Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-05-23 / 22. szám
TÁJOLÓ KÖNYV A testvérkereső Dokumentumokra épülő izgalmas kalandregény lenne Kosa Csaba: A testvérkereső című könyve, ha nem ismernénk e kor kegyetlen történelmi tragikumát, mármint azt, amikor Julianus barátnak — nélkölözésekkel terhes, kalandos út után — sikerült felfedeznie az Etil (Don) folyó környékén a keleti magyarokat. Szép ábrándokat szőnek a két ág közös életéről, majd megindul a tatárok előretörése, és elsöpri, megsemmisíti keleti testvéreinket. A három „futamra" osztott mű első futamában Julianus baráttal és három társával — éppen az ö útmutatásai alapján a keleti magyarok felkutatására indulunk. A dokumentumszerüségen túl megismerkedünk a súlyos középkori állapotokkal, a feudális, nemegyszer vandál módszerekkel, ahol egyegy jótétemény szinte ritkaságnak számit. Mindenki bizalmatlan, mindenki fél mindenkitől. Pedig ezek a szerzetesek éppen a jótétemények segítségével szeretnének eljutni a messzi országokba, hiszen pénzük nem elegendő. A szűkös viszonyok miatt két szerzetes félúton visszafordul, egy társuk pedig a sivatagban leli halálát. Julianus egyedül indul tovább, már-már reményét vesztve, mígnem egy keleti városban magyar szót hall; egy asszony beszél magyarul a fiához! Aztán kitudódik, hogy az asszony valóban magyar, a bolgár felesége. Ő mutatja meg Julianusnak az utat a keleti magyarokhoz. Felemelő pillanat, amikor Julianus barát találkozik a keleti magyarokkal, akiknek ugyanazok a szokásai, mint nekünk, ugyanúgy beszélnek, mint mi. csak még izesebben ejtik a szavakat. Mindezt tudjuk Julianus barát elbeszélése alapján keletkezett jegyzőkönyvből, hitelességében nincs okunk kételkedni. Történelmi tény, hogy a kétfelé szakadt magyar nemzet egyik fele ottmaradt az őshazában, Etelközben. Julianus beszél nekik a nyugati magyarokról. Béla királyról, a kereszténységről, mindenről. Csillogó szemmel hallgatják. Tervezgetnek, nagy őröm, hogy egymásra leltek, többé nem eresztik el egymást. Julianus azonban megsejti a veszélyt. Tatár küldöttség érkezik a magyar táborba, újabb hódításokról beszélnek, s mert magyarok a szövetségeseik, nekik is részt kell venniük a hódításban. Néhány hétig volt csak Julianus barát a keleti magyarok vendége, aztán útnak indult. Meg kell vinni a hírt a nyugatiaknak! Meg kell tudnia Béla királynak, hogy itt élnek a keleti testvéreink. S meg kell tudnia a tatárok készülődését is. Ez lett a második fontos küldetése Julianus barátnak. Elsőként hozott hírt a tatárok fenyegetéséről. Hogy a veszélyt sem a király, sem a pápa nem vette komolyan, és nem tettek intézkedést a fenyegetés elhárítására, nem az ő hibája. Amikor második útjáról visszatért, már ott volt a sarkában az ellenség. Julianus barát másodszor is útnak indul, hogy elhozza a magyarokat az új hazába. Csak Kijevig jut el, meg azon túl egy darabig. Ott veszi hírül, hogy nincs tovább: a tatárok tőrbe csalták és megsemmisítették a magyarokat. Egy menekülő asszony számol be a borzalmas látványról, a tatárok kegyetlenségéről. A félelmetes előrenyomulás nem egy nemzet pusztulását okozta. A könyv harmadik futama már a tatárdúlásról szól. A tatár csapatok előseregében magyarok is harcolnak. Egy magyar fogolyt vallat Julianus. Megtudja, hogy a tatárok maguk előtt hajtják a meghódított nemzetek fiait: magyarokat, kunokat, mordvinokat. oroszokat, s igy véreznek el a hős nemzetek fiai két tűz között. Julianus a regény végén ismét útra kel. A feldúlt, a tönkre tett országot járja, új erőre biztatja a magyarokat. Lelkében azonban ott az égő seb: a keleti magyaroknak tett Ígérete, hogy egyesíti a két nemzetet, nem sikerült, a történelem megelőzte öt. (A Népszava kiadásában megjelent kötet nálunk is megvásárolható.) MÉSZÁROS KÁROLY KÖZMŰVELŐDÉS Erdélyi János Napok Úgy vélem, az idei Erdélyi János Napokon — amelyet a XIX. századi magyar irodalom kimagasló egyénisége születésének 175. évfordulója tiszteletére rendezett a Csemadok KB, a terebesi (Trebisov) jb és a nagykaposi (Veiké Kapusany) alapszervezet — mindenki elégedett lehetett. Erdélyi János személye, szellemisége méltó körülmények között elevenedett fel, folytatva azt az 1964-ben újra indított hagyományt, amely nem pusztán megemlékezés kíván lenni, hanem kultúránk, művelődésünk biztos pontja, s amelyet olyan nevek jeleznek, mint T. Erdélyi Ilona, Erdélyi Zsuzsanna, Czine Mihály, Fábián Zoltán, Jancsó Adrienn, Moldován Domokos, Tolvaj Bertalan, Dobos László, Csanda Sándor, Koncsol László. Montágh Imre, Püspöki Nagy Péter, továbbá olyan őszinte hangú előadások, beszélgetések, amelyek ma is élővé, közelivé varázsolják Erdélyi János gondolatait és munkásságát. Dobos László szavaival: „Erdélyi életművének akusztikája van, a mához szól, közösségeket összehozó. A csehszlovákiai magyar kultúra teremtésének vagyunk tanúi, művelődésünk teremtésének." Az 1814. április 1-jén született költő. író, kritikus, pedagógus, filozófus, szerkesztő, jogász, a Magyar Akadémia és Kisfaludy Társaság tagjának születésnapja tehát, a nagykaposiaknak hála, tettekre ösztönző ünneppé vált. A március végi koszorúzás után, amely a rendezvénysorozat tulajdonképpeni nyitánya volt, Ferenc György fafaragó, Varga Mária, Balogh István és Kovács István festőművészek kiállítását nyitották meg mintegy jelezve az Erdélyi Napok sokrétűségét, amelyre a későbbiekben sem lehetett panasz, hiszen a továbbiakban találkozhattak az érdeklődők Czine Mihállyal, az éppen 60. születésnapját ünneplő budapesti egyetemi tanárral, megtekinthették a Dobos László által megnyitott Madách-könyvkiállitás köteteit, és elbeszélgethettek dr. Szabó Rezsővel, a Csemadok KB egykori vezető titkárával. Ez utóbbi beszélgetés a CSSZSZK eddigi alkotmányairól és a leendő alkotmánytervezetről, remélhetően, gyakrabban és szélesebb körben is megismétlődik. Az ünnepi est műsorában szerepelt a CSMTKÉ, valamint a nagykaposi gimnázium és alapiskola irodalmi csoportjai. A rendezvénysorozat második része április 8-án folytatódott, amikor is Nagykaposon és Királyhelmecen (Králbvsky Chlmec) megkezdték az irodalomnépszerűsítők országos szemináriumát. Ezen a napon „Mit tudsz Erdélyi Jánosról?" címmel folyt vetélkedő nagykaposi. királyhelmeci, sárospataki és szepsi középiskolások közreműködésével, majd a következő előadások hangzottak el: Mészáros András Erdélyi Jánosról Mint filozófusról, T. Erdélyi Ilona Erdélyi Jánosról mint irodalomkritikusról és Erdélyi Zsuzsa Erdélyi János és a néprajz viszonyáról tartott kimentő előadást. Este, a helyi írók képviseletében, Gyimesi György és Gyüre Lajos beszélgetett a beregszászi Illyés Gyula Irodalmi Klub tagjaival. Dalmay Árpáddal, Vári Fábián Lászlóval és Füzesi Magdával. Másnap, április 9-én, Sellyéi József munkásságáról és az irodalomnépszerüsítés időszerű feladatairól szóló előadásokkal zárult a rendezvénysorozat, amely kulturális életünk egyre erősödő és egyre markánsabb arcát tárta a közönség felé. HOGYA GYÖRGY NÉPMŰVÉSZET ONF '89 A Csemadok Központi Bizottsága, a Bratislavai Népművelési Intézet, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság, a Nyugatszlovákiai Kerületi Népművelési Központ, a Lévai Járási Nemzeti Bizottsága, a Járási Népművelési Központ és a Barátság Művelődési Központ, a Csemadok Lévai Járási Bizottsága, a Zselizi Városi Nemzeti Bizottság és a Városi Művelődési Központ, a Csemadok lévai és zselizi alapszervezetei közreműködésével az Sznf 45. és a Csemadok megalakulása 40. évfordulója jegyében 1989. május 26—28-án megrendezi a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók XXXIV. Országos Népművészeti Fesztiválját Fellépnek a járás folklórcsoportjai és a Párta járási folklórcsoport. Zseliz, szabadtéri színpad 19.00— 23.00 Zseliz köszöntése, kétrészes köszöntő műsor. Zseliz, szabadtéri színpad a) Tisztelgés a fesztiválnak. Fellépnek az ONF '88 nagydíjas csoportjai: a komáromi (Komárno) Hajós, a nagyidai (Velká Ida) llosvai, a dunaszerdahelyi Csallóközi, a gyermektáncegyüttesek központi versenyének győztes csoportjai, a Cakanka, a Radosf szlovák és a Scavnicanka ukrán folklórcsoport, a Bartina gyermektáncegyüttes, az Ökrös népzenei együttes Magyarországról. b) Az ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes műsora. Közreműködik a Ghymes zenekar. 22.30— 02.00 Táncház a zselizi Városi Művelődési Központban. Házigazda az Ifjú Szivek és a Csemadok zselizi alapszervezete; muzsikál a Ghymes zenekar. 1989. május 28. — vasárnap 08.00— 10.00 Zenés ébresztő és térzene, valamint a Csehszlovák Rádió Hívogató műsorának sugárzása a városi hangszóróban. Közreműködik a Levitex n. v. fúvószenekara 10.00— 11.00 A Hősök emlékművének megkoszorúzása és menettánc-bemutató. Fö tér ér Petőfi utca 11.00— 13.00 Vasárnapi matiné — háromrészes műsor. Zseliz — szabadtéri színpad a) Ökrös koncert — a budapesti Ökrös népzenei csoport és szólistáinak műsora b) Tavaszköszöntő a Csermosnya és a Bódva völgyében — a Kassa-vidéki járás folklórcsoportjainak tavaszi népszokásokat bemutató műsora c) Profilmüsor — bemutatkozik a Csemadok somorjai alapszervezete és a Városi Művelődési Központ „B" kategóriás Csalló Népművészeti Együttese 13.30— 14.30 Majális — a Lévai járás fesztiválköszöntő műsora. Zseliz — szabadtéri színpad 15.00— 18.00 Mezei virágok c, népművészeti ünnepi műsor. Fellépnek: az országos versenyen szereplő gyermektánccsoportok, az ukrán gyermekcsoport Sarisské Stiavnikyból, a trencini Radosf gyermektánccsoport, a MŰSOR 1989. május 26. — péntek 17.00— 20.00 A gyermekegyüttesek központi versenye, Léva—Barátság Művelődési Központ. Versenyző együttesek: Apró Bodrogközi— Királyhelmec (Kráfovsky Chlmec), Apró Palóc—Fülekpüspöki (Biskupice), Apró Szőttes—Bratislava, Árvácska—Kassa (Kosice), Fehér Liliomszál—Szepsi (Moldava nad Bodvou). Istiglinc—Dunaszerdahely (Dunajská Streda), Kisbojtár —Párkány (Stúrovo, Kis Csali és Nagy Csali—Somorja (Samorín), Pitypang—Galánta (Galanta). Tátika—Ekel (Okolicná na Ostrove), Új Barkóca—Rimaszombat (Rimavská Sobota). Közreműködik a Szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Központ Bartina táncegyüttesének gyermekcsoportja. 20.00— 22.00 Gyermek tánc- és játszóház, Léva—Barátság Művelődési Központ 1989. május 27. — szombat 11.00 Nyitra-vidék tárgyi néphagyománya c. néprajzi kiállítás megnyitása. Zseliz (Zeliezovce)—Városi Ifjúsági Klub. Béke utca. Közreműködik a Csemadok koloni alapszervezetének éneklőcsoportja 15.00— 17.00 Gyermek tánc- és játszóház. Zseliz—Városi Művelődési Központ. Házigazda a zselizi Bokréta gyermektánccsoport. 17.30—19.00 Csak tiszta forrásból — Nyitra-vidéki lakodalmi szokások bemutatása. szekszárdi Bartina gyermektáncegyüttes, a Csemadok zselizi alapszervezetének vegyeskara, a Szőttes népművészeti együttes és az Ifjú Szívek tánckara. Ételről, italról a Jednota fogyasztási szövetkezet gondoskodik. Belépőjegyek naponta — felnőtteknek 20,— Kcs — gyermekeknek (14 éves korig), katonák-Inak és nyugdíjasoknak 5,— Kcs A Schubert parkban mindkét napon népművészeti kirakodó vásár, sátrak előtt a színpadi műsorok szüneteiben az együttesek zenekarainak műsora, valamint mesterségek bemutatása lesz. Műsorváltozás lehetséges. nő 18
