Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1990-05-15 / 20. szám

rckek. akik a kisegítő iskolába kerülnek. >em feltétlenül értelmi fogyatékosak, csak mások, bár tudásszintjük, a mi fogalmaink alapján többnyire valóban nagyon alacsony. Egyébként, ami a számomra szintén teljességgel elfogadhatatlan, a gyerekek­kel még a kisegítő iskolában is halmazo­kat tanítanak, meg ábrázoló geometriát (?!), s azoktól kívánják az efféle ismere­tek elsajátítását, akik értelmi fogyatéko­sok. akik általában nem képesek logiku­san gondolkodni. Matematikai fogalma­kat. definíciókat, kér tőlük számon a tankönyv! Az egész oktatási koncepció az ismeretek halmozására épül. — \1i történik azokkal a gyerekekkel, akik nem felelnek meg a kisegítő iskola követelményeinek 7 — Ezekkel a gyerekekkel nagy problé­máink vannak. Létezik néhány szlovák nyelvű, úgynevezett foglalkoztató iskola (pomocná Skola). de oda évekig nem sikerül bejuttatnunk gyerekeket. A Du­­naszerdahelyi járásban két évvel ezelőtt nyílt egv kétosztálvos magyar foglalkoz­tatású iskola, úgy tudom, ezt elsősorban a szülők harcolták ki. Nekünk ugyanezt Komáromban, hivatalos úton. nem sike­rül elintézni. (Nem a város, nem a járás, hanem a kerület illetékes az ügyben.) Az ilyen foglalkoztató osztályok azért lennének előnyösek, mert a gyermek ott­hon élhetne a családban, napközben vi­szont szakképzett gyógypedagógus fog­lalkozna vele. Ezek a gyermekek is igény­lik az értelmes elfoglaltságot, a tanulva fejlődést, a közösséget. Miki. aki 14 éves. hetente jár hozzám azzal, hogy ..játszunk!" Ha a játékot az anyuka adja. az nem az igazi, talán nem is akaródzik. Itt viszont érzi. hogy felada­tot is képes elvégezni. Lassan egy-egy betűt is felismerünk ... A foglalkoztató osztály viszont már igazi iskola lenne a számára. Csupa él­mény. izgalom. A szülők szívesen vállal­nák az áldozatot, akár 30 km-ről, napon­ta is behordanák gyermekeiket egy ilyen iskolába. Csak lenne . .. Közös akarattal lehetővé kellene ten­nünk. hogy a mentálisan sérült, a testi fogyatékos, a süket és vak gyerekek is anyanyelvükön ismerkedhessenek a vi­lággal. Magyar foglalkoztató osztályok hiányában a mentálisan retardált gyere­keket elöbb-utóbb kénytelenek vagyunk felmenteni az iskolai kötelezettség alól, mint képezhetetleneket. Egy döntés, egy ítélet ez. amellyel a gyermek sorsa —jogi szempontból legalábbis — meg van pe­csételve ... HARASZTI ILDIKÓ KÖNÖZSI ISTVÁN illusztrációs felvétele. A Nő 10. és 11. ' számában — engem és a családomat érin­tő — rágalmazó cikk jelent meg Nagyven­dég i Éva tollából. Erre mintegy válaszként küldöm Nyílt levele­met! Tisztelt szerkesztőnő! Mim a nőmozgalotn sokéves dolgozója, ajánlom Önnek — ha legközelebb keleten jár. főleg olyan ajtókon kopogtasson, amelyek mögött a valóság és az igazság ..lakozik”; hogy az olvasónak, aki az Ön által szignált cikkeket olvassa, először ne az jusson az eszébe; ebben a lapban a demokráciái mindenki a saját módján értelmezi. Nem vagyok a kritika ellen, ám legyen! De legyen konstruktív és igazságos! Hál'lstennek — a Nő szerkesztőségében is többségben vannak azok a szerkesztők, akik a kritikái a fentebb említett módon gyakorolják. Tehát többségében vannak az olyanok, akik írástudásuk magaslatán állnak! Kár. hogy nem kopogott be ..háromlakásos" házunk ajtaján. Megtudta volna például, hogy az óvoda és lakásunk ügye miként .függ össze". Tanítónő vagyok, szlovák. 1967-ben a Török házas [tár megkért — ők már itt tanítottak Abttrán —. álljak be az óvodába tanítani, hogy biztosíthassuk az egész napos gondoskodást a gyerekekről. Javaslatuk meglepett, ugyanis nem beszéltem tökéletesen a magyar nyelvel. Megtanulsz! — motuhák. és ez lekötelezett! Intenzív tanulásba kezdtem, nem volt könnyű, de megbirkóztam a feladattal. Közben azonban egv pillanatra sem jutott az eszembe, hogy a tanítási nyelvel megváltoztassuk, hiszen pedagógus vagyok, tudom — mit jelent, mennyire fontos a gyermek életében az anyanyelv. Éppen ezért nem értem. . . miért állítja cikkében Ön ennek épp az ellenkezőjét! „Még egy megjegyzés: Körülbelül egy-másfél hónappal az Ön cikkének megjelenése előtt a Csehszlovák Rádió szerkesztőjének nyilatkoz­tam az óvodáskorú gyermekek anyanyelven történő tanításának fontosságá­ról. Remélem, a hangfelvétel még megvan valahol — és bizonyítja állásfogla­lásomat e kérdésben. ■Imi [teáig az óvoda épületét illeti: annak idején többször kérvényeztem egy új. modernebb óvodát. Sajnos, nem sok eredménnyel! Az alapiskola integrálása után az óvoda átköltözött az iskola épületébe. Az épületet átalakítottuk, ahogy a közegészségügyisek megkívánták. Dolgoztak a szü­lök. nagyszülők, az egész falu: munkájuk gyümölcse a felújított épület lett. A barit tehát 1982-ben a helyi szövetkezet aktív támogatásával küldetésének megfelelő, szép óvodát kupon. Én pedig azzal a tudattal, hogy lelkiismere­temnek megfelelően cselekedtem: a megnyitás után a járási székhelyre. Terebesre mentem dolgozni. Mellékesen nagyon fájlalom, hogy A barát olv csúnya, rendezetlen község­nek írja. hisz az utóbbi években gombamódra szaporodnak az emeletes házak falunkban. A környezetszépités és az életkörülmények javítása érdekében nagyon sok brigádakciót szerveztünk — amelyeken sajnos, az Ön kísérője. Hornyuk úr. nem vett részt. így azokról Önt tájékoztatni sem tudta. Az iskola ügyében is már többször közbejártam. Az iskola visszaállításával kapcsolatos kérést továbbítottam, tolmácsoltam a juh tanügyi szakosztálya . jelé: telefonon fölkértem a hnb-t. hogy mielőbb küldjék föl írásbeli kérvényü­ket a járásra. A hnb-töl azonban a mai napig nem érkezett semmiféle kérvény, ugyanis a hnh plénumát és a fiatal, perspektivikus hnb-elnököt állandóan fékezi Horny uk úr — aki nem ismeri sem az előírásokat, sem az eljárási folyamatokat. Visszatérek a lakásunkhoz. Ismét az emeleten (ugyanis az óvoda előtt már laktunk in) •lakunk. A tisztánlátás kedvéért: mi most egy átalakított négyszobás lakásban lakunk. Mikor az új iskolának helyet kerestek, férjem fölhívta a közegészségügyisekel. hogy döntsék el, lakásunk megjeleli’ esetlegesen egy iskola céljaira. Ott már jól ismerték a helyzetünket — ezért ki sem jöttek. Nem tudom, miért volt velünk szemben ennyire igazságtalan! Remélem, az abarai szövetkezetét illetően is felismerik a Nő olvasói az igazságot. Férjem még betegállományban van. de hajlandó a dialógusra. Persze. Ön bizonyára csalódott lett volna, ha írásának elmarad a visszhang­ja! Kiváltom Önnek, hogy mielőbb váljon igaz újságíróvá, hisz a f antáziája már jól működik! Rupp Lydia, Oborin Tisztelt Papp Lydia! Köszönöm elismerő szavait, de asszo­nyomnak szintúgy elismerés jár: az Ön fantá­ziája is kitűnően működik. Nem igaz ugyanis, hogy a Török házaspár hívta Önt az óvodába tanítani. (Ha esetleg nekem nem hisz. őket is megkérdezheti — bár ezért Önnek is illene emlékezni, nem volt az olyan rég!) Az sem igaz. hogy nem kívántam tüzete­sebben megtekinteni szerény (háromlakásos — bár újabb olvasatban négyszobás) ottho­nukat! Igenis, tolmácsoltam kedves férjének ez irányú kérésemet, szándéknyilatkozato­mat. amit 6 kategorikusan visszautasított. (Nyilatkozni is csak hosszas rábeszélés után volt hajlandó — lásd a riportot!) Viszont azt gondolkodás nélkül elhiszem, hogy nemrég a rádióban az óvodák tanítási nyeNét illetően egyértelműen az anyanyeN mellett folgalt állás. A lényeg — véleményem szerint — nem is ebben van: hogy mit mon­dott '68-ban (és annak ellenkezőjét). '88-ban. Az Ön és férje ..tevékenykedése" ellen nem is ez a fő kifogás: hanem hogy becsapták (a szó valódi és átvitt értelmében) az abarai népet. Ez az. amit Abara Önöknek nem tud elfeledni! A konkrétumokat nem szeretném újfent tag­lalni (pár dolgot a riportban is érintettem): a dolognak ez a része már az ügyészségre tartozik, s ha jól tudom, meg is indult a vizsgálat. (S Hornyák úr szerepe is tisztázó­dik!) Elhiszem Önnek asszonyom, hogy nem érzi bűnösnek magát! De azért — még mielőtt végleg elhagyják Abarát, nem ártana tükörbe nézni és megkérdezni az abarai népet: mit pletykálnak össze az ingyen szénről, lakásról, takarítónőről stb. ?! (Még ha utána új tükröt is kéne venni!) Addig is tisztelettel: — nagyvendégi — Cserkész szellem, erős jellem! A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség felhívása A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség (SZMCS) nevében közöljük a volt cserkészekkel, az egyházi hivatalokkal, az iskolákkal és minden érdeklődővel, hogy Szövetségünket a Szlovák Bel­ügyminisztérium bejegyezte. Szövetségünk célja: — keretet adni az újjáéledő szlovákiai magyar cserkészmozgalomnak — feleleveníteni a cserkószhagyományokat — Baden Powell és Teleki Pál szellemében egy olyan ifjúsági mozgalom létrehozása, amely­nek feladatai közt elsőként a jellemnevelés, a hitéletre való nevelés, az egyetemes emberi kultúra, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása és a természet szeretete szerepel. Szövetségünk szerkezetének mielőbbi kiépíté­séhez, annak folyamatos munkájához, valamint „Cserkész" című újságunk megjelentetéséhez vár­juk minden jó szándékú támogató jelentkezését. Bővebb tájékoztatás a Szövetség országos köz­pontjában. Dunaszerdahelyen (Szabadság tér 1, 929 01 Dun. Streda. tel.: 0709/271-21/, hét­köznapokon 8,00—16,00 óráig). Szövetségünk folyószámlája: VÚB — Dunajská Streda 5430122. A SZMCS elnöksége nevében: Hodossy Gyula nő 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom