Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-10-31 / 45. szám
itt V> IWBMWniHIHBIIlMj^^ ' ?•>* i, -■ ff. WS :: 1 r> . • • -Egy régi monda nyomán: Atlantisz Szálló HÉT TENGEREN JMUOZML I. rész éghajlata és sok-sok fürdö-Utimkat — szárazföldi emberekhez illően — vonaton kezdtük. A nem menetrendszerű járatoknál szinte elkerülhetetlen késéssel, húsz óra alatt értünk Jugoszlávia déli kikötővárosába. Barba. Az itthoni kellemes meleg után izzasztó hőség fogadott bennünket már délelőtt kilenckor. A Baltik Hajózási Társaság 122 méter hosszú és 16 méter széles Esztónia nevű utasszállítója pontosan érkezett meg késő délután Szicíliából, ahonnan ugyancsak csehszlovák tűnő 8 listákat szállított hazafelé. Tiszta kajütök. az éttermekben pazarul terített asztalok fogadtak bennünket. Kellemes meglepetés volt ez mindannyiunknak. Hajónk másnap az Adriai-tengerből kivezető Otrantói-szorosba ért. amely Olaszország és Albánia déli része között húzódik. Közben a fedélzeten a langyos szellőnek köszönhetően. alig éreztük a nap hevét. Déli egy órakor kikötöttünk Korfu vagy görög nevén Kérkira szigetén. A kikötőben fülledt meleg és sok kóbor kutya fogadott bennünket. Már vártak ránk a kellemesen légkondicionált autóbuszok, helybeli és hazai idegenvezetőkkel. A sziget azonos nevű központjában voltunk. A városon áthaladva idegenvezetőnktől megtudtuk, hogy Korfu területe 592 négyzetméter, lakosainak száma 90 000. ebből huszonkilencezren élnek a szigetközpontban. Vízi úton Korfu Görögország egyik kapuja Olaszország és Jugoszlávia felől, s egyben a .Ión-tenger legészakibb szigete. Mérsékelt zésre kiválóan alkalmas partszakasza van. Homérosz az Odüsszeiában a fajákok hazájaként emlegeti. Történelmi források viszont azt bizonyítják, hogy i. e. a 8. században Korfut korintoszi görögök gyarmatosították. Később a sziget függetlenségéért folytatott harcok a peloponnészoszi háborúhoz (i. e. 431—404) vezettek. Korfu a századok folyámán rendkívül sokféle uralom alá került. Uralták spártaiak, athéniek, macedónok, tartozott Szirakuzához, volt illírek birtokában. majd bizánci fennhatóság alatt. Napjainkig is megmaradtak a huzamosabb ideig tartó velencei, majd a múlt századi angol uralom nyomai. A velencei uralom maradványa az idősebb nők által helyenként még ma is viselt fehér, keményített fejfedő. Korfu 1864 óta Görögország szerves része. Korfu városából kiérve, utunkat Kánoniba folytattuk. ahonnan csodálatos kilátás tárult elénk — a tengerbe különböző hoszszúságban benyúló kis félszigetekre. Gyönyörködésünket nyári zápor zavarta meg. Ezen a tájon októberben kezdődik az esős ideiszak, nyáron nagyon ritkán fordul elő csapadék. Görög idegenvezetőnk azonban elmondta, hogy az időjárás náluk is szeszélyessé vált, s az elmúlt tél nagyon kevés csapadékot hozott, ezért valóságos áldás ez a nyári zápor. Visszaszaladtunk hát autóbuszunkba. onnan néztük a kanyargó út forgalmát. A gépkocsivezetők a közúti szabályokat itt nemigen tartják tiszteletben. Korfu növényzetén — hála a tengernek — nem látszott meg az említett szárazság. A karcsú ciprusfák, a göcsörtös törzsű rendkívül hosszú életű olajfák, és ki tudná megnevezni azt a rengeteg fát. és bokrot, melyek a sziget dombjait és lapályait borították. A virágok közül az oleander a legyakoribb. Ez virít szinte minden ház bejáratánál. Korfui kirándulásunk tervében szerepelt az Achileon megtekintése. Ezt a csodálatos márványpalotát Erzsébet osztrák—magyar királyné számára építették, több hatalmasteraszból álló park közepén. Növényzetének pazar sokfélesége lenyűgöző. A palota egyik részében ma játékkaszinó működik, és a további helyiségek némelyikét a turisták számára tartják nyitva. Erzsébet királyné csupán három évig látogatta az Achileont. Halála után II. Vilmos német császár vásárolta meg. A korfui körút a szigetközpont szívében ért véget, ahol a Velencei kapun át a régi város keskeny utcáiba értünk. Korfu városnak számtalan görögkeleti temploma van. A templomok egyike 'a 16. században épült Szent Szpiridion székesegyház. Névadójának ünnepét egy nappal érkezésünk előtt nagy pompával ünnepelték a sziget lakói. A templom kőpadlóját ottlétünkkor is az ünnep alkalmából bevitt eukaliptusz levelek borították, s a hívők hosszan kígyózó sorban várakoztak, hogy megcsókolhassák Szpiridion üveg alá helyezett ereklyéjét. Az áhítatnak azonban csak ezzel a megnyilvánulásával találkoztunk. mert a kevés ülőhelyet elfoglaló idősebb asszonyok kissé visszafogott hangon élénk csevegést folytattak. A déli városokra jellemző kitárulkozás ellenére. Korfu nem volt túl zajos, s az ünnepváró szombat este hangulatát árasztotta. A zápor után kisütött nap hanyatlóban volt, és sugarai jellegzetes alkonyi fénnyel csillantották meg a nyitott tavernák asztalain az üvegkancsókbán a vörösen aranyló görög bort. A hajó fedélzetéről vettünk végső búcsút a szigettől, miközben a távolból felénk szűrődött a szirtaki zenéje. Utunkat a Jón-tengeren dél felé folytattuk, hogy másnap reggel kiköthessünk Zákinthosz, a .Ióntenger legdélibb szigetének közelében. Zákinthosz felől harangzúgást sodort felénk a szél. Vasárnap volt. s a számtalan templomáról nevezetes szigetközpontban istentiszteletre szólította az embereket. Kísérőnktől megtudtuk, hogy a sziget másik neve Zanté. Az ókorban és a középkorban gyakran cserélt gazdát. Zákinthosz virágkorát az 1479-től csaknem 1800-ig tartott velencei uralom alatt élte. Ezt követően rövidebb francia és angol uralom következett, s csak 1864 óta tartozik Görögországhoz. A sziget azonos nevű központja, amelynek kikötőjéből városnézésre indultunk. az 1953-as földrengéskor csaknem teljesen elpusztult. Városnézés közben betértünk egy kis kávézóba, ahol kétféle ká-I