Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-08-29 / 36. szám

Észre sem vette a sok nebuló, máris elrepült a vakáció hosszúnak és tartal­masnak ígérkezett két hónapja. S talán mi, anyukák sem vettük észre, hogy e két „lezserebb" hónap alatt megint mekkorát nőtt kamasz fiunk, süldő le­ányunk. Bizony, az év végi ünnepélyes ruha már úgy mutat rajta, mintha lega­lább egy-két éves lenne. Ebben bizony nem jeleskedhet a tanévnyitón! Persze, volt, aki már időben számolt ezzel, és még a szabadság alatt össze­tákolt egy divatos új cuccot; bizonyára akadt olyan szülő is, aki az utolsó pilla­natban mentette a még menthetőt, és egy-egy fodorral, rátéttel, betoldással egy számmal nagyobbá varázsolta a régit. Aki pedig már ilyen megoldással sem segíthet magán, annak nem marad más hátra, mint hogy gyári konfekcióval próbálkozzék. Nyár közepén, amikor felvételeink ké­szültek, üzleteinkben még bőséges volt a kínálat minden fajta és méretű gye­rekruhából. Láttunk színben divatos, öt­letes megoldású lánykaruhákat, blúzo­kat, fiúingeket, dzsekiket, persze a ta­valyihoz képest meglepő árakon. Na­gyot lépett előre a sport- és szabadidő­ruhák divatja. A gyártók végre nem csupán a piros-kék kombinációban is­mert műszálas melegítőket kínálják. Élénk színekben és vidám mintával ké­nyelmes sportöltözékeket dobtak a pi­acra. M. PLEVA ÉVA í

Next

/
Oldalképek
Tartalom