Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-03-21 / 13. szám
TÁJOLÓ KÖNYV Olvasónapló 1956—1969 Kristó-Nagy István jóvoltából immár napvilágot látott és a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában a boltokba került Veres Péter posztumusz olvasónaplójának harmadik, egyben befejező része. A legvaskosabbra sikeredett zárókönyvet az olvasmányreflexiókon túl egy életút önéletrajzi töredékeit is tartalmazza, egy rendkívül gazdag és szüntelenül felfelé ivelö pálya utolsó, közel másfél évtizedének tükrében. Veres ekkor már viszszavonult a közszerepléstől, irói pályáján azonban továbbra is nagyon termékeny. Ezt bizonyítja A kelletlen leány című regénye, és a Csatlós címen ismertté vált novellafüzére, valamint kötetnyi közírása is. Mindemellett nem feledkezik meg olvasónaplójáról sem. A napló szenvedélyes irodalmi érdeklődésének dokumentuma, önképzésének története. Csupán elvétve reflektál benne élete történelmi jelentőséggel is bíró napjaira, ami nem lelenti azt, hogy csupán a könyvekkel kapcsolatos gondolatai kapnak helyet a naplóban. Rendszeresen szóba kerül például az időjárás alakulása is, és ennek hatása szervezetére. Veres világképe a természeti ember világképe. S miután önmagát is természeti embernek tartja, gyakran ad helyet az ember és a természet, az ember és a kozmosz viszonyáról szóló fejtegetéseknek. A természet része az erdő is, ahol szívesen sétálgat, ha éppen sem írni, sem olvasni nincs igazán kedve. De lelkiismerete minduntalan visszaparancsolja őt az íróasztal mögé, írásra, olvasásra ösztönzi. Olyan ő, mint ama bizonyos jó pap, aki holtig tanul. Tekintélyes számú világirodalmi remekművel csupán élete alkonyán kerül könyvközeibe. Bár gyermekkorától kezdve lelkesen olvas mindent, ami a keze ügyébe kerül. Shakespeare királydrámáival, Tolsztoj és Balzac alkotásaival csak az 50-es évek végén és a 60-as évek elején megjelenő életmüsorozatok révén találkozik. Veres Péter avatott olvasó volt. Művészi érzékenysége a tanulni vágyás által is egyre finomodott. Hitte: a valóságot nem elég leírni, tudni kell világot teremteni. Legnagyobb költészetet épp a Bibliában talált. Az irodalomra elsősorban életünk formálásának, alakításának eszközeként tekintett. Az olvasónapló közzétételével az irodalomtörténet hathatósan hozzájárul Veres Péter szabálytalan, senkiéhez sem hasonlítható életművének teljesebb feltárásához. ZSEBIK ILDIKÓ A lőtt lábú madár nyomában „Azt gondoltam: ha megírom ezt a könyvecskét a gyermeki elme álmának csodás változásairól, a puszta tanúskodás is megnyugtat valamennyire. A nyelvi eszmélet megosztott gondja talán serkentő erővé lehet ott is, ahol nyelvében már nem él, csak pusztul a nemzet." — Írja Sütő András könyve előszavában. Az iró óv, figyelmeztet. Az író féli a jövöt. Az iró reménykedik. És mondandójából egy pillanatra sem tűnik el a felelősségérzet. A felelősség a nyelvért, melynek hatalma van minden hordozóján. Több mint tíz évvel ezelőtt Sütő András „nagy útra" indult unokájával. Elhatározta, hogy bejárják a Szavak Birodalmát, s közben Lacikát megismerteti a Nyelv csodálatos mélységű értékeivel. Elébe vezeti a hatalmas szóseregnek, melyet ősei testáltak rá. Együtt tapossák a cél felé vezető ösvényt. És még a négy fal között tartózkodva is képzeletben kalandoznak, repülnek, szemlélődnek, s közben történeteket, meséket találnak ki, „mondjuk-játékot” játszanak. Kóborolnak a tegnapot idéző tájakon, a múlt fontos történéseinek színhelyén, és mindenhol van egy Szó, amit az ifjú begyűjthet. s amely ezentúl már az ő tulajdonát is képezi. Sütő a füvek, fák és madarak nevére tanítja a gyermeket, képzeletét visszavezeti régi időkre, s énekelteti is. Szenczi Molnár Albert a sugallata. Lacika előtt pedig énekek, szavak sokasága sorakozik fel. A nyelv ölébe veszi, ringatja. Észrevétlenül is fejlődik gondolatainak, szellemének magháza. És meszsze van még ugyan Szavai Nagyfejedelemségétől, de mennie kell. Haza, Kolozsvárra. Nagyapja búsul, de hiszi: madarak lakoznak benne, s a madarak tudják, mikor kell elmenniük. Útravalónak is vélhetnék a könyv első részének, a még 1977-ben megjelent Engedjétek hozzám jönni a szavakat egyik korábbi gondolatát: „Nézd az égen a hollót, a repülő tanmesét; kiejtette bizony a csőréből a sajtot, midőn a róka megkísértette: lám, hogy énekelsz? Úgy énekeljünk, László, hogy hangunkat bizonyítva a sajtunkat is megőrizzük." Ezt a megkapó szépségű esszéregényt, mely egy csodálatos nagy metafora, most kilenc írással gondolja tovább az iró, melyek a „Levelek a Fehér toronyból" összefoglaló címet kapták. Lacikához szóló, emlékidéző „levelek" ezek, melyekben egyre fájdalmasabban visszhangzik a nyelv sorvadásának kegyetlen ténye. Az erdélyi ember jelképekre gondol, ezek révén próbál megújulni. Erős forrásból merit, s jól tudja: ebben a helyzetben nem lehet nem írni.. . A. SZABÓ LÁSZLÓ HANGLEMEZ Invisible Touch 1975-ben Peter Gabriel kivált Anglia egyik legsikeresebb stilusteremtö rockegyütteséböl, a Genesisböl. A szakma jóslatai borúlátóak voltak a zenekar további pályafutását illetően, hiszen Peter Gabriel meghatározó személyisége volt a zenekarnak; nélküle az egész „art rock" (Így nevezték a Genesis teremtette műfajt) egyszerűen értelmetlennek tűnt. Mindenesetre bizonyos, hogy az énekes kiválásával egy sikerekben gazdag fejezet ért véget... Az első — Gabriel nélküli — albumokon az együttes folytatni próbálta a régi jó Genesis hagyományokat. Phil Collinsnak teljes mértékben sikerült helyettesíteni az „eltávozottat" ; minden jel arra vallott, hogy a gépezet ismét a régi. De Gabriel után a zenekar másik frontembere, Steve Hackett is úgy döntött, szakit az együttessel. E látszólagos tragédia után mi más lehetne a kétszeresen is „megcsonkult" zenekar első albumának címe. mint ......és hárman maradtak". Ez egy igazi vízválasztó album, a nehezen emészthető darabokat ugyanis kis kompozíciókká „változtatták" (amelyeket kislemezeken is nagyszerűen el lehetett adni). Így a zene azok számára is befogadhatóvá vált. akik ezelőtt sosem hallgatták a Genesis zenéjét. Az 1986-ban megjelent Invisible Touch címet viselő albumuk szinte minden várakozást felülmúlt, pedig „csak" az előző lemezük receptje szerint készítették. Listaképes dalok, gyönyörű lírai dallam, profi stúdiómunka, magabiztos és kiváló zenészek kellettek hozzá. Két évvel a világpremier után a hazai üzletek polcain is ott találhatjuk ezt az albumot a Supraphon és a Charisma kiadók jóvoltából. A címadó dal összhangban áll a hanglemez boritójával, amelyen zöld körök között egy kéz látható. Invisible Touch — ez talán az album legegyszerűbb szerzeménye, mégis kevés olyan toplista volt 1986-ban, amely csúcsán ne tanyázott volna néhány hetet. (A hozzá készült videoklip felszabadult bolondozások közepette mutatja be az együttes tagjait.) Ennél jóval komolyabb a következő Tonight, Tonight, Tonight című dal, kopogó ritmusaival és nagyzenekari hangzásával. Zeneileg legközelebb az együttes korábbi sikeréhez, a „Mamához" áll. Fergeteges ritmussal indít a Land of Confusion: öreg földünk egyre sűrűsödő problémáit boncolgatja. Videoklipjében gyurmafiguraként kel életre a zenekar, és néhány népszerű és kevésbé népszerű politikus. Ezután az album legliraibb mozzanata következik, az In Too Deep, amely igazi mestermü. Az album másik oldalán találjuk a zeneileg legfinomabban kidolgozott Domino című kéttételes darabot, amely a öenesis progresszív időszakára emlékeztet leginkább. A Genesis eddig megjelent albumain csak két instrumentális szerzeményt találhatunk. Éppen ezért meglepő az album záródala, a The Brazilian című hangszeres kompozíció, melyben a zenészek egy „végtelen dallamot" tűzdeltek tele harang és mellotron játékkal. Az Invisible Touch a maga nemében igazán kitűnő album, de maradandó értékről nem beszélhetünk. Egy hanglemez igazi értékét nem a slágerlistákra fölkerült szerzeményeik száma határozza meg, inkább az időszerűség, és az. hogy a kor újabb nemzedéke a maga számára mindig megtalálja benne az „üzenetet". A slágerek azért születnek, hogy szórakoztassanak bennünket egy darabig, majd hullócsillagként eltűnjenek a pop egéről — és ez így is van rendjén. Ennek az albumnak is ez a sorsa; az 1975 előtt készült „slágermentes" Genesis hanglemezek azonban akár 2000-ben is népszerűek lehetnek. ANTAL TAMÁS FOLYÓIRAT ef-Lapok Az ef-Lapok-nak az a KISZ KB a kiadója, amely a szlovákiai magyar tájakon rendkívül népszerű Magyar Ifjúságot is kiadja. Természetesen, e hetilapot jóval magasabb példányszámban jelenteti meg, mint az egyetemi és főiskolai, rövidítve: az ef-Lapokat, amely évek óta időszakonként — magyarán: rendszertelenül — és tájékoztatóként, vagyis ármentesen jelenik meg. Elvileg Magyarország valamennyi egyetemén és főiskoláján beszerezhető, a gyakorlatban azonban csak a bennfentesek és a szemfülesek jutnak hozzá. Évek óta rendszeres olvasója vagyok, ef* LAPOK s nemegyszer felötlött bennem a gondolat, nagyszerű lenne, ha a csehszlovákiai egyetemek és főiskolák is kirukkolnának egy hasonló közéleti-politikai kiadvánnyal, amely az ifjúság sajátos problémáin keresztül — és túl — az élet szinte minden területét felölelő dolgozataival részt vállalna a társadalmi tervezés és gyakorlat kialakításában. Történelmi. szociológiai, politológiai, közgazdasági, jogi stb. tanulmányok egész sorát jelentethetnék meg, miként az ef-Lapok teszi, az irodalmi tanulmányokat és műveket sem mellőzve. Az ef-Lapokban az utóbbi években több jeles szlovákiai magyar szerző mellett néhány cseh és szlovák iró is bemutatkozott; legutóbbi — '88/6—7—8 — összevont számukban pedig az ef-Lapok felkérésére Ján Litvák összeállítást készített a legfiatalabb szlovák írók műveiből. Lapunk 14—15. oldalán ebből a válogatásból közlünk szemelvényeket. SZIGETI LÁSZLÓ nő 18
