Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-10-03 / 41. szám

A 39. HÉT ESEMÉNYEIBŐL ITTHON: • Gazdaságpolitikai aktívaértekezletet tartottak Prágában az Állami Tervbizottság munkatársai. Áttekintették a gazdasági mechanizmus átalakítá­sa során kifejtett tevékenységüket, időszerű fela­dataikat. • Jozef Lenért, a CSKP KB titkára fogadta Tamara Dobrint, a romániai Szocialista Demokrá­cia és Egység Frontja Országos Tanácsának ügyve­zető elnökét. A felek kiemelték a Nemzeti Front­ban, illetve a romániai népfrontban tömörülő tár­sadalmi szervezetek közötti együttműködés jelen­tőségét. • Bratislavában megtartotta 6. ülését a Cseh­szlovák Újságírók Szövetségének Központi Bizott­sága. A testület áttekintette a szövetségnek a belpolitikai helyzet alakulásával kapcsolatos állás­­foglalását. • A bratislavai várban kihirdették az immár 35. alkalommal megrendezett Julius Fucik országos újságírói verseny eredményeit. Elismerő oklevéllel jutalmazták szerkesztőnket, Neszmériné Gyurko­­vits Rózát is. • Ülést tartott az SZSZK kormánya. A résztve­vők jelentést vitattak meg a Bratislava fejlesztése kapcsán jóváhagyott, intézkedések végrehajtásá­nak ellenőrzéséről. • Prágában csehszlovák és magyar szakembe­rek tanácskozást tartottak a Gabcikovo—Nagyma­rosi Vízlépcsőrendszer építkezésének nemzetközi jogi vonatkozásairól. • Ülést tartott Bratislavában az SZNT-nek a nemzeti bizottságokkal és a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottsága. A vitában meghívott ven­dégként felszólalt Sidó Zoltán, a Csemadok KB elnöke is, aki többek között elmondta, hogy 2000-ig 1 300 magyar pedagógus képzésére lesz szükség, ezt azonban a jelenlegi pedagógusképzés nem teszi lehetővé. KÜLFÖLDÖN: • Ülést tartott Moszkvában az SZKP Központi Bizottsága. A résztvevők elsősorban a párt jelenle­gi feltételek közötti nemzetiségi politikájának ki­dolgozásával foglalkoztak. A plénum döntött az SZKP XXVIII. kongresszusának összehívásáról és személyi változásokról. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára zárszavában hangsúlyozta, hogy az ország nemzetiségi problémáit kizárólag a demok­ratizálás, a nyilvános tájékoztatás és a szocialista társadalom megújításának útján lehet megoldani. • Örményországban nem jelennek meg az újsá­gok, mivel kimerültek a papírtartalékok. Elfogyott a benzin is, s nem érkezett meg az országba kb. 15 ezer vasúti kocsi. A kialakult helyzet oka az Azer­bajdzsánban szervezett, hosszabb ideje tartó va­súti és közúti blokád. • Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Washingtonban megbeszélést folytatott George Bush amerikai elnökkel, majd James Baker külügy­miniszterrel tárgyalt. A szovjet politikus részt vesz az ENSZ-közgyűlés 44. ülésszakán is. • Az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a Harmadik Oldal képviselői gazdasági kérdésekről folytattak tárgyalásokat Budapesten. • Berlinben tanácskoztak a szocialista országok kommunista és munkáspártjai ideológiai kérdések­kel foglalkozó KB-titkárai. • Varsóban ideiglenesen bezárták az NSZK nagykövetségét, amelyen több mint száz emigrálni szándékozó NDK-állampolgár tartózkodik. Ha lenne belőle elég . . . Mikor lesz több marhahús? Ma­napság e kérdés sok helyen elhang­zik. A konyhaasztalnál, a húsboltok­ban, a szövetkezetek istállóiban, sőt ezt a kérdést azon a kétnapos konferencián is feltették, amelyen Szlovákia mezőgazdasági üzeme­inek vezetői tanácskoztak Nyitrán (Nitra), az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma dol­gozóival, élükön Varga Gyula mi­niszterrel, valamint a Nyitrai Állat­­tenyésztési Kutatóintézet szakcso­portjával, melyet Ján Plesnik aka­démikus vezetett A kérdés — mi­kor lesz több marhahús? — fölöt­tébb időszerű, mert bár hazánk la­kosságának évi húsfogyasztása elé­ri a 92 kg-ot, ebből mindössze 22 kg a marhahús. Az egészséges táplál­kozás követelményei pedig a mar­hahúsfogyasztást szorgalmaznák, ha lenne belőle elég... De nincs. Évekkel ezelőtt csökkentettük a szarvasmarha-állományt — 1984- ben 1 ha mezőgazdasági területre számítva 96 kg marhahúst termel­tünk, 1988-ban csak 91 kg-ot. A ke­reskedelem követeli a hiányzó ki­logrammokat, de a mezőgazdasági üzemek képtelenek kitermelni. A szarvasmarha-állomány mielőbbi növelése lakosságunk ésszerű táp­lálkozása szempontjából is elkerül­hetetlen. Gondjaink vannak a tejter­melésben is; a tehenenkénti átla­gos tejhozam nagyon elmaradt a mezőgazdaságilag fejlett országok teheneinek hozamától, s ez a lakos­ság tej és tejtermékek fogyasztásá­ban is negatívan mutatkozik meg. A konferencián sok javaslat, ötlet hangzott el, hogyan lehetne a jelen­leg meglévő gondokból kilábalni úgy, hogy a következő években az elvárásoknak megfelelően növe­kedjen a marhahús- és tejtermelés, s ezzel egyidőben fogyasztásuk is. A tanácskozás végén Köteles János mérnököt az SZLKP ellenőrző bi­zottsága, valamint a Szlovák Nem­zeti Tanács tagját az újbodvai (Nová Bodva) szövetkezet elnökét kértük meg ezzel kapcsolatos véle­ménynyilvánításra : — Ön miben látja az ország hús­termelése fokozásának lehetősé­gét? — A húsfogyasztás mértéke Csehszlovákiát a magas életszínvo­nalú országok közé sorolja, még ak­kor is, ha ezen belül a marhahúsfo­gyasztás nem éri el a kívánt meny­­nyiséget. Ezen a kétnapos értekez­leten az is elhangzott, hogy a fejlett országokban az állatok hasznossá­ga sokkal magasabb, mint nálunk, és az egyes húsfajták fogyasztásá­nak aránya is eltér a miénktől. E té­ren még rengeteg a behozni valónk; a termelés fokozásának tartalékai szerintem például az emberi hozzá­állásban vannak. A másik jelentős tényező a takarmány: növelni kell az abraktakarmányok „forrását", a gabona neműek hektárhozamát. Természetesen az eddiginél jobban kell gazdálkodnunk a tömegtakar­mányokkal is. — Amint az az értekezleten hal­lottaktról is kitűnt a központi törek­vések a szarvasmarha-állomány bő­vítésére irányulnak. Ennek érdeké­ben megfontolandónak tartják a szarvasmarha-állomány növelését a síkságon is. Önnek erről mi a véle­ménye? — A szarvasmarhatartásnak a hegyvidéki körzetekben és a síksá­gon is nagy jelentősége van, hiszen szarvasmarha-állomány nélkül el­képzelhetetlen az intenzív mező­­gazdasági termelés. Gondolok itt el­sősorban az istállótrágya szerepére, a talaj struktúrájának javítására, amiből kifolyólag a műtrágyák használatát is korlátozni lehetne. Ha a jelenleg érvényben lévő köz­­gazdasági szabályzókat tartom szem előtt, azon a véleményen va­gyok, hogy a sertéstenyésztés és baromfinevelés vonuljon ki a hegyi körzetekből, ahol nincs számukra elég saját termésű szemestakar­mány, és helyüket foglalja el a szar­vasmarha. A hegyi körzetekben le­geltetésre lehetne kihasználni azokat a területeket, amelyeket gépekkel nehéz, vagy egyáltalán nem lehet megművelni. A síkságon maradjon meg a sertés és baromfi, természe­tesen megfelelő arányban — főleg az istállótrágya miatt — a szarvas­­marha is. — A tejtermelés növelése is szükséges, az egy tehéntől elért át­lagos évi tejhozam még mindig na­gyon alácsony. Ön szerint itt milyen tartalékaink vannak ? — Ahhoz, hogy egy gazdaságban jó legyen a tejtermelés, szerintem négy feltételnek kell eleget tenni. Először az szükséges, hogy megfele­lő épülettel rendelkezzen a gazda­ság. Másodszor kellő mennyiségű és jó minőségű takarmánykészlete legyen. Harmadszor: genetikailag magas színvonalú állatállományra van szükség. Negyedszer: hozzáér­tő, lelkiismeretes gondozók törőd­jenek az állatokkal. Élenjáró mező­­gazdasági üzemeink bizonyítják, hogy a mi körülményeink között is lehet magas tejhozamot elérni. Saj­nos olyan gazdaság, amely eléri a 6 000 literes évi átlagot, Szlováki­ában kevés van. Hogy miért? A vá­lasz egyszerű: nem tudnak mara­déktalanul eleget tenni az említett négy feltételnek. — Az állattenyésztésben — a hús- és a tejtermelésben — többnyi­re nők dolgoznak. Munkakörülmé­nyeik nehezek, mégis az ő munkáju­kat éri a legtöbb bírálat Ha jobb fel­tételeket biztosítanánk számukra, bizonyára nem lenne rájuk annyi pa­nasz ... — Nagyon sok lelkiismeretes, jól dolgozó asszony van az állatte­nyésztésben, akik valóban a nehéz körülmények között is helytállnak. Vitathatatlan azonban, hogy az ál­latgondozás technológiai színvona­lát emelni kell — a munkahelyek korszerűsítése csaknem minden mezőgazdasági üzemben elkerülhe­tetlen. Szükség van az állattenyész­tésben dolgozók szociális feltétele­inek javítására, többek között a mű­szakosításra, lakások, óvodák biz­tosítására stb. Rengeteg gondot je­lentett például a kisiskolák meg­szüntetése a falvakban; az állatte­nyésztésben dolgozó nők reggelen­te sietnek haza az istállóból, mert a gyerekeket az autóbusz indulásáig rendbe kell tenniük, s ez a sietség, kapkodás munkájuk rovására megy. Az ilyen gondokat is figye­lembe kell venni, ha azt akarjuk, hogy a dolgozók nyugodt körülmé­nyek között végezhessék munkáju­kat — Szakképzettség nélkül ma már nehéz jó eredményt elérni. Saj­nos a fiatalokat még mindig nem vonzza az állattenyésztés, a szak­munkásképzőbe nem szívesen je­lentkeznek. Mivel lehetne számuk­ra vonzóbbá tenni ezt a termelési ágat? — A szaktudás nagyon fontos, de én még ennél is fontosabbnak tar­tom azt a tulajdonságot amelyet nem lehet az iskolában megszerez­ni. Ez az állatok szeretető. E nélkül ugyanis a legképzettebb ember sem lehet jó állatgondozó. S egyáltalán, a mezőgazdaságban nem érvénye­süket az olyan ember, akinek nincs vonzalma a földhöz, aki nem tiszteli az élő természetet, aki nem szereti az állatokat. Ezt pedig kiskorától kell belenevelni a gyerekbe. Sajnos ma már a faluhelyen is kivonult az udvarból az állattenyésztés. Az is­tállóból garázs lett, az udvar begye­pesedett Hol szeresse meg a gye­rek az állatokat ? Persze ezt a tényt szélesebb összefüggésekben kelle­ne elemezni, rámutatva többek kö­zött az elmúlt évek hibás szemléle­tére, amikor a törekvés arra irá­nyult, hogy a hústermelés csak nagyüzemi módon fejleszthető. Ma már látjuk ennek káros hatását, és bizony a következményeken nehéz változtatni... H. ZSEBIK SAROLTA nő 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom