Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-01-17 / 4. szám

FÓRUM ■ HHSK9H W& S0M mmm ■n Szervezeti élet Keteves munkáját értékelte decem­beri évzáróján a garamszentgyörgyi (Jur nad Hronom) nőszervezet. Mint a szer­vezet elnöke, én dolgoztam ki a beszá­molót, s örömmel állapítottam meg, hogy nem kell nemlétezett akciókat kitalálgatnom, ha gazdag tevékenység­ről akarok beszámolni. Arra kellett ügyelnem, nehogy megfeledkezzem va­lamiről, hisz sokat tettünk az utóbbi időben. Órák százait töltötte szerveze­tünk tagsága faluszépítéssel, rengeteg virág és bokor díszíti most már a házak előtti kiskertet. Törődtünk testünk szépségével is, Drvotová elvtársnő ve­zetésével rendszeresen tornáztunk, so­kan gyermekeikkel együtt. Jelenleg már a spartakiádra készülődünk. Sikeres volt a gyermeknapi sportverseny, mely­nek társrendezői a vadászszövetség tagjai voltak. Rendkívül sikeres volt falunkban a februári győzelem 40. évfordulójára rendezett vetélkedő és esztrádmüsor. A hnb elnökének serlegéért folyt a ver­seny nyolc csapat közt, melyeket a tömegszervezetek állítottak. A kérdések a történelmi eseményekkel foglalkoz­tak, egészen falunk napjainkig terjedő eseményeit felsorolva. Közben volt tánc, zene, szórakozás, a mintegy két­száz főnyi közönségnek szánt külön fej­törőkkel és ügyességi versenyekkel tar­kítva. Mindenki remekül szórakozott. Két éneklőcsoportunk tagjai az igé­nyeknek megfelelően szerepeltek az el­múlt években, ünnepélyeken és folklór­­rendezvényeken is. Vonzóan dolgozott a püt, melynek törzsgárdáját szintén a mi tagjaink alkotják. Jól sikerültek a főzőtanfolyamok E. Garajová vezetésé­vel. Szép volt a szovjetunióbeli ajándék­­tárgyak kiállítása is. Nem feledkeztünk meg kötelezett­ségvállalásainkról sem. Z-akcióban az óvoda takarításában huszonketten vet­tek részt. Sokat foglalkoztunk az ifjúság nevelésével, és még szorosabbra akar juk fűzni kapcsolatunkat a SZISZ-szel Hiszen az ifjúság körüli problémák csak részben gyökereznek a családban, a pionirszervezetben és az ifjúsági szer vezetékben, a felnőttek tömegszerveze tei is felelősek értük. Nem elég, ha szervezetünk esztrádműsort vagy gyer­meknapi ünnepélyt szervez. Minden rendezvényükre — a gyerekek és a fiatalok minden rendezvényére oda kel­lene figyelnünk, hogy érezzék, fontosak nekünk. A fiataloknak akartunk segíteni múlt évi utolsó rendezvényünkkel is. „Ki mit tud 7‘ címen kiállítást rendeztünk a szabadidős tevékenységek eredménye­iből, így is ötletet adva a hasznos idő töltéshez. Kézimunkától kezdve a virág­kötésen át, sok minden megjelent itt. Az ügyesebbek szabásmintákat készí­tettek a kezdő varrónőknek, s az így befolyt összeget a fiatalokra szeretnénk fordítani. Úgy tűnhet, sokat dicsérem magun­kat, hát erről szó sincs. Csak azt szeret­ném bemutatni, hogy munkánk valóban sokrétű és hasznos volt. A lévai (Levice) jnb kulturális osztálya kitüntetését talán nem érdemtelenül kaptam meg, s ugyancsak rászolgált erre az elismerés­re M. Kácerová is. Nem tartjuk ezt csak személyes sikerünknek, úgy érezzük, rajtunk keresztül szervezetünk kapta a kitüntetést. S amíg olyan aktív emberek vesznek körül bennünket, mint szerve­zetünk tagjai, bátran láthatunk hozzá az átépítésben ránk váró új feladatokhoz is. Tisztelettel: HELENA VALENTOVÁ, a szervezet elnöke Röviden Átéli hónapokban most is megrendezte a deáki (Diakovce) nőszövetség alapszer vezetének vezetősége a már heti tornát. A helyi alapiskola tornatermében Kádast Erika tanitónö vezetésével a lányok, asszonyok és kisgyermekes anyák hetente egy alkalommal összejönnek, hogy egészségük megőrzésé hez és jó közérzetük biztosításához hozzájá ruljanak. Mindenki saját erejét felbecsülve végzi a gyakorlatokat. Az előző évekhez viszonyítva most jóval kevesebben kapcsolódtak be az akcióba, ennek ellenére Kádasi tanítónő odaadó és kitartó munkájáért nemcsak dicséret, hanem köszönet is jár. Kép és szöveg: VARGA ÁGNES A nőszervezetek, művelődést otthonok munkatervében gyakran szerepel sütő­­tanfolyamok szervezése. Ezek kétségtelenül sok hasznos elméleti és gyakorlati ismere­tekkel szolgálnak főleg a kezdő háziasszo­nyoknak. Viszont ritkábban hallani arról, hogy szakszervezeti üzemi bizottságok vál­lalkoznának ilyesmire. A ritka példák közé tartozik a Nagykürtösi Vefky KrtiS (Járási Szolgáltató és Termelő vállalat, ahol néhány lelkes nö kezdeményezésére a szakszerveze­ti üzemi bizottság támogatását élvezve mé­­zeskalács-tanfolyamot szerveztek. Az ötnapos kurzus oktatójával, Mária De­­dinskával, a tanfolyam utolsó napjának délu­tánján találkoztam. — Szeretném, ha néhány szóban vallana önmagáról, hogy mióta foglalkozik ilyen tan­folyamok irányításával? — Elöljáróban elmondanám, hogy már 37 éve vagyok a Méhészek Szlovákiai Szövetsé­ge Központi Bizottságán a mézeskalácssütés oktatója. Szövetségünk ötévenként rendez ilyen tanfolyamot. Jómagam 1971-től veze­tek 3—5 napos kurzusokat egész Szlováki­ában. Ezeken sohasem mulasztom el megis­mertetni a résztvevőkkel a mézeskalács-sü­tés múltját, hagyományait. Itt mondanám el, hogy Szlovákia területén az első mézeska­lácssütő céh 1619-ben alakult az akkori Pozsonyban. A mai idősek közül bizonyára még sokan emlékeznek a falusi búcsúkon árusított mézeskalács huszárokra, mézeska­lács babákra és szivekre, hogy csak a legis­mertebb figurákat említsem. — Az itteni, nagykürtösi tanfolyam részt­vevői is megismerkedhettek ezeknek a készí­tésével 7 — Igen, mi több, egyéb figurákat és min­tákat is készítettünk. Pl. elkészítettük a válla­lat címerét is. Ezek inkább csak érdekességei voltak a tanfolyamnak. A figyelem a mézes­kalács sütésének elsajátítására irányult. A mézescsók, mézesbáb, mézespogácsa és a többi mézessütemény nem csak ízletes, ha­nem az a jó tulajdonsága is megvan, hogy sokáig tárolható. Azt már Vlasta Svoradová, a tanfolyam szervezője mondta el nekem, hogy az elké­szített figurákból és süteményekből kiállítást rendeznek a járási székhely művelődési há­zában. Távol a főútvonaltól, szelíd lankák és lágy dombok ölelésében fekszik Nagyzellő (Vefké Zlievce), amely nevét meghazudtolva, a Nagykürtösi (Vefky Krtís) járás kis települé­sei közé tartozik. A hetvenes években, nem találván senkit, aki a helyi vendéglő távozó vezetőjének helyébe lépett volna, az üzemel­tető, a Jednota fogyasztási szövetkezet ve­zetősége arra az elhatározásra jutott, hogy a vendéglőt cukrászműhellyé alakítják át. Az ötlet életképesnek bizonyult és azóta meg­szakítás nélkül üzemel három alkalmazottal a cukrászműhely. Éva Nováková főnöknö Vlasta Cemickában és Mária Kukuckovában jó segítőtársakra talált. Mind a hárman ügyesek, szorgalma­sak és szeretik szakmájukat. — Mi mindent sütnek itt? — kérdezem Éva Novákovát. — Csokis tekercset, puncs-, kókusz- és ananászszeletet, tölcséres törökmézet, to­vábbá kakaós, emeletes tortákat, és külön megrendelésre könyvalakú tortákat is. — Milyen az érdeklődés süteményeik iránt? — Hetente kétszer szállítunk termékeink­ből „jednotás" élelmiszerboltjainkba és bü­féinkbe, de sok a magánrendelés is. — Győzik az igények kielégítését? — Erővel még csak győznénk, de a cuk­rászműhely kapacitása meglehetősen sze­rény. Mindössze három sütővel és egy robot­géppel rendelkezünk, és ez a tény nagyban meghatározza a megrendelések felvételét. Persze nemegyszer megtörtént, hogy mun­kaidőn túl is bent maradunk, hogy ki tudjuk elégíteni az igényeket. Csupán érdekesség­ként említem meg, húsvét előtt csütörtökön egész éjszaka sütöttünk, hogy a helybeli és környékbeli asszonyok süteményrendelésé­nek maradéktalanul eleget tegyünk. Ilyen és hasonló csúcsnapok kiiktatása végett is kér­tük több alkalommal a Jednota fogyasztási szövetkezet vezetőségét a cukrászműhely kapacitásának bővítésére, ezidáíg ered­ménytelenül. Reméljük, hogy a közeljövőben meghallgatásra talál kérésünk, ezáltal még több háziasszonynak takarítunk meg időt és fáradságot, mert növekvő a kereslet az itt készített sütemények iránt. Kép és szöveg: BODZSÁR GYULA [Az ítélet jogerős 1988. április 28-án a kora hajnali órákban a galántai (Galanta) járásbeli Jóka (Jelka) községben gyilkosság történt. A 36 éves Dubán A. több ütéssel okozott halálos sérülést hat­vanhat esztendős apjának. A büntetőttanács előtt bizonyítást nyert, hogy április 27-én a Dubán családban perpatvar tört ki. A sértett azon a kritikus napon jócskán felön­tött a garatra, amit felesége bizony a nö 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom