Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1990-02-06 / 6. szám

A nő egyperces interjúja Petr Millerrel, a szövetségi munka- és szociális ügyi miniszterrel — Nemzetgazdaságunk átalakításával kapcsolat­ban egyre gyakrabban merül fel a kérdés: lesz-e nálunk munkanélküliség? — Jelenleg hazánkban a munkanélküliség ismeretlen és ez a jövőben sem veszélyeztet. Mindnyájan tudjuk, hogy a belső piacunk telítetlen, a vállalatoknak kell áruval feltölteni. Munka tehát lesz mindenki számára. Termé­szetesen olyan árut kell gyártani, amely iránt van kereslet, vagyis a fogyasztókat szolgálja, nem a raktárakat foglalja. A dolgozók teljes és hatékony alkalmazása a vállalatok vezetőinek kezében van, tehát úgy kell megválasztaniuk termelési programjukat, hogy minden munkaerőt a leg­megfelelőbb módon használhassanak ki. Jelenleg sok üzemben van munkaerőhiány — ezt a hirdetések is bizonyítják —, és sok üzemben alkalmaznak külföldi munkásokat is. Hazánkban több mint 35 ezer vendég­­munkás dolgozik, mert nincs hazai vállalkozó, aki bizo­nyos munkákat elvégezne. Ez pedig arra utal, hogy a dolgozók megfelelő elosztásával, átképzésével mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb foglalkozást. — Ezek szerint nem mindenki maradhat meg az eredeti foglalkozásánál... — Minden embernek jogában áll olyan munkát végez­nie, amely legjobban megfelel képességeinek, egyénisé­gének, tudásának. Emellett azonban figyelembe kell ven­ni a társadalom igényeit is. Az átalakítási folyamatban elkerülhetetlen a dolgozók szükség szerinti átképzése. Ha az üzem érdeke úgy kívánja, élhetnek a januártól érvény­ben levő rendelettel, mely szerint 1 50 tanítási órát az üzem saját költségéből téríthet meg a dolgozónak, ha az az üzem termelési programjának megfelelő szakmára képezi át magát. — A készülő szülési és rendes évi szabadság meg­hosszabbítása is a munkaerőpiac szabályozását hiva­tott szolgálni? — A hatékony munkaerő-foglalkoztatás stratégiai esz­közeként szerepel a szülési szabadság három évre való meghosszabbítása is, habár itt elsősorban a család és a gyermek érzelmi igényeit vesszük figyelembe. Ezt a problémakört most tanulmányozzák a szakemberek, szem előtt tartva nemcsak a szülési szabadság időtarta­mát és a gyermekgondozási segély nagyságát, hanem a munkaerő-kiesés következményeit is. Probléma ugyanis, hogy ki áll majd a több mint 150 ezer nő megüresedett helyére. A tervezet azzal is számol, hogy továbbra is lesznek anyák, akik a bölcsőde mellett döntenek, tehát ezt az intézményt nem lehet megszüntetni. Hasonló a helyzet a dolgozók rendes évi szabadságának egy héttel való meghosszabbításával is, mely mindenkit érintene, akinek jelenleg 3 és 4 hét szabadságra van joga. — Egyre több az olyan nyugdíjas, aki még dolgozni szeretne. Számolnak-e velük a jövőben? — A nyugdíjasok továbbra is munkaerő-tartalékként szolgálnak. A hazánkban élő 900 ezer nyugdíjasból 700 ezer öregségi nyugdijat kap. s ha sokan vállalnak is munkát, ott alkalmazzák őket, ahol az alacsony kereseti lehetőségek miatt munkaerőhiány van. Pedig tudásukat, tapasztalatukat főleg a fiatalok betanításánál kellene használni. Több mint 90 ezer nyugdíjas dolgozik még vezető tisztségben, s csakis az állami vállalatok, üzemek vezetőségétől függ, hogy alkalmazzák-e őket vagy sem. Ám itt is figyelembe kell venni, hogy sok esetben kiváló, tapasztalt szakemberekről van szó, akik még jól haszno­síthatják magukat. Kár lenne tehát, ha a vállalatok, főleg a hiányzó szakmákban nem használnák ki e tartalékokat. H. ZSEBIK SAROLTA A Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés közös nyilatkozata a nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok együttéléséről Szlovákiában A Független Magyar Kezdemé­nyezés (FMK) indítványozására találkozott 1990. január 6-án a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) Koordinációs Bizottsága és az FMK szóvivői testületé. Ezen az összejövetelen megtárgyalták a két kezdeményezés jövőbeni együttműködésének és koordiná­ciós tevékenységének formáit. Az együttműködés keretében a VPN és az FMK kidolgozta a Szlováki­ában élő nemzetek, nemzeti ki­sebbségek és etnikumok együtté­léséről szóló közös állásfoglalá­sát, amely kiindulópontja lehet a Csehszlovákiában és Közép-Euró­­pában létező problémák megoldá­sának. Az elmúlt évben tanúi lehettünk a közép- és kelet-európai társa­dalmi válság megoldására irányu­ló újszerű és demokratikus módo­zatok létrejöttének. Tudatosíta­nunk kell azonban, hogy az új de­mokratikus struktúrák kialakulá­sa, élettartama és perspektívái je­lentős mértékben attól függnek, miképp leszünk képesek leküzde­ni az e térségben meglévő, törté­nelmi gyökerű nemzeti, naciona­lista előítéleteket. Térségünk új helyzete nem csu­pán az egyes államok és nemze­tek egyenjogúságon alapuló kap­csolatai terén kíván új megközelí­téseket, hanem a nemzeti kisebb­ségek és etnikumok problemati­kájában is. mégpedig nemzetközi viszonylatban. El kell utasítani a sztálinizmus örökségét, le kell küzdeni a régi félreértéseket, el­lentéteket, amelyek az antide­mokratikus államalakulatok tar­tósan hibás politikája következté­ben keletkeztek, figyelmen kívül hagyva valamennyi nemzet, ki­sebbség és etnikum egyenjogúsá­gát. A VPN polgári mozgalom ké­szülőben lévő programja, az FMK programjához hasonlóan, a politi­kai rendszer, az ökológia, a gazda­ság. a szociális biztonság, az egész­ségügy. az iskolaügy, valamint a kultúra és a társadalmi lét egyéb területei mellett részletes javasla­tot tartalmaz nemzeteink, nemze­ti kisebbségeink és etnikumaink együttélése problémáinak és módjának megoldására is. A meg­oldásnak a következő alapelvek­ből kellene kiindulnia: A társadalmi lét valamennyi szférájában megnyilvánuló törek­vések célja és kiindulópontja az állampolgár, az egyén. Az állam minden állampolgára államalkotó szubjektum. A VPN és az FMK síkraszállnak az európai államok szuverenitásá­nak tiszteletben tartásáért és az államhatárok sérthetetlenségé­ért, különös tekintettel a jelenlegi helyzetre, amikor is a határok fo­kozottan nyitottá válnak. Egyúttal elvetik a reciprocitás elvét a nem­zeti kisebbségek kérdésének ren­dezésében, tudatosítva, hogy en­nek az elvnek az érvényesítése kölcsönösen túszhelyzetbe juttat­ná a kisebbségeket. Az állampol­gári, következésképpen a kisebb­ségi jogokat nem tehetjük függő­vé más államok politikájától s an­nak gyakorlati megvalósításától. A nacionalista előítéleteket csak demokratikusan, kulturált mó­don, a kölcsönös tisztelet és egy­másra figyelés alapján lehet kikü­szöbölni. Csehszlovákia nemzetei és nemzeti kisebbségei vala­mennyi tagjában ki kell alakítani a tolerancia és egymás kölcsönös elismerésének tudatát. A nemzethez való tartozás alap­vető, emberi jog. A nemzeteket, nemzeti kisebbségeket és etniku­mokat kollektív jogok illetik meg. Ezekből a kollektív jogokból kö­vetkeznek az individuális jogok valamennyi egyén számára. Az emberi, állampolgári és sza­badságjogok — beleértve a nem­zeti, kisebbségi és etnikai kollek­tiv jogokat — együvé tartozásából és kölcsönös függőségéből kiin­dulva elutasítjuk azt a múltbeli és jelenlegi gyakorlatot, próbálkozá­sokat, amelyek a kollektiv bűnös­ség vádjával illetik a nemzeti ki­sebbségeket és etnikumokat. A sztálinizmus és a nácizmus elret­tentő példái bizonyítják, mit jelent a lakosság egy adott csoportjának „kollektív felelősségre vonása". A nemzetek, nemzeti kisebbsé­gek és etnikumok kollektív joga­iból kiindulva önigazgatás illeti meg azokat minden olyan kérdés­ben. amely kizárólag őket érinti, továbbá egyenjogú, közös döntés­re jogosultak minden olyan kér­désben, amely őket is érinti. A nemzetek, nemzeti kisebbsé­gek és etnikumok kollektív joga­inak gyakorlati megvalósítása, el­lenőrzése során a Helsinkiben megrendezett Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, va­lamint az azt követő utótalálko­zók záródokumentumaiból és a nemzetközi jogok belső állami jo­gokkal szembeni prioritásából kelt kiindulni — ez az alapelv került be a bécsi utótalálkozó dokumentu­mába. A bécsi dokumentum lehe­tővé teszi az egyes államok szá­mára a kölcsönös ellenőrzést, az emberi jogok, ezen belül a nemze­ti, nemzeti kisebbségi és az etni­kumokra vonatkozó jogokat ille­tően is. Ekként Európában kiala­kulóban van egy, az emberi jogok betartását ellenőrző államok fö­lötti rendszer. Ennek a rendszer­nek kellene nemzetközileg szava­tolnia a nemzetek, nemzeti ki­sebbségek és etnikumok jogainak védelmét. A nemzeti és etnikai kisebbsé­gek problémáinak komolysága nem függ azok létszámától. Ezek az alapelvek közvetlenül kötődnek a VPN 1989. november 25-én közzétett tizenkét pontos nyilatkozatához, amely állást fog­lal a nemzetek, a nemzeti kisebb­ségek és etnikumok teljes és tényleges egyenjogúságát illető­en. A VPN és az FMK alapcsoportjai — hasonlóan a VPN Koordinációs Bizottsága és az FMK szóvivői tes­tületé együttműködéséhez — to­vábbra is a demokratikus alapel­vek, a pluralizmus, az emberi, ál­lampolgári jogok és szabadság szellemében és érdekében szán­dékoznak együttműködni. A VPN és az FMK egyúttal tár­gyalásokat kezd a magyar állam illetékes képviselőivel a Magyar­­országon élő szlovákoknak mint egyenjogú állampolgároknak a helyzetéről. Csehszlovákia számára a nem­zetek, nemzeti kisebbségek és et­nikumok helyzetének rendezése az egyenjogúság elve alapján egyike a kulcsfontosságú felada­toknak, amely a demokratikus Eu­rópába vezető utat nyitja meg. Pozsony, 1990. január 21. nő 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom