Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-12-19 / 51-52. szám
' L ZZ Meghalt a király - éljen a király! - mondhatnánk. Már csak azért is, mert kishíján egy évig temettük a szlovákiai magyar sajtótermékek közül azokat, amelyek állami támogatást igényeltek. Tudjuk, hogy az állami támogatás megszűnik, viszont bárki, aki magánvállalkozásba kezd, támogathatja a neki legjobban tetsző újságokat (legyen akár napilap, akár képes hetilap), amennyiben elfogadják. jóváhagyják az „adóleírási rendszert”. Egyelőre a kulturális lapoknak ígért a művelődési minisztérium állami támogatást. Tudjuk, hogy joggal tehetnénk föl a kérdést, mely lapok számítanak kulturálisnak?! Azok. amelyek a szépirodalommal, képzőművészettel foglalkoznak, vagy azok, amelyek rovataiban ezek is megtalálhatók? Szinte biztosra vehetjük, hogy a hazai magyar nyelvű sajtótermékek közül csak az Irodalmi Szemle lesz ilyen, tulajdonképpen kiváltságos helyzetben. Józan ésszel azt is föl tudjuk mérni, hogy az Új Szó tudja magát fenntartani; bár emelkedik az ára - mivel drágulnak a nyomdaköltségek -, de még mindig nem szökik olyan magasra, hogy olvasóközönsége cserben hagyja. De mi lesz a képes hetilapokkal? Ez a kérdés elsősorban nem azért égető, mert egy lap megszűnése azt jelenti, hogy néhány ember elveszíti az állását. Munkalehetőség mindig akad, legföljebb az ember nem a szakmájában dolgozik, hiszen a munkanélküliség nem egyenlő a teljes munkahiánnyai. Azzal is tisztában vagyunk, „mindig úgy volt e világi élet”, hogy lapok születtek, megszűntek - de voltak. Ezzel a karácsonyi számmal részben mi is búcsút veszünk a laptól, a régi NÓ-től. Januártól új, bővebb tartalommal, más formában, több oldalon jelenik meg a lap, amely egy részvénytársaság - a későbbiek folyamán pedig egy nemzetközi részvénytársaság - része, tulajdona lesz. Sok mindenkinek kellene köszönetét mondani azért, hogy segített a régi lap megtartásában, illetve bábáskodott az új lap megszületésénél. Nem tartunk „névsorolvasást”, mert félő, hogy valakinek a neve - feledékenység, emberi gyarlóság - kimaradna, s annál nagyobb szégyen ez esetben nem érhetne bennünket, s annál jogosabb vád. Aki tudja, hogy értünk dolgozott, nem ellenünk, annak - tudjuk - hálával tartozunk. S örülhetünk majd azoknak az olvasóknak, akik nem lesznek hűtlenek a laphoz annak ellenére, hogy az új ruha drágább újságot „öltöztet”, mert megértették, megértik a nemzetiségi sajtó szerepét. Tudjuk, hogy több pénzért jobb minőségű lapot kötelességünk csinálni - szövegben, képben, grafikai elrendezésben olyat, amelyet az olvasók minden rétege megvesz, elolvas, mert talál benne ízlésének, érdeklődésének megfelelő riportokat, portrékat, problémáival foglalkozó. azokat megoldani, vagy legalább könnyíteni segítő írásokat. Ezért sem szűnnek meg az olyan rovatok, mint a Fórum, a Tanácsadó szolgálat, sőt az olvasók érdeklődésének megfelelően bővülnek, alaposabban. részletesebben foglalkozhatunk jogi, egészségügyi, szépségápolási stb. kérdésekkel, hiszen külső munkatársaink köre, hálózata bővül. Több teret adunk az olyan kérdéseknek is. hogyan lehet az egyelőre egyre nehezebb körülmények közt és az egyre súlyosbodó gazdasági helyzetben boldog családi életet élni - itt és most. Nemcsak problémákkal, gondokkal, nehézségekkel szándékozunk foglalkozni, hanem meg akarjuk mutatni a jót és a szépet - emberi kapcsolatokban, kitekintve a világba. Szívesen fogadjuk olvasóink tanácsait, sőt, bármilyen szokatlanul hangzik is - bírálatait. Gyakorlatilag maroknyi csapatból áll a szerkesztőségi gárda - de a lap minden munkatársa továbbra is jó, színvonalas lapot kíván, akar szerkeszteni, az olvasók minél szélesebb rétege ízlésének megfelelőt. A fa és a fejsze lényegében már adott, akik maradtak, belevágnak, de ahhoz, hogy az előttünk terebélyesedő fát kivághassuk, az olvasóközönség támogatására is szükségünk van. Bízzanak, bennünk, a szerkesztőség minden egyes dolgozójában, s ez a bizalom lesz számunkra a legnemesebb tőke, amellyel fönn tudjuk tartani azt a családi képes hetilapot, amelyet a férfiak is a kezükbe vehetnek (nemcsak titokban, amikor más férfiak nem látják) . . . A SZERKESZTŐSÉG KÖNOZSI ISTVÁN FELVETELE _ nő 2
