Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-07-18 / 30. szám
A Csehszlovák Nőszövetség kongresszusának eseményeiről már előző számunkban tudósítottuk olvasóinkat. Most visszatérünk a tanácskozásra, és néhány gondolatot idézünk az ott elhangzottakból. Bemutatjuk a messze tájról érkezett vendégek egy részét, illetve az általuk képviselt testvérszervezeteket. RÉSZLETEK A VITAFELSZÓLALÁSOKBÓL k van-e súlya az ember véleményének a munkahelyén, a községben, a városban, amelyben él. Vannak szakmailag és politikailag rátermett asszonyaink, akik ismerik a társadalom égető gondjait, csak sajnos kevesen dolgoznak olyan posztokon, amelyeken a felelős döntések születnek. A jövőben nagyobb igényességgel kell eljárnunk a nők funkcióba történő javasolásánál, gondolok itt elsősorban azokra, akiket képviselőknek javasolunk, de azokra az asszonyokra is, akiket a vállalatok önkormányzati szerveibe, esetleg igazgatói funkciójába szeretnénk javasolni. • ZDENKA KRIVOSIKOVÁ, TTebió — A lányok klubjaiban elsősorban hetedikes és nyolcadikos lányokkal foglalkozunk, és az a tapasztalatunk, hogy ezek a 13—14 éves gyerekek felkészületlenek a felnőtt életre. Szinte semmiféle háztartási ismereteik nincsenek. Az a véleményünk, hogy az iskolai tananyagból hiányzik a csecsemőről való gondoskodás. MIROSLAVA NEMCOVA, A CSSZNSZ KB ELNÖKE ES DARINA KULINÓVÁ, AZ SZNSZ KB ELNÖKE 4 FREDA BROWN, AZ NDNSZ ELNÖKE ALZBETA KANÁTOVÁ mérnök. Nagykürtös (Vefky KrtíS) — Amikor a nők gondjairól beszélünk, akkor azokat teljességükben, családi és társadalmi gondokként tüntetjük fel. Általában az érvényesülés jobb feltételeire gondolunk, amikor a nők életkörülményeinek javításáról szólunk, és ezen körülmények közé sorolható a jutalmazási rendszer, a szociális biztonságérzet, az, hogy ki hogy lakik, hogyan utazik, elégedett-e vagy sem a szolgáltatásokkal, az egészségügyi intézményekkel, az iskolaügyi és kulturális intézmények működésével. Továbbá, hogy RNDr. MÁRIA GERBERIOVÁ SpiSská Nová Vés — Járásunkban elégedetlenek vagyunk azzal az állapottal, hogy nagyon kevés nő tölt be vezetői tisztséget. Erre következetesen felhívjuk a pártszervek, a Nemzeti Front szerveinek és a szakszervezetnek a figyelmét. Nincs például egyetlen vállalati igazgatónőnk, sem szövetkezeti elnöknőnk, és több vállalatnál alacsony a nők képviselete az önkormányzati szervekben is, néhány vállalatnál ez csak a 6—18 százalékot éri el. • KATARINA SISANOVÁ mérnök, Dolny Kubín — Maguk az asszonyok még nem eléggé becsülik meg egészségüket. Nem tudják felmérni a gyógytorna, vagy egy gyógykezelés jelentőségét. Jogilag is meg kellene oldani azon terhes nők helyzetét, akik az állattenyésztésben vagy veszélyeztetett munkahelyeken dolgoznak, hogy a terhesség megállapítása után azonnal más területen dolgozhassanak. • GDOVIN ERZSÉBET mérnök, Dunaszerdahely (Ounajská Streda) — Járásunk mezőgazdasági jellegű; a dolgozó nők 26 százaléka a növénytermesztésben dolgozik, ahol nagyon alacsony szintű a gépesítés. Nehéz és időigényes munkát végeznek az asszonyok a növénytermesztésben, a gépipar nagy adósa ennek az ágazatnak. A mezőgazdaság jelenlegi helyzete, az új gazdasági eszközök, a szövetkezetek nem objektív szempontok szerinti kategorizálása a földadó növekedését vonja maga után, amely helyenként meghaladja az előző évi adó kétszeresét, háromszorosát, és ez a tény negatív hatással van a mezőgazdasági üzemek jövedelmének alakulására, veszélyezteti a szövetkezetek szociális programját. Ha ilyen mértékben fognak növekedni az állami elvonások, akkor miből fogják fedezni a vállalati szociális .programok költségeit, a kulturális és sportéletet ? Helyénvaló a fejőnők méltatlankodása: miért árusítják a tejet még mindig az egészségre ártalmas műanyag zacskóban, ami ráadásul nem is a legpraktikusabb csomagolás, hiszen tudvalevő, hogy szállítás közben mennyi tej kifolyik épp a rossz csomagolás miatt.
