Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-08-15 / 34. szám
Védjük a természetet! A levegő! A világ legégetőbb ökológiai problémája a levegőszennyezés. Ügy gondolom, olyan aktuális téma ez, melyről nem lehet eleget beszélni. A reánk váró feladatok sürgetőek. Életterünk, környezetünk megőrzésének és megvédésének problémái, csak az utóbbi 20—30 évben kerültek a figyelem középpontjába. Még nemrégen a levegőszennyezés csak a nagyvárosok, ipari központok lokális problémája volt, ma már kiterjed minden területre. Jelenleg Csehszlovákia a világ legszennyezettebb államai közé tartozik. A légszennyezés problémáit lokálisan magas kémények építésével próbálták megoldani, ami által ugyan csökkent az adott terület szennyezettsége, viszont nőtt a kibocsátott káros anyagok szétszórása. Az atmoszféra a légréteg legtevékenyebb része — az antropogén befolyás közvetítő eleme. Az antropogén tevékenység hatással van a növény- és állatvilágra, mely a légkörben lejátszódó körforgás által savas eső formájában jut vissza a földre. S ez az ún. savas depozíció a 10 legkomolyabb ökológiai probléma egyike földünkön. A savas eső. a kén, nitrogén Szeretnék rátalálni stb. oxidjainak a levegő részeivel történő reakció eredménye. A savas esők a földből kilúgozzák a szerves anyagokat, megsemmisítik azokat a mikroorganizmusokat, melyek a szerves anyagok képződésében játszanak szerepet. Legveszélyesebb azonban a kén-dioxid, illetve a kén vegyületei, mivel ezek kerülnek legnagyobb mennyiségben a levegőbe. Csehszlovákiában levegőbe bocsátott kén-dioxid több mint 50 %-a a határon kívülre kerül, s ugyanúgy körülbelül 50% kénvegyület kerül Csehszlovákia területére más országokból. A kén-dioxid a levegőbe kerülő összes káros anyag kb. 40 %-át teszi ki. Ezzel a menynyiséggel Európában az 5—7. helyen állunk. Az egy knr-re eső kén-dioxid mennyiség szerint a 3. helyet foglaljuk el földrészünkön, az egy főre eső mennyiséggel pedig a 2. helyre kerültünk. A közlekedés által termelt szennyezettség 1980-ban 12 %-ot ért el. Ez az érték jóval alacsonyabb összehasonlítva az USA fejlett motorizmusával, ahol meghaladja az 50 %-ot. Az ipari termelésből származó káros anyagok a légkörbe kerülő összes káros anyag kb. 10 %-át alkotják. Czibula Ágnes 28 éves, 178 cm magas, barna hajú legényember keresi annak a korban hozzáillő lánynak, illetve asszonynak az ismeretségét, aki őt szeretné, és az életben hű társa lenne. Egy gyermek nem akadály. Komáromi (Komárno) és Dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járásiak előnyben. Jelige . Egymásra találva 29 éves, 162 cm magas, barna hajú. barna szemű, kissé zömök testalkatú fiatalember, társaság hiányában ezúton szeretne ismeretséget kötni korban hozzáillő lánnyal: egy gyermek nem akadály. Jelige: Piros rózsák 26 éves, 173 cm magas, főiskolát végzett lány szeretne megismerkedni jó megjelenésű, magas férfival, főként a fővárosból és a Közép-szlovákiai kerületből. Fényképes leveleket vár. Jelige: Utazás 46 éves, 178 cm magas, elvált férfi szeretne megismerkedni házasság céljából olyan elvált vagy özvegyasszonnyal, aki kölcsönös bizalom esetén kertes családi házába költözne. Csak komoly szándékúnk fényképes levelét várja. Komáromi járásiak előnyben. Jelige: Együtt egymásért 24 éves, 165 cm magas fiú szeretne megismerkedni házasság céljából szerény körülmények között élő lánnyal 23 éves korig. Lakás biztosítva. Jelige: Várlak reménykedve „A kezelőorvosom azt mondta, magas a vérzsírszintem, diétáznom kell" — hangzik el a mondat egyre gyakrabban barátok ismerősök beszélgetésekor. Vajon új jelenségről van szó, vagy csupán egy újkeletű labordiagnosztikai vizsgálat birtokában ijesztgetnek bennünket orvosaink? A jelenség nem új, sajnos már felnőttkorába lépett. A vizsgálati módszer pedig annak ellenére, hogy viszonylag fiatal, máris virágkorát éli. A magas vérzsírszint következményei bizonyára nem ismeretlenek olvasóink előtt. Mind a tömegtájékoztató eszközök, mind pedig a tudományos ismeretterjesztő irodalom a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő kockázati tényezőjeként tartja számon. Káros hatása azonban még ezen is túlnő: kisebb-nagyobb mértékben ugyanis a többi civilizációs betegség kialakulásához is hozzájárul. Minthogy a legjobb gyógymód a megelőzés. Vizsgáljuk meg, mi is az oka a magas vérzsírszintnek. Ehhez dióhéjban meg kell ismerkednünk a zsírok biokémiájával és élettani szerepével. A zsírok, szaknyelven lipidek ugyanolyan fontosak számunkra, mint a fehérjék vagy a szénhidrátok. Élettani szerepük sokrétű. A testünket felépítő 35 billió sejtburok az ún. sejthártya lipidekből és fehérjékből épül fel. Ebből adódik felbecsülhetetlen szerepük a sejtekben belüli és az azok közötti folyamatokban. A felesleges zsírt szervezetünk a zsírszövetben tárolja, ahonnét szükség esetén (pl. éhezéskor) energiát kapunk. A lipidek kémiailag a glicerin és a hosszú láncú karbonsavak (zsírsavak) vegyületei. A zsírsavak egy része esszenciális, tehát a táplálékkal kell felvennünk. Hiányuk esetén a vitaminhiányhoz hasonló tünetek tapasztalhatók, ezért F-vitaminok néven is emlegetik őket. A zsírokat táplálkozástani szempontból két csoportba osztjuk: a nagyrészt telített és a jórészt telítetlen zsírsavakat tartalmazó lipidekre. A növényi olajok elsősorban telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, az állati zsírokbban (sertés- és baromfizsír, vaj stb.) viszont a telített zsírsavak dominálnak. Ez utóbbiak hírhedt képviselője a koleszterin. Olvasóim ebből már alkalmasint ki is találták, hogy a telített zsírsavak fogyasztása káros. Nem hiszem, hogy ez újság bárki számára is. Ma azonban még sokan úgy vélik, hogy csak azoknak kell étolajjal helyettesíteniük az állati zsírokat, akik már betegek. E tévhit eloszlatása lehetne az első lépés az érelmeszesedés, az epekő-betegség és számos nyavalya felszámolásában. Az emberi szervezet a közhiedelemmel ellentétben meglepően kevés zsírt igényel. Amennyiben energiaigényét a táplálékkal felvett összetett cukrok fedezik, 1 —2 %, jórészt esszenciális zsírsavból álló lipid fogyasztása elegendő. Ehhez képest a ma általános 30—40 %-os fogyasztás irdatlan mennyiség. Téves az az állítás, miszerint a fizikai munkát végző ember legjobb energiaforrása a zsír. Az organizmus még nagy igénybevétel esetén is tarka étrendet kíván, ami nemcsak energiahordozó zsírokat vagy cukrokat tartalmaz, hanem az azok felhasználásához szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat is. Ennek az igénynek a gabonafélék, a hüvelyesek és a nyers olajos magvak sokkal jobban megfelelnek, mint a füstölt szalonna és társai. A nagy mértékű zsír- vagy növényi olaj-fogyasztás túlságosan megterheli a májat és az epét, nem is beszélve az elhízásról, ami tucatnyi súlyos betegség táptalaja. A rákkutatással kapcsolatos szakirodalomban hetente jelennek meg tanulmányok arról, hogy melyik rákfajtához milyen mértékben járul hozzá a táplálkozási zsírtöbblet. A minőségében is, menynyiségében is hajmeresztő zsirfogyasztás reformért kiált. Akinek kedves az egészsége, annak az eddigi zsiradék negyedével be kell érnie, az állati zsírokat pedig egyszer s mindenkorra száműznie kell étrendjéből. A változtatás természetesen nem könnyű, de higgyék el, előbb-utóbb meghozza gyümölcsét. Dr. Oláh Andor, a reformétrend neves magyarországi képviselője a következőképpen képzeli el az átmenetet : a reformétrend követője állati zsír helyett telítetlen és esszenciális zsírsavakat tartalmazó napraforgó-étolajjal, kukorica vagy kukoricazsírral-olajjal, szójaolajjal él... Csak kis mennyiségben vagy egyáltalán nem fogyaszt tejfelt, tejszínt, vajat és tojást. A napi zsírfogyasztás ne haladja meg a 60 g-ot. Ebből 25-30 g a „láthatatlan" (más tápanyagokkal bekerült) zsír (tej és tejtermék, dió, mogyoró, mák stb.) 30—35 g (3 evőkanálnyi) a felhasználható olaj." Mivel Oláh doktor húsfogyasztással nem számol, fontosnak tartom hozzátenni, hogy még a soványnak hitt hús is viszonylag sok rejtett zsírt tartalmaz. A legközkedveltebb (és egyben legegészségtelenebb) sertéshúsnál ez akár 30 %-ot is kitehet. A húsfogyasztás csökkentése tehát ugyanúgy hozzátartozik a reformétrendhez, mint Oláh Andor tanácsai. DETÁRY ATTILA
