Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-04-25 / 18. szám

TÁJOLÓ KÖNYV Aki a szívét a homlokán hordja Sárga rózsa Két kisregényt tartalmaz a Jókai Mór Ösz­­szes Művei című sorozat új kötete; körülbe­lül egyidőben jelent meg a kritikai kiadás és a csupán szómagyarázatokat tartalmazó, jegyzetek nélküli változat. Kevésbé ismerjük az Aki a szívét a homlokán hordja című művet, míg a másik, a Sárga rózsa, a „pusz­tai regény" (1893) iskolai tananyag. A szó­­magyarázatok itt is rendkívül hasznosak, hi­szen Jókai egyrészt az alföldi magyar népé­tet, másrészt a mohamedán kultúra, vallás, életszokások és a hozzájuk tartozó nomenk­latúra fölidézésében tobzódik. A csikós- és a gulyásbojtár párviadaláról szóló emlékezetesen szép népis elbeszélést a pompás hortobágyi tájrajzokkal nem szük­séges sokadszor az olvasó emlékezetébe idézni. A mohamedán tárgyú történet azon­ban több mint ötven évvel ezelőtt jelent meg utoljára, róla kell szólnunk alaposabban. Az utolsó mondatban Jókai az 1866-i napok krónikáira utal, nyilván a korabeli sajtóra, és a téves megírási dátum (1866) is ennek az évnek a jelentőségét emeli ki, tévesen: a kisregény 1889-ben jelent meg először a Budapesti Hírlap hasábjain, és a megjele­néssel egyidőben keletkezett. A nem kritikai kiadáshoz tartozó szóma­gyarázatok ezúttal különösképpen szüksége­sek, kivált az „Aki a szívét..." megértésé­hez. A történetet röviden így lehet fölidézni. A hírneves harcos egy prófétától kér segítsé­get, hogy „halott-szívü" (azaz a nők iránt érzéketlen) felnőtt fiát az egészséges nemi ösztön útjára vezesse. Az ifjú Edrin bég színlelt házasságot köt egy ismeretlen növel, akinek homlokán fölfedezi ama szív alakú foltot, melyre a cím utal. Beleszeret; a prófé­ta óvása ellenére kinyomozza hollétét, sze­relmes. napokat tölt vele és két engedékeny társnőjével, míg rá nem ébred, hogy öntu­datlanul bár, de apja rejtegetett feleségével és saját húgaival éltek együtt. Ekkor végez velük és magával, a hazatérő apa pedig megőrül. A vadromantikus történetet Jókai a vég­zetszerűség eszméjével oltja be, és a keleti világ aprólékos ismeretéről tanúskodó rész­letek halmozásával, akarja hihetővé tenni. Kivált emlékezetes a vallási szokások leírása, amelyeknek skálája az áhítatos rítusoktól a tébolyult orgiákig terjed; a dekoratív tablók­ban és a fölfokozott erotikában Jókai sajá­tos, kései, a romantikával ötvöződő szecesz­­sziós ízlésvilága ölt testet. A kritikai kiadás jegyzeteit Végh Ferenc és Sándor István dolgozta ki. Mielőtt munkájuk­ról szólnánk, meg kell említeni, hogy a Jókai összkiadás társszerkesztőjéről, az időközben meghalt Lengyel Dénesről a jegyzetek előtt megható nekrológot olvashatunk Nagy Mik­lós tollából. (A kiváló irodalomtörténész Be­nedek Elek, Benedek Marcell és Lengyel Miklós gimnáziumi igazgató leszármazottja volt.) Sajnos, a kötet lektora, a nyelvész Molnár József is meghalt időközben. Végh Ferenc írta az Aki a szivét a homlokán hordja jegyzeteit. Remek munkát végzett, föltárta a forrásokat (Decsy Sámuel alapműve, Wus­­tenfeld német és egy Burton nevű angol útleíró hatását kiemelve). Sajnálatunkra — és ez nem kárhoztatás — nem tudta viszont megállapítani, hogy milyen 1866-i króniká­­ból/folyóiratból vette át Jókai a történetet. A Sárga rózsa jegyzetei korrektek, figyelmez­tetnek arra, hogy a cselekmény idejétől elté­­röleg Jókai csak 1889-ben járt a helyszínen, és hogy a vidékhez, a régióhoz, a magyar népiességhez való visszatérése milyen szo­ros kapcsolatban van a Habsburg Rudolf iránti vonzalmával. (Akadémiai Kiadó, 1988.) CSŰRÖS MIKLÓS Kontextus Hosszas várakozást követően asztalomon fekszik a Madách Kiadó Kontextus című évkönyve, amely a 3-as számot viseli. Az első (még számozás nélkül) 1985-ben, a második 1987-ben látott napvilágot. A kiad­vány, a több évfolyamot megért Műhelyt kí­vánja pótolni, helyettesíteni azonban nem tudja. Hiszen a Műhely évekig tudósított irodalmunk pillanatnyi helyzetéről, tipikusan „böngésző" jellege volt. Nagy gonddal szer­kesztett bibliográfiai függeléke pedig felbe­csülhetetlen forrásmunkát képviselt, mert ki tudná megmondani, hogy a csehszlovákiai magyar irodalom utolsó évtizedének váloga­tott bibliográfiája mikor kerül majd az olvasó kezébe. Tőzsér Árpád a Kontextus összeállítója és szerkesztője, már az első szám beköszöntő­jében megfogalmazta a kiadvány program­ját, amely a Műhely mellé sorakozva, „más célt tűz maga elé: az év néhány különösen figyelemre méltó (...) közlése mellett első­sorban nemzetiségi irodalomtudatunk, gon­dolkodásunk fóruma kíván lenni." Majd né­hány sorral lejjebb így folytatja — „a hazai tükör mellett egyfajta nemzetközi összefüg­gésrendben is látni és láttatni akarjuk ma­gunkat." A Kontextus három számát átla­pozva elmondhatjuk, hogy a célkitűzéseknek és elvárásoknak a közölt írások zöme, ha nem is maradéktalanul, de eleget tesz, jól szolgálja irodalmunkat. S most lapozzunk bele a legújabb — a Madách-műhely, 1988 alcímmel megjelent — 3-as Kontextusba. Már a tartalomjegyzék is mutatja, hogy rovataik állandósultak. A szám első felét az az összeállítás adja, amely a „harmadvirágzás" irodalma (elsősorban a lira) és forditásirodalma körüli hallgatást próbálja aktivizálni. Prózánkkal kapcsolatban Tőzsér Árpád megjegyzi és ígéri: „Regény- és novellairodalmunk 40 évének átfogó érté­kelését a következő számunkban fogjuk el­végezni." A Negyven év rovatcím alatt Tur­­czel Lajos Emlékezés irodalmi újraindulá­sunk nehéz első évtizedére című írását ol­vashatjuk, Csűrös Miklós pedig Jegyzetek a szlovákiai magyar líra negyven évéről címmel összegző igénnyel szól költészetünknek eme fontos szakaszáról. Ján Steveek Irodalmak üzenete című refle­xiója tizennégy csehszlovákiai magyar — prózai és drámai — mű szlovák fordítását elemzi. Peter Andruska és Katarina Králová egy-egy tanulmánya, valamint Mayer Judit, A szlovák irodalom magyar bibliográfiája 1 945-től 1986-ig című igényes összeállítá­sa is szervesen kapcsolódik az előző írások­hoz. A Pillanatkép-ben (az első számban még Szép Szó) Hogya György és Tálamon Alfonz novelláját. Bodnár Gyula két szépirodalmi igényű karcolatét, majd Zs. Nagy Lajos. Dé­nes György, Fambauer Gábor és Barak Lász­ló egy-egy versét olvashatjuk. írásaik alá (sorrendben), Grendel Lajos, Tóth Károly és Tőzsér Árpád irt egy-egy mikro-esszét. Az írók egymás között rovatban Zs. Nagy Lajos a tőle megszokott ironikus eleganci­ával újabb színfolttal gazdagítja Duba-ké­­pünket, amelynek megszívlelendő végki­csengése, hogy „az írónak rendszeresen dol­goznia kell". Rarija Hirss-szel. a kiváló lett irodalomtudóssal és kritikussal készített in­terjú már a címében is sokat ígérő: A lehető­ségek gazdagítják az irodalmat. Évkönyvünk zárórovata a cseh Literárni mésieníkböl Aiena Hájková és Pavla Lidmilo­­vá, a szlovák Romboidból pedig Robert Koti­­an, illetve Brano Hochel írásait közli. A „Ma­dách-műhely" előző két számának és az új füzetnek az írásai jól kiegészítik egymást, mintegy felerősítve az eredeti szándékot, hiszen, Ján Stevcek szavait idézve. „Kontex­tus, mint látjuk, mesterkélten nem alakítható ki; értékek síkjában lehetséges csupán. Be­lülről kell fakadnia, egymás kölcsönös gaz­dagítására irányuló kísérletként." A Madách Könyvkiadó ismét egy jó és folytatásra ingerlő kötetet jelentetett meg. A Kontextus jövőjét illetően viszont elgondol­koztató a szlovákiai magyar kritika hiánya, az alacsony (hazai szükségletre: mindössze 400) példányszám, és az egyre soványodó oldalszám. VÖRÖS PÉTER FILM Oscar '89 Hatezer vendég, hétszáz riporter és két­száz fotós jelenlétében osztották ki immár hatvanegyedszer az egész világon nagy becsben tartott Oscar-díjat, az Amerikai Filmművészeti Akadémia díját. Ebben az év­ben először sugározta a díjkiosztást és a vele együtt járó gálát a szovjet televízió is, egyéb­ként pedig a világ 91 országában láthatták a nézők a ceremóniát. Az első Oscar-díjakat 1928-ban Douglas Fairbanks adta át — állítólag — öt perc alatt, most a ceremóni­amester, Tom Selleck (tévé- és mozisztár) csak remélhette, hogy a közönségnek majd úgy tűnik, a több mint kétórás műsor hason­lóképpen száll el. A szórakoztató műsor annyira amerikai volt, hogy valószínű minden jelenlévőnek tetszett (egy fiatal énekesnő, aki a tinik kedvence, Disney-féle Hófehérké­nek öltözve popzenét énekelt). A filmművészeti akadémia a múlt évben készült filmek közül a legjobnak a Mark Johnson produkciójában készült Az esőem­ber (Rain man) című filmet találta, melyet Barry Lewinson rendezett. A rendező meg­kapta a legjobb rendezésért járó Oscar-díjat is ezért a filmért, s Dustin Hoffman pedig az autisztikus Raymond Babbitt megszemélye­sítéséért a férfi főszerepért járót. Még egy Oscar-díjjal (tehát összesen néggyel) jeles­kedhet a film: az eredeti forgatókönyvért, melyet Ronald Bass és Barry Morrow írtak. A film egyébként már az idei Berlínálén is óriási sikert aratott, megkapta az Arany Medvét, Dustin Hoffman pedig úgyszintén kapott egyet, bár ezt a díjat nem szokták megkettözni. Ami pedig Dustin Hoffman mostani — második — Oscar-diját illeti, az aranyozott bronzszobrocskából eddig kettőt csak olyan nagyságok tudtak megszerezni előtte, mint Gary Cooper, Spencer Tracy, Frederic March és Marlon Brando. A legjobb női alakítás díját Jodie Foster nyerte (a képen Dustin Hoffmannal látható) A gyanú árnyékában című filmben nyújtott alakításá­ért. A legjobb átvett forgatókönyvért járó Oscart Christopher Hamptom vehette át, aki Choderlos de Laclos regényéből Veszedel­mes viszonyok — azonos cimen — irt forga­tókönyvet. A Stephen Frears-rendezte film kosztümtervezöjét. James Archersont is ki­tüntették az Oscarral. A legjobb operatőrnek most Peter Bizion találtatott a Mississippi buming című Alan Parker-film fényképezé­séért. A legjobb férfi epizódszerep díját Ke­vin Kline kapta a Wanda, a hal cimű filmben nyújtott alakításáért, a legjobb női epizód­­szerepért járó Oscart pedig Geena Davis nyerte az Idegösszeroppanások cimű film­ben játszott szerepéért. Több kategóriában is nyert dijat Robert Zemeckis Roger Rab­bit-je: ez a film jeleskedik a legjobb speciális effektusokkal, a legjobb vágással, a legjobb animátorral (Richard Williams). A külföldi filmek kategóriájában Oscar-díjat nyert a dán Hódító Pelle című film, Max von Sy­­dow-val a főszerepben. FRIEDRICH MAGDA nő 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom