Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-10-03 / 41. szám
A 39. HÉT ESEMÉNYEIBŐL ITTHON: • Gazdaságpolitikai aktívaértekezletet tartottak Prágában az Állami Tervbizottság munkatársai. Áttekintették a gazdasági mechanizmus átalakítása során kifejtett tevékenységüket, időszerű feladataikat. • Jozef Lenért, a CSKP KB titkára fogadta Tamara Dobrint, a romániai Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Országos Tanácsának ügyvezető elnökét. A felek kiemelték a Nemzeti Frontban, illetve a romániai népfrontban tömörülő társadalmi szervezetek közötti együttműködés jelentőségét. • Bratislavában megtartotta 6. ülését a Csehszlovák Újságírók Szövetségének Központi Bizottsága. A testület áttekintette a szövetségnek a belpolitikai helyzet alakulásával kapcsolatos állásfoglalását. • A bratislavai várban kihirdették az immár 35. alkalommal megrendezett Julius Fucik országos újságírói verseny eredményeit. Elismerő oklevéllel jutalmazták szerkesztőnket, Neszmériné Gyurkovits Rózát is. • Ülést tartott az SZSZK kormánya. A résztvevők jelentést vitattak meg a Bratislava fejlesztése kapcsán jóváhagyott, intézkedések végrehajtásának ellenőrzéséről. • Prágában csehszlovák és magyar szakemberek tanácskozást tartottak a Gabcikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építkezésének nemzetközi jogi vonatkozásairól. • Ülést tartott Bratislavában az SZNT-nek a nemzeti bizottságokkal és a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottsága. A vitában meghívott vendégként felszólalt Sidó Zoltán, a Csemadok KB elnöke is, aki többek között elmondta, hogy 2000-ig 1 300 magyar pedagógus képzésére lesz szükség, ezt azonban a jelenlegi pedagógusképzés nem teszi lehetővé. KÜLFÖLDÖN: • Ülést tartott Moszkvában az SZKP Központi Bizottsága. A résztvevők elsősorban a párt jelenlegi feltételek közötti nemzetiségi politikájának kidolgozásával foglalkoztak. A plénum döntött az SZKP XXVIII. kongresszusának összehívásáról és személyi változásokról. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára zárszavában hangsúlyozta, hogy az ország nemzetiségi problémáit kizárólag a demokratizálás, a nyilvános tájékoztatás és a szocialista társadalom megújításának útján lehet megoldani. • Örményországban nem jelennek meg az újságok, mivel kimerültek a papírtartalékok. Elfogyott a benzin is, s nem érkezett meg az országba kb. 15 ezer vasúti kocsi. A kialakult helyzet oka az Azerbajdzsánban szervezett, hosszabb ideje tartó vasúti és közúti blokád. • Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Washingtonban megbeszélést folytatott George Bush amerikai elnökkel, majd James Baker külügyminiszterrel tárgyalt. A szovjet politikus részt vesz az ENSZ-közgyűlés 44. ülésszakán is. • Az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a Harmadik Oldal képviselői gazdasági kérdésekről folytattak tárgyalásokat Budapesten. • Berlinben tanácskoztak a szocialista országok kommunista és munkáspártjai ideológiai kérdésekkel foglalkozó KB-titkárai. • Varsóban ideiglenesen bezárták az NSZK nagykövetségét, amelyen több mint száz emigrálni szándékozó NDK-állampolgár tartózkodik. Ha lenne belőle elég . . . Mikor lesz több marhahús? Manapság e kérdés sok helyen elhangzik. A konyhaasztalnál, a húsboltokban, a szövetkezetek istállóiban, sőt ezt a kérdést azon a kétnapos konferencián is feltették, amelyen Szlovákia mezőgazdasági üzemeinek vezetői tanácskoztak Nyitrán (Nitra), az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma dolgozóival, élükön Varga Gyula miniszterrel, valamint a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet szakcsoportjával, melyet Ján Plesnik akadémikus vezetett A kérdés — mikor lesz több marhahús? — fölöttébb időszerű, mert bár hazánk lakosságának évi húsfogyasztása eléri a 92 kg-ot, ebből mindössze 22 kg a marhahús. Az egészséges táplálkozás követelményei pedig a marhahúsfogyasztást szorgalmaznák, ha lenne belőle elég... De nincs. Évekkel ezelőtt csökkentettük a szarvasmarha-állományt — 1984- ben 1 ha mezőgazdasági területre számítva 96 kg marhahúst termeltünk, 1988-ban csak 91 kg-ot. A kereskedelem követeli a hiányzó kilogrammokat, de a mezőgazdasági üzemek képtelenek kitermelni. A szarvasmarha-állomány mielőbbi növelése lakosságunk ésszerű táplálkozása szempontjából is elkerülhetetlen. Gondjaink vannak a tejtermelésben is; a tehenenkénti átlagos tejhozam nagyon elmaradt a mezőgazdaságilag fejlett országok teheneinek hozamától, s ez a lakosság tej és tejtermékek fogyasztásában is negatívan mutatkozik meg. A konferencián sok javaslat, ötlet hangzott el, hogyan lehetne a jelenleg meglévő gondokból kilábalni úgy, hogy a következő években az elvárásoknak megfelelően növekedjen a marhahús- és tejtermelés, s ezzel egyidőben fogyasztásuk is. A tanácskozás végén Köteles János mérnököt az SZLKP ellenőrző bizottsága, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács tagját az újbodvai (Nová Bodva) szövetkezet elnökét kértük meg ezzel kapcsolatos véleménynyilvánításra : — Ön miben látja az ország hústermelése fokozásának lehetőségét? — A húsfogyasztás mértéke Csehszlovákiát a magas életszínvonalú országok közé sorolja, még akkor is, ha ezen belül a marhahúsfogyasztás nem éri el a kívánt menynyiséget. Ezen a kétnapos értekezleten az is elhangzott, hogy a fejlett országokban az állatok hasznossága sokkal magasabb, mint nálunk, és az egyes húsfajták fogyasztásának aránya is eltér a miénktől. E téren még rengeteg a behozni valónk; a termelés fokozásának tartalékai szerintem például az emberi hozzáállásban vannak. A másik jelentős tényező a takarmány: növelni kell az abraktakarmányok „forrását", a gabona neműek hektárhozamát. Természetesen az eddiginél jobban kell gazdálkodnunk a tömegtakarmányokkal is. — Amint az az értekezleten hallottaktról is kitűnt a központi törekvések a szarvasmarha-állomány bővítésére irányulnak. Ennek érdekében megfontolandónak tartják a szarvasmarha-állomány növelését a síkságon is. Önnek erről mi a véleménye? — A szarvasmarhatartásnak a hegyvidéki körzetekben és a síkságon is nagy jelentősége van, hiszen szarvasmarha-állomány nélkül elképzelhetetlen az intenzív mezőgazdasági termelés. Gondolok itt elsősorban az istállótrágya szerepére, a talaj struktúrájának javítására, amiből kifolyólag a műtrágyák használatát is korlátozni lehetne. Ha a jelenleg érvényben lévő közgazdasági szabályzókat tartom szem előtt, azon a véleményen vagyok, hogy a sertéstenyésztés és baromfinevelés vonuljon ki a hegyi körzetekből, ahol nincs számukra elég saját termésű szemestakarmány, és helyüket foglalja el a szarvasmarha. A hegyi körzetekben legeltetésre lehetne kihasználni azokat a területeket, amelyeket gépekkel nehéz, vagy egyáltalán nem lehet megművelni. A síkságon maradjon meg a sertés és baromfi, természetesen megfelelő arányban — főleg az istállótrágya miatt — a szarvasmarha is. — A tejtermelés növelése is szükséges, az egy tehéntől elért átlagos évi tejhozam még mindig nagyon alácsony. Ön szerint itt milyen tartalékaink vannak ? — Ahhoz, hogy egy gazdaságban jó legyen a tejtermelés, szerintem négy feltételnek kell eleget tenni. Először az szükséges, hogy megfelelő épülettel rendelkezzen a gazdaság. Másodszor kellő mennyiségű és jó minőségű takarmánykészlete legyen. Harmadszor: genetikailag magas színvonalú állatállományra van szükség. Negyedszer: hozzáértő, lelkiismeretes gondozók törődjenek az állatokkal. Élenjáró mezőgazdasági üzemeink bizonyítják, hogy a mi körülményeink között is lehet magas tejhozamot elérni. Sajnos olyan gazdaság, amely eléri a 6 000 literes évi átlagot, Szlovákiában kevés van. Hogy miért? A válasz egyszerű: nem tudnak maradéktalanul eleget tenni az említett négy feltételnek. — Az állattenyésztésben — a hús- és a tejtermelésben — többnyire nők dolgoznak. Munkakörülményeik nehezek, mégis az ő munkájukat éri a legtöbb bírálat Ha jobb feltételeket biztosítanánk számukra, bizonyára nem lenne rájuk annyi panasz ... — Nagyon sok lelkiismeretes, jól dolgozó asszony van az állattenyésztésben, akik valóban a nehéz körülmények között is helytállnak. Vitathatatlan azonban, hogy az állatgondozás technológiai színvonalát emelni kell — a munkahelyek korszerűsítése csaknem minden mezőgazdasági üzemben elkerülhetetlen. Szükség van az állattenyésztésben dolgozók szociális feltételeinek javítására, többek között a műszakosításra, lakások, óvodák biztosítására stb. Rengeteg gondot jelentett például a kisiskolák megszüntetése a falvakban; az állattenyésztésben dolgozó nők reggelente sietnek haza az istállóból, mert a gyerekeket az autóbusz indulásáig rendbe kell tenniük, s ez a sietség, kapkodás munkájuk rovására megy. Az ilyen gondokat is figyelembe kell venni, ha azt akarjuk, hogy a dolgozók nyugodt körülmények között végezhessék munkájukat — Szakképzettség nélkül ma már nehéz jó eredményt elérni. Sajnos a fiatalokat még mindig nem vonzza az állattenyésztés, a szakmunkásképzőbe nem szívesen jelentkeznek. Mivel lehetne számukra vonzóbbá tenni ezt a termelési ágat? — A szaktudás nagyon fontos, de én még ennél is fontosabbnak tartom azt a tulajdonságot amelyet nem lehet az iskolában megszerezni. Ez az állatok szeretető. E nélkül ugyanis a legképzettebb ember sem lehet jó állatgondozó. S egyáltalán, a mezőgazdaságban nem érvényesüket az olyan ember, akinek nincs vonzalma a földhöz, aki nem tiszteli az élő természetet, aki nem szereti az állatokat. Ezt pedig kiskorától kell belenevelni a gyerekbe. Sajnos ma már a faluhelyen is kivonult az udvarból az állattenyésztés. Az istállóból garázs lett, az udvar begyepesedett Hol szeresse meg a gyerek az állatokat ? Persze ezt a tényt szélesebb összefüggésekben kellene elemezni, rámutatva többek között az elmúlt évek hibás szemléletére, amikor a törekvés arra irányult, hogy a hústermelés csak nagyüzemi módon fejleszthető. Ma már látjuk ennek káros hatását, és bizony a következményeken nehéz változtatni... H. ZSEBIK SAROLTA nő 3
