Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-08-22 / 35. szám

Mondák, legendák keringenek a gyógy­források felfedezéséről, gyógyfürdők keletkezéséről, s hogy stílusosak maradjunk, Bártfafürdö (Bardejovské kúpele) igazgatójá­val, dr. Aladár Saláta kandidátussal folyta­tott beszélgetésünk során felmerült, vajon milyen három kívánsága lenne, melyek telje­sítéséhez ama bizonyos mesebeli jó tündér közreműködésére, varázspálcájára lenne szüksége, utalva a neves fürdő lehetséges nehézségeire. — Az első kívánságom az lenne, hogy készen álljon a tervbe vett 120 férőhelyes gyermekszanatórium és a teljes balneológiái komplexum az iskolával együtt. A dolog „sínen" van, úgyhogy a jó tündérnek már csak az építkezés ütemébe kellene beleszól­nia. A második, hogy az emberek tudatosan védjék, ami a természetben úgymond mega­datott, tehát a gyógyforrásainkat is. A har­madik pedig, hogy úgy védjük mindezt, hogy az utánunk jövő nemzedékek képviselői, akik ebbe a völgybe érkeznek, legalább olyan jó ásványvízből ihassanak, mint mi ma. A gyógyfürdő története a középkorba nyú­lik vissza. 1247-ben IV. Béla király Bártfa városnak adományozta a városhoz közel eső forrásokat. Az első pontos írásos feljegyzés a gyógyfürdőről 1505-böl származik, amikor összesen hat fakabin állt a fürdözni vágyók rendelkezésére. Az itteni ásványvíz híre azonban messze földre is eljutott: Lengyel­­országba, Oroszországba, Galíciába. 1767- ben örmény kereskedők fogadót, 12 fakabint és kádakat építettek itt. A fürdő fénykorát a múlt század elején élte, olyan hírességek jártak itt ekkoriban, mint Mária Lujza, Napó­leon felesége 1809-ben, I. Sándor orosz cár, 1821-ben, Erzsébet császárné, magyar ki­rálynő, I. Ferenc József felesége 1895-ben. 1856-ban nagy tűzvész pusztított a gyógy­fürdőben, ma álló legszebb és legrégebbi épületei, az Erzsébet, az Astoria, a Dukla már ezután épültek. Sajnos, a két világháború is óriási károkat tett a fürdőben. A háború után csak a hatvanas években kezdődött meg a fürdő újjáépítése és bővítése egy akkoriban kidolgozott, máig is érvényes, megfelelő koncepció alapján. Megépítették a kolonná­­dot, ahová kivezették az itt feltörő nyolcféle ásványvízforrást. Megépült a fürdő üzemel­tetéséhez nélkülözhetetlen energocentrum, vagyis a kazánház, az ásványvízbegyűjtök, a mosoda stb. A gyógyfürdő mindennapi éle­tét az 1982-ben érvénybe lépett statútum szabályozza, melyben igen nagy szerepet kapott a természetvédelem is. — Az emésztőrendszer mindenfajta meg­betegedését kezeljük itt — mondja dr. Ján Hudák, a gyógyfürdő főorvosa. — Ez egy nagyon széles skála: a nyelőcső, a gyomor, a máj, a lép, az epe, az epevezetékek, a bélrendszer és egyes szakaszainak megbete­gedéseiről van szó. Kezeljük az anyagcsere­­zavarokat, s az ebből adódó betegségeket: a cukorbajt, a zsir-anyagcserezavart, a kosz­­vényt, továbbá néhány, számunkra nem spe­cifikus betegséget, mint amilyenek a légzö­­utak és a tüdő egyes, főleg gyulladásos és szövődményes jellegű megbetegedései. Operációk után utókezelést is végzünk. Gye­rekeket is kezelünk a felsorolt bajokkal. A cukorbetegek számára speciális programunk van, melynek lényege, hogy elsajátítsák, ho­gyan élhetnek optimálisan együtt a betegsé­gükkel, hogyan előzhetik meg a komplikáci­ókat, amelyek az itt kezelt betegségek eseté­ben igen gyakoriak. A gyógykezelés lényege, mivel idült betegségekről van szó, hogy eny­hítsük, tünetmentessé tegyük őket, hiszen kikezelni teljesen nem lehet. Tehát azokat a cukorbetegeket, akik a betegség felfedezése után egy éven belül kerülnek hozzánk, meg­tanítjuk a diétára, az inzulin beadására, ön­nő 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom