Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-02-06 / 6. szám
A nő egyperces interjúja Petr Millerrel, a szövetségi munka- és szociális ügyi miniszterrel — Nemzetgazdaságunk átalakításával kapcsolatban egyre gyakrabban merül fel a kérdés: lesz-e nálunk munkanélküliség? — Jelenleg hazánkban a munkanélküliség ismeretlen és ez a jövőben sem veszélyeztet. Mindnyájan tudjuk, hogy a belső piacunk telítetlen, a vállalatoknak kell áruval feltölteni. Munka tehát lesz mindenki számára. Természetesen olyan árut kell gyártani, amely iránt van kereslet, vagyis a fogyasztókat szolgálja, nem a raktárakat foglalja. A dolgozók teljes és hatékony alkalmazása a vállalatok vezetőinek kezében van, tehát úgy kell megválasztaniuk termelési programjukat, hogy minden munkaerőt a legmegfelelőbb módon használhassanak ki. Jelenleg sok üzemben van munkaerőhiány — ezt a hirdetések is bizonyítják —, és sok üzemben alkalmaznak külföldi munkásokat is. Hazánkban több mint 35 ezer vendégmunkás dolgozik, mert nincs hazai vállalkozó, aki bizonyos munkákat elvégezne. Ez pedig arra utal, hogy a dolgozók megfelelő elosztásával, átképzésével mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb foglalkozást. — Ezek szerint nem mindenki maradhat meg az eredeti foglalkozásánál... — Minden embernek jogában áll olyan munkát végeznie, amely legjobban megfelel képességeinek, egyéniségének, tudásának. Emellett azonban figyelembe kell venni a társadalom igényeit is. Az átalakítási folyamatban elkerülhetetlen a dolgozók szükség szerinti átképzése. Ha az üzem érdeke úgy kívánja, élhetnek a januártól érvényben levő rendelettel, mely szerint 1 50 tanítási órát az üzem saját költségéből téríthet meg a dolgozónak, ha az az üzem termelési programjának megfelelő szakmára képezi át magát. — A készülő szülési és rendes évi szabadság meghosszabbítása is a munkaerőpiac szabályozását hivatott szolgálni? — A hatékony munkaerő-foglalkoztatás stratégiai eszközeként szerepel a szülési szabadság három évre való meghosszabbítása is, habár itt elsősorban a család és a gyermek érzelmi igényeit vesszük figyelembe. Ezt a problémakört most tanulmányozzák a szakemberek, szem előtt tartva nemcsak a szülési szabadság időtartamát és a gyermekgondozási segély nagyságát, hanem a munkaerő-kiesés következményeit is. Probléma ugyanis, hogy ki áll majd a több mint 150 ezer nő megüresedett helyére. A tervezet azzal is számol, hogy továbbra is lesznek anyák, akik a bölcsőde mellett döntenek, tehát ezt az intézményt nem lehet megszüntetni. Hasonló a helyzet a dolgozók rendes évi szabadságának egy héttel való meghosszabbításával is, mely mindenkit érintene, akinek jelenleg 3 és 4 hét szabadságra van joga. — Egyre több az olyan nyugdíjas, aki még dolgozni szeretne. Számolnak-e velük a jövőben? — A nyugdíjasok továbbra is munkaerő-tartalékként szolgálnak. A hazánkban élő 900 ezer nyugdíjasból 700 ezer öregségi nyugdijat kap. s ha sokan vállalnak is munkát, ott alkalmazzák őket, ahol az alacsony kereseti lehetőségek miatt munkaerőhiány van. Pedig tudásukat, tapasztalatukat főleg a fiatalok betanításánál kellene használni. Több mint 90 ezer nyugdíjas dolgozik még vezető tisztségben, s csakis az állami vállalatok, üzemek vezetőségétől függ, hogy alkalmazzák-e őket vagy sem. Ám itt is figyelembe kell venni, hogy sok esetben kiváló, tapasztalt szakemberekről van szó, akik még jól hasznosíthatják magukat. Kár lenne tehát, ha a vállalatok, főleg a hiányzó szakmákban nem használnák ki e tartalékokat. H. ZSEBIK SAROLTA A Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés közös nyilatkozata a nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok együttéléséről Szlovákiában A Független Magyar Kezdeményezés (FMK) indítványozására találkozott 1990. január 6-án a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) Koordinációs Bizottsága és az FMK szóvivői testületé. Ezen az összejövetelen megtárgyalták a két kezdeményezés jövőbeni együttműködésének és koordinációs tevékenységének formáit. Az együttműködés keretében a VPN és az FMK kidolgozta a Szlovákiában élő nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikumok együttéléséről szóló közös állásfoglalását, amely kiindulópontja lehet a Csehszlovákiában és Közép-Európában létező problémák megoldásának. Az elmúlt évben tanúi lehettünk a közép- és kelet-európai társadalmi válság megoldására irányuló újszerű és demokratikus módozatok létrejöttének. Tudatosítanunk kell azonban, hogy az új demokratikus struktúrák kialakulása, élettartama és perspektívái jelentős mértékben attól függnek, miképp leszünk képesek leküzdeni az e térségben meglévő, történelmi gyökerű nemzeti, nacionalista előítéleteket. Térségünk új helyzete nem csupán az egyes államok és nemzetek egyenjogúságon alapuló kapcsolatai terén kíván új megközelítéseket, hanem a nemzeti kisebbségek és etnikumok problematikájában is. mégpedig nemzetközi viszonylatban. El kell utasítani a sztálinizmus örökségét, le kell küzdeni a régi félreértéseket, ellentéteket, amelyek az antidemokratikus államalakulatok tartósan hibás politikája következtében keletkeztek, figyelmen kívül hagyva valamennyi nemzet, kisebbség és etnikum egyenjogúságát. A VPN polgári mozgalom készülőben lévő programja, az FMK programjához hasonlóan, a politikai rendszer, az ökológia, a gazdaság. a szociális biztonság, az egészségügy. az iskolaügy, valamint a kultúra és a társadalmi lét egyéb területei mellett részletes javaslatot tartalmaz nemzeteink, nemzeti kisebbségeink és etnikumaink együttélése problémáinak és módjának megoldására is. A megoldásnak a következő alapelvekből kellene kiindulnia: A társadalmi lét valamennyi szférájában megnyilvánuló törekvések célja és kiindulópontja az állampolgár, az egyén. Az állam minden állampolgára államalkotó szubjektum. A VPN és az FMK síkraszállnak az európai államok szuverenitásának tiszteletben tartásáért és az államhatárok sérthetetlenségéért, különös tekintettel a jelenlegi helyzetre, amikor is a határok fokozottan nyitottá válnak. Egyúttal elvetik a reciprocitás elvét a nemzeti kisebbségek kérdésének rendezésében, tudatosítva, hogy ennek az elvnek az érvényesítése kölcsönösen túszhelyzetbe juttatná a kisebbségeket. Az állampolgári, következésképpen a kisebbségi jogokat nem tehetjük függővé más államok politikájától s annak gyakorlati megvalósításától. A nacionalista előítéleteket csak demokratikusan, kulturált módon, a kölcsönös tisztelet és egymásra figyelés alapján lehet kiküszöbölni. Csehszlovákia nemzetei és nemzeti kisebbségei valamennyi tagjában ki kell alakítani a tolerancia és egymás kölcsönös elismerésének tudatát. A nemzethez való tartozás alapvető, emberi jog. A nemzeteket, nemzeti kisebbségeket és etnikumokat kollektív jogok illetik meg. Ezekből a kollektív jogokból következnek az individuális jogok valamennyi egyén számára. Az emberi, állampolgári és szabadságjogok — beleértve a nemzeti, kisebbségi és etnikai kollektiv jogokat — együvé tartozásából és kölcsönös függőségéből kiindulva elutasítjuk azt a múltbeli és jelenlegi gyakorlatot, próbálkozásokat, amelyek a kollektiv bűnösség vádjával illetik a nemzeti kisebbségeket és etnikumokat. A sztálinizmus és a nácizmus elrettentő példái bizonyítják, mit jelent a lakosság egy adott csoportjának „kollektív felelősségre vonása". A nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikumok kollektív jogaiból kiindulva önigazgatás illeti meg azokat minden olyan kérdésben. amely kizárólag őket érinti, továbbá egyenjogú, közös döntésre jogosultak minden olyan kérdésben, amely őket is érinti. A nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikumok kollektív jogainak gyakorlati megvalósítása, ellenőrzése során a Helsinkiben megrendezett Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, valamint az azt követő utótalálkozók záródokumentumaiból és a nemzetközi jogok belső állami jogokkal szembeni prioritásából kelt kiindulni — ez az alapelv került be a bécsi utótalálkozó dokumentumába. A bécsi dokumentum lehetővé teszi az egyes államok számára a kölcsönös ellenőrzést, az emberi jogok, ezen belül a nemzeti, nemzeti kisebbségi és az etnikumokra vonatkozó jogokat illetően is. Ekként Európában kialakulóban van egy, az emberi jogok betartását ellenőrző államok fölötti rendszer. Ennek a rendszernek kellene nemzetközileg szavatolnia a nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikumok jogainak védelmét. A nemzeti és etnikai kisebbségek problémáinak komolysága nem függ azok létszámától. Ezek az alapelvek közvetlenül kötődnek a VPN 1989. november 25-én közzétett tizenkét pontos nyilatkozatához, amely állást foglal a nemzetek, a nemzeti kisebbségek és etnikumok teljes és tényleges egyenjogúságát illetően. A VPN és az FMK alapcsoportjai — hasonlóan a VPN Koordinációs Bizottsága és az FMK szóvivői testületé együttműködéséhez — továbbra is a demokratikus alapelvek, a pluralizmus, az emberi, állampolgári jogok és szabadság szellemében és érdekében szándékoznak együttműködni. A VPN és az FMK egyúttal tárgyalásokat kezd a magyar állam illetékes képviselőivel a Magyarországon élő szlovákoknak mint egyenjogú állampolgároknak a helyzetéről. Csehszlovákia számára a nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikumok helyzetének rendezése az egyenjogúság elve alapján egyike a kulcsfontosságú feladatoknak, amely a demokratikus Európába vezető utat nyitja meg. Pozsony, 1990. január 21. nő 3
