöiek (Zemné) küldötte. — A prémium sincs igazságosan elosztva. Ne csak a vezetők részesüljenek belőle, hanem a munkások is — persze érdem szerint. — Mi megérezzük, ha haza küldenek, mert esik az eső, nem lehet dolgozni. Ezt figyelembe kellene venni a munkaszervezésnél és a bérezésnél is — állította Maráz Erzsébet, a Dolny Ohaj-i szövetkezet besenyői (Besenov) részlegének dolgozója. — És a vezetők tanuljanak már meg barátságosan beszélni velünk, ne válNonogatva, ki vagyok, mi vagyok módon, hanem egyenrangú emberként! A szünet után a Polgári Fórum nevében a Cseh Nemzeti Színház két színésze. Regina Rázlová és Petr Cepek üdvözölte a kongresszusi küldötteket. Ám az első mondatok után éles füttyszó, kiabálás szakította őket félbe. Kevesen értették mi történt; a karzaton ülő vendégek, többnyire járási és kerületi funkcionáriusok, pártdolgozók, tiltakozó, megszégyenítő kiabálással igyekeznek kiutasítani a teremből a színészeket. Ezt a lent ülő küldöttek sem tudták megakadályozni; a Polgári Fórum képviselőinek el kellett hagyniuk a termet. Karel Urbáneknek, a CSKP KB főtitkárának beszéde sem tudta lekötni a küldöttek figyelmét, mindenkiben ott motoszkált a néhány perccel ezelőtt lejátszódó emberileg méltatlan jelenet. Később dr. Nagy Ferenc, a perbetei (Pribeta) szövetkezet elnöke is szót kapott: — Vajon ismernek-e a kongresszus küldöttei olyan ötvenéves traktorost, aki húszéves korától a traktoron ül, és mindmáig nincs reumatikus panasza ? Ilyet aligha találni. És azok az asszonyok vajon egészségesek lehetnek-e, akik tavasztól őszig a fólia alatt negyvenfokos hőségben dolgoznak? Vagy a fejőnők, akiknek az évben egy szabad napjuk sincs? —- kérdezte, s egyben javasolta, hogy ezen dolgozókat nyugdíjazáskor sorolják a II. munkakategóriába. Josef Charouzek, a libereci járás küldötte védelmébe vette a földműveseket, akik érdekét a jelenlegi viharos napokban senki sem képviseli, még Ladislav Adamec miniszterelnök is ellenük szólt, amikor a bányászok találkozóján azt állította, hogy az állam évi 60 milliárd koronával támogatja a mezőgazdaságot, ahol rendet kell csinálni. — Egyetértek a renddel — mondta a felszólaló —, de legyen ez érvényes mindenkire! A miniszterelnök sajnos nem hallotta a személyét érintő bírálatot. Nem volt a teremben. A küldöttek rögtön megjegyezték: — Az elnökségi asztalt tárgyalás alatt ne hagyják el az illetékes vezetők. Hallgassák meg, és válaszoljanak a küldöttek kérdéseire! Eduard RindoS mérnököt, a poprádi járás küldöttét, aki a burgonyatermesztés problémáiról kezdett beszélni, a küldöttek kifütyülték. A teremben elhelyezett mikrofonhoz egyszerre többen is odaálltak, hogy közöljék, tiltakoznak a Polgári Fórum képviselőinek kiutasitása ellen. Végül tisztázódott: a Polgári Fórum képviselőit a karzaton levő vendégek fütyülték ki, nem a földművesek (közben a vendégek a karzaton igencsak megfogytak), ezért a küldöttek csaknem egyhangúlag megszavazták, hogy elnézést kérnek a Polgári Fórum képviselőitől és párbeszédre hívják őket. Az esti órákban már mindenki erről és az új párt megalakításáról beszélt. Horváth Sándort, a dunaszerdahelyi és Aranyossy Endre mérnököt, a dercsikai (Jurová) szövetkezet elnökét kérdeztem, mi erről a véleményük? — Egyértelműen a szocialista mezőgazdaság mellett állunk. Ebből kiindulva valamilyen szervezetnek képviselnie kell a földműveseket a kormányban is. Hogy ez a jelenlegi szövetség vagy egy új párt lesz-e. azt majd a tagság szavazata dönti e! Ha bízhatunk Urbánek főtitkár ígéretében, a kommunista pártban támogatóinkra találunk — egyezett meg a két elnök véleménye. Juhász István mérnök, a rimaszécsi (Rim. Sec) szövetkezet elnöke, akit nemrég az S2LKP KB tagjává választottak, most is optimista ; — A becsületes embernek nincs mitől tartania. Aki pedig hibát követett el, az vállalja érte a felelősséget. Kiss Gyulát, a Kassa (Kosice)-vidéki járás buzitai (Buzica) szövetkezet elnökét a vitában elhangzott, nők helyzetét érintő kérdések megoldása nyugtalanította. — A kertészetben dolgozó nők bérezésétől függ a zöldségtermesztésünk jövője. A Vasmű tövében lévő szövetkezetünkben a fiatalokat nem lehet megtartani, ha munkakörülményeik, bérük, szociális ellátottságuk nem javul. Este tiz órakor ért véget a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége tagjainak és vezetőségének választása. De a küldöttek — amint azt másnap megtudtam — szálláshelyükön a késő éjjeli órákig vitatták azokat s problémákat, amelyek a kongresszuson szóba kerültek: a szállítói kapcsolatot, a felvásárlást, az árakat, a munkaerőhiányt, az alacsony nyugdijakat, a szolgáltatások színvonalát, a természetbeni juttatások módját, a lakáskérdést, a szociális programot, a környezetvédelem fontosságát, valamint a gazdasági szabályozók megkérdőjelezett helyességét. Bozsaki Erzsébet Csilizradványról (Cil. Radván), Madarász Teréz Vásárútról (Trhové Myto), Udvardi Lídia Ekecsröl (Okoc) aszszonytársaik nevében tolmácsolták: — Könnyítsék a gyümölcsészetben dolgozó nők munkáját, adjanak nekik nagyobb tiszteletet, megbecsülést, anyagi elismerést. A fejönöket nyugdíjazásnál sorolják a II. munkakategóriába. Adjanak nagyobb teret a fiataloknak, vonják be őket a vezetésbe, bízzanak bennük, rendezzék a bérüket. Az ígéreteket kövessék már végre tettek! Ezek a témák álltak a másnapi vitafelszólalások középpontjában is. Továbbá, hogy a földművesek elsőrendű feladata az élelmiszertermelés, a lakosság ellátása, mert terített asztal mellett ugyan könnyű politizálni, de éhesen nehéz lenne szót érteni. A földművesek tanácsadója a józan parasztész, mely tisztességes munkára, becsületes hozzáállásra ösztönöz. — Az igazi demokráciát most tanuljuk. Csak minél előbb eljusson hozzánk keletre is — jegyezte meg mellettem Dankó Ferenc mérnök, a magyarbédi (Bídovce) szövetkezet elnöke. Majd Gáál Sándor mérnök, a nagymegyeri (Calovo) szövetkezet elnöke hozzátette : — A társadalom fejlődésével együtt mi, mezőgazdasági dolgozók is érleljük nézeteinket és támogatunk minden okos gondolatot, mely népünk jólétét kívánja. H. ZSEBIK SAROLTA Az SZNSZ akcióprogramjából Az SZNSZ legyen továbbra is olyan tömegszervezet, amely valamennyi nö számára nyitott, programja tartalmazza valamennyi nö érdekeit, szükségleteit, követeléseit. Az SZNSZ rendezvényein, taggyűlésein részt vehet mindenki, aki érdeklődik az SZNSZ-nek a társadalmi megújulást célzó programja iránt. Az SZNSZ a nők és a családok érdekében keresi a kapcsolatot és dialógust kezdeményez a polgári és a diákmozgalmakkal, a politikai pártokkal és a társadalmi szervezetekkel. A nőszövetség támogatja a szabad és demokratikus választások előkészítését; értékeli az SZNSZ eddigi képviselőinek munkáját minden szinten és felkészíti az új képviselőjelölteket. Feladatának tartja egy új választási program elveinek kidolgozását. Érvényesíteni kívánja a nők megfelelő képviseletének elvét a társadalmi élet irányításának valamennyi területén. A KB és az SZNSZ JB szintjén folytatni kell a párbeszédet az állami és más szervekkel az anyai küldetés presztízsének növeléséről, gazdasági hátterének megteremtéséről. Meg kell ismerni a nők véleményét és követeléseit; azok valóra váltása érdekében rugalmasabban kapcsolatba kell lépni,— nemzeti bizottságokkal és további helyi szervekkel. A KB és JB szintjén az eddigi ismeretekből kiindulva meg kell oldani az iparban, a mezőgazdaságban, szolgáltatásokban, az egészség- és iskolaügyben, a kultúrában és további területeken dolgozó nők munkahelyi és hivatásukból eredő gondjait. Gyerekeink és valamennyiünk egészsége érdekében a polgári és társadalmi kezdeményezésekkel együtt az SZNSZ is követeli a környezeti viszonyok javítását ; el kell érni, hogy a sajtó rendszeresen tájékoztasson az ezzel kapcsolatos intézkedésekről. A nöszövetség valamennyi kezdeményezését hassa át a humanizmus, a tolerancia, a kölcsönösség elve. Ezer erkölcsi elveket érvényesíteni kell a gyerekek nevelésében, a családok életében, a közvéleményben. Ebben teljes mértékben támogatjuk a diákok mozgalmát és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen polgári kezdeményezést. Tevékenységünkben élni kell minder vonzó munkaformával, hatni kell az élei szebbé tételére, a megromlott ember kapcsolatok javítására, a nemzet kultu rálís örökségének és hagyományának védelmére. A karácsony, az újév és pemzetköz nőnap legyenek a családi béke, a köl csönös tisztelet, a gyerekek, a magá nyos, idős emberek iránti figyelmesség napjai. nő 6
