Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-08-15 / 34. szám
mmzmurm• VERSENY • VERSENY Északi szomszédunk, a Német Demokratikus Köztársaság október 7-én ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NDK bratislavai Információs Központja, a központ mellett működő nyelvi és irodalmi lektorátus, valamint az NDK és az SZSZK utazási irodái közösen javasolták a szlovákiai tömegtájékoztatási eszközöknek — egyes újságoknak, képeslapoknak, a rádiónak és a televíziónak — egy kvíz, illetve verseny rendezését az NDK-ról. Ebbe a versenybe bekapcsolódott a szakszervezetek napilapja, a Práca, a Smena ifjúsági lap, a Veőerník esti hírlap, a rádió Elán című ifjúsági szerkesztősége, a televízió „Élet a szocializmusban" műsorának szerkesztősége, és végül, de nem utolsósorban nőszövetségünk lapjai, a Slovenka és a Nő is. A kvíz, illetve verseny a következőképpen zajlik majd: minden szerkesztőség 4 fordulóban egy-egy kérdést ad fel olvasóinak. Minden szerkesztőség külön témakörben külön kérdést kap, azaz sem a kérdések, sem a témák nem fedik majd egymást. Ezért az egy bizonyos kérdésre adott választ csakis annak a szerkesztőségnek a címére lehet elküldeni, amely a kérdést közölte. A megjelenést követő héten a helyes válaszok beküldői közül három nyertest sorsolunk ki, akik egy-egy hanglemezt nyernek. A verseny befejeztével minden helyes választ adó levelezőlapja belekerül a versenyt záró közös sorsolásba. Köztük NDK-beli utazást, fényképezőgépeket, asztali órákat, villanyfúrót, földgömböket, gyapjú takarókat, népművészeti tárgyakat, iparművészeti termékeket, hanglemezeket, híres képek reprodukcióit, külöböző képes kiadványokat sorsolunk ki. A megfejtéseket a fordulók szelvényével ellátott postai levelezőlapon várjuk. Ha valaki mind a négy forduló kérdésére helyes választ küld be a szerencsekerékbe négy levelezőlapja kerül be. A kvíz stílusa megszokott négy válasz (A, 6, C, D) közül kell kiválasztani a helyeset. A befejező közös sorsolás 1989. szeptember 25-én lesz az NDK bratislavai Kulturális és Információs Központjában. Ezt a televízió szeptember 29-én felvételről sugározza a már említett műsorban. Kérjük kísérjék figyelemmel a versenyhez és a kérdésekhez kapcsolódó cikkeket is, és ajánljuk, hogy már előre biztosítsák az újságárusoknál lapunk következő számait is! Minden kedves olvasónknak szerencsés versenyzést kíván a szerkesztőség VERSENY • VERSENY # nő 8 Egyenjogúság az NDK-ban Mint bármely ország fejlődésében a Német Demokratikus Köztársaság népjóléti fejlődésében is nagy szerepet játszottak és játszanak a nők. Az sem kétséges, hogy e szerephez nagy mértékben a szocializmus segítette hozzá a nőket, hiszen megkülönböztetés nélkül lehetővé tette számukra művelődést a szakmák elsajátítását, a foglalkoztatottságot. A munkához és a művelődéshez való jog alapfeltétele ama tételnek, hogy azonos munkáért azonos bért. Ez az NDK fennálása óta de facto és de jure állandó fejlődésen megy keresztül. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nők emancipációja az NDK-ban immár lezárt folyamat. A feladatok és a gondok, amelyeket az idő magával hoz, megoldásra várnak. Tudás és hivatástudat A lányok és a fiatal nők általános és szakmai képesítése gyorsan fejlődik. Ma, amikor az iskolakötelezettség tíz év, a fiúk és a lányok egyformán jól vannak felkészítve az életre és a munkára. A nők szakmai képzettsége, amely korábban alulmaradt a férfiakénál, mára elérte ugyanazt a szintet, sőt, egyes szakmában a rugalmas képzési rendszer által felül is emelkedett rajta. 1987-ben a foglalkoztatott nők 86,3 százalékának volt befejezett szakmai képzettsége. A férfiaknál ez az arány csak alig magasabb. A főiskolák végzőseinek ma 38 százaléka és a szakiskolák végzőseinek 62 százaléka nő. Az NDK-ban ma a nők természetesnek tartják, hogy valamilyen szakmában képezik magukat, és hivatást választanak. Ez életük tartalmának lényeges része, és életük tervezésébe a legtermészetesebb tudatossággal épül bele. Fontos, habár nem elsődleges szerepet játszik a gazdasági függetlenség és később a családi életszínvonal emelése. Ma az NDK-ban a nőknek több mint 90 százaléka van állásban. Az NDK-ban 8 és fél millió a foglalkoztatottak száma, minden másodikuk nő. Alig van olyan munkaterülete vagy ágazata a népgazdaságnak, amelyben a nők nem, vagy csak korlátozott mértékben dolgozhatnak. Ezek olyan munkahelyek, amelyeken a foglalkozási ártalmak sokkal károsabbak a nőkre, mint a férfiakra. A lányok továbbra is a leginkább az egészség- és az iskola ügyben szeretnének elhelyezkedni, másodsorban a kereskedelemben és a szolgáltatásokban. Ezzel szemben nemzetközi viszonylatban is az NDK-ban sikeresen nyomulnak előre a nők a műszaki foglalkozásokban: képviseletük ezekben már eléri a 30 százalékos arányt. Sok nőt találunk a mikroelektronikával foglalkozó munkahelyeken, a számítógépgyártásban és a továbbképző műszaki tanfolyamok hallgatóinak ma már 40 százalékát képezik. Az NDK-ban is talán a legnagyobb emancipációs gond az, hogy a nők azonos munkáért nem kapnak azonos bért, mint a férfiak; ez különösen úgy ugrik ki, hogy a nők többsége a gazdasági improduktív területein dolgozik, és itt általában is kisebbek a bérek, mint az iparban. A hetvenes évektől kezdve a bérek közelítésében már érezhetően javult a helyzet, de a teljes béregyenlőség szintjét még mindig nem érték el. Hivatás kontra család? A nők gyors előrehaladása a társadalmi élet valamennyi területén új gondokat is felvetett. A nőknek már megvoltak a jogaik, de még mindig érvényben volt, hogy munka- és életkörülményeiket olyan fokon kell tökéletesíteni, hogy simán gyakorolhassák mindennapi jogaikat anélkül, hogy elhanyagolnák szociális funkciójukat, az anyaságot, hogy ne kelljen fontolóra venniük: vállalják-e a második vagy a harmadik gyermeket, vagy hosszabb, illetve rövidebb szünet nélkül folytassák előrehaladásukat hivatásukban. Az 1971-ben életbe léptetett szociális program vezetett ahhoz, hogy lényegesen javult a nők életében a hivatás és az anyaság kölcsönös viszonya. E program intézkedéseihez tartozott az is, hogy huszonhat hétre emelték a fizetett szülési szabadságot. A dolgozó nő ma kisgyermekéről egészen hároméves koráig gondoskodhat otthon. Az első és a második gyermeknél a szülési szabadság fizetett, az első gyermek egyéves koráig a harmadik gyermeknél pedig annak 18 hónapos koráig. A szociális juttatás a tiszta bér 70 százalékát képezi. A fizetett szülési szabadságot kiveheti az apa is, a menynyiben az anya még folytatja tanulmányait, vagy hivatását nem akarja félbeszakítani. A két- vagy többgyermekes dolgozó anyáknak a törvény biztosítja, hogy napi munkaidejük negyvenöt perccel csökkenjen, s ez nincs hatással a bérükre. Igaz, hogy a nyolcórás munkanap (40 órás munkahét) a dolgozó anyáknak még így is elég hosszú. Ezért a dolgozó nők egynegyede, elsősorban akiknek kiskorú, illetve iskolaköteles gyermekeik vannak, rövidített vagy félmunkaidőben dolgoznak.
