Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-03-21 / 13. szám

TÁJOLÓ KÖNYV Olvasónapló 1956—1969 Kristó-Nagy István jóvoltából immár napvi­lágot látott és a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában a boltokba került Veres Péter posztumusz olvasónaplójának harmadik, egyben befejező része. A legvaskosabbra sikeredett zárókönyvet az olvasmányreflexi­ókon túl egy életút önéletrajzi töredékeit is tartalmazza, egy rendkívül gazdag és szünte­lenül felfelé ivelö pálya utolsó, közel másfél évtizedének tükrében. Veres ekkor már visz­­szavonult a közszerepléstől, irói pályáján azonban továbbra is nagyon termékeny. Ezt bizonyítja A kelletlen leány című regénye, és a Csatlós címen ismertté vált novellafüzére, valamint kötetnyi közírása is. Mindemellett nem feledkezik meg olvasónaplójáról sem. A napló szenvedélyes irodalmi érdeklődésének dokumentuma, önképzésének története. Csupán elvétve reflektál benne élete törté­nelmi jelentőséggel is bíró napjaira, ami nem lelenti azt, hogy csupán a könyvekkel kap­csolatos gondolatai kapnak helyet a napló­ban. Rendszeresen szóba kerül például az időjárás alakulása is, és ennek hatása szer­vezetére. Veres világképe a természeti em­ber világképe. S miután önmagát is termé­szeti embernek tartja, gyakran ad helyet az ember és a természet, az ember és a koz­mosz viszonyáról szóló fejtegetéseknek. A természet része az erdő is, ahol szívesen sétálgat, ha éppen sem írni, sem olvasni nincs igazán kedve. De lelkiismerete mind­untalan visszaparancsolja őt az íróasztal mögé, írásra, olvasásra ösztönzi. Olyan ő, mint ama bizonyos jó pap, aki holtig tanul. Tekintélyes számú világirodalmi remekművel csupán élete alkonyán kerül könyvközeibe. Bár gyermekkorától kezdve lelkesen olvas mindent, ami a keze ügyébe kerül. Shakes­peare királydrámáival, Tolsztoj és Balzac al­kotásaival csak az 50-es évek végén és a 60-as évek elején megjelenő életmüsoroza­­tok révén találkozik. Veres Péter avatott olvasó volt. Művészi érzékenysége a tanulni vágyás által is egyre finomodott. Hitte: a valóságot nem elég leírni, tudni kell világot teremteni. Legnagyobb költészetet épp a Bibliában talált. Az irodalomra elsősorban életünk formálásának, alakításának eszköze­ként tekintett. Az olvasónapló közzétételével az irodalomtörténet hathatósan hozzájárul Veres Péter szabálytalan, senkiéhez sem ha­sonlítható életművének teljesebb feltárásá­hoz. ZSEBIK ILDIKÓ A lőtt lábú madár nyomában „Azt gondoltam: ha megírom ezt a köny­vecskét a gyermeki elme álmának csodás változásairól, a puszta tanúskodás is meg­nyugtat valamennyire. A nyelvi eszmélet megosztott gondja talán serkentő erővé le­het ott is, ahol nyelvében már nem él, csak pusztul a nemzet." — Írja Sütő András könyve előszavában. Az iró óv, figyelmeztet. Az író féli a jövöt. Az iró reménykedik. És mondandójából egy pillanatra sem tűnik el a felelősségérzet. A felelősség a nyelvért, melynek hatalma van minden hordozóján. Több mint tíz évvel ezelőtt Sütő András „nagy útra" indult unokájával. Elhatározta, hogy bejárják a Szavak Birodalmát, s közben Lacikát megismerteti a Nyelv csodálatos mélységű értékeivel. Elébe vezeti a hatalmas szóseregnek, melyet ősei testáltak rá. Együtt tapossák a cél felé vezető ösvényt. És még a négy fal között tartózkodva is képzeletben kalandoznak, repülnek, szemlélődnek, s köz­ben történeteket, meséket találnak ki, „mondjuk-játékot” játszanak. Kóborolnak a tegnapot idéző tájakon, a múlt fontos törté­néseinek színhelyén, és mindenhol van egy Szó, amit az ifjú begyűjthet. s amely ezentúl már az ő tulajdonát is képezi. Sütő a füvek, fák és madarak nevére tanít­ja a gyermeket, képzeletét visszavezeti régi időkre, s énekelteti is. Szenczi Molnár Albert a sugallata. Lacika előtt pedig énekek, sza­vak sokasága sorakozik fel. A nyelv ölébe veszi, ringatja. Észrevétlenül is fejlődik gon­dolatainak, szellemének magháza. És mesz­­sze van még ugyan Szavai Nagyfejedelemsé­gétől, de mennie kell. Haza, Kolozsvárra. Nagyapja búsul, de hiszi: madarak lakoznak benne, s a madarak tudják, mikor kell elmen­niük. Útravalónak is vélhetnék a könyv első részének, a még 1977-ben megjelent En­gedjétek hozzám jönni a szavakat egyik ko­rábbi gondolatát: „Nézd az égen a hollót, a repülő tanmesét; kiejtette bizony a csőréből a sajtot, midőn a róka megkísértette: lám, hogy énekelsz? Úgy énekeljünk, László, hogy hangunkat bizonyítva a sajtunkat is megőriz­zük." Ezt a megkapó szépségű esszéregényt, mely egy csodálatos nagy metafora, most kilenc írással gondolja tovább az iró, melyek a „Levelek a Fehér toronyból" összefoglaló címet kapták. Lacikához szóló, emlékidéző „levelek" ezek, melyekben egyre fájdalma­sabban visszhangzik a nyelv sorvadásának kegyetlen ténye. Az erdélyi ember jelképekre gondol, ezek révén próbál megújulni. Erős forrásból merit, s jól tudja: ebben a helyzetben nem lehet nem írni.. . A. SZABÓ LÁSZLÓ HANGLEMEZ Invisible Touch 1975-ben Peter Gabriel kivált Anglia egyik legsikeresebb stilusteremtö rockegyüttesé­­böl, a Genesisböl. A szakma jóslatai borúlá­tóak voltak a zenekar további pályafutását illetően, hiszen Peter Gabriel meghatározó személyisége volt a zenekarnak; nélküle az egész „art rock" (Így nevezték a Genesis teremtette műfajt) egyszerűen értelmetlen­nek tűnt. Mindenesetre bizonyos, hogy az énekes kiválásával egy sikerekben gazdag fejezet ért véget... Az első — Gabriel nélküli — albumokon az együttes folytatni próbálta a régi jó Genesis hagyományokat. Phil Collinsnak teljes mér­tékben sikerült helyettesíteni az „eltávozot­tat" ; minden jel arra vallott, hogy a gépezet ismét a régi. De Gabriel után a zenekar másik frontembere, Steve Hackett is úgy döntött, szakit az együttessel. E látszólagos tragédia után mi más lehetne a kétszeresen is „megcsonkult" zenekar első albumának címe. mint ......és hárman maradtak". Ez egy igazi vízválasztó album, a nehezen emészthető darabokat ugyanis kis kompozí­ciókká „változtatták" (amelyeket kislemeze­ken is nagyszerűen el lehetett adni). Így a zene azok számára is befogadhatóvá vált. akik ezelőtt sosem hallgatták a Genesis ze­néjét. Az 1986-ban megjelent Invisible Touch címet viselő albumuk szinte minden várako­zást felülmúlt, pedig „csak" az előző leme­zük receptje szerint készítették. Listaképes dalok, gyönyörű lírai dallam, profi stúdi­ómunka, magabiztos és kiváló zenészek kel­lettek hozzá. Két évvel a világpremier után a hazai üzletek polcain is ott találhatjuk ezt az albumot a Supraphon és a Charisma kiadók jóvoltából. A címadó dal összhangban áll a hanglemez boritójával, amelyen zöld körök között egy kéz látható. Invisible Touch — ez talán az album legegyszerűbb szerzeménye, mégis kevés olyan toplista volt 1986-ban, amely csúcsán ne tanyázott volna néhány hetet. (A hozzá készült videoklip felszabadult bolondozások közepette mutatja be az együttes tagjait.) Ennél jóval komolyabb a következő Tonight, Tonight, Tonight című dal, kopogó ritmusaival és nagyzenekari hangzásával. Zeneileg legközelebb az együt­tes korábbi sikeréhez, a „Mamához" áll. Fergeteges ritmussal indít a Land of Confusi­on: öreg földünk egyre sűrűsödő problémáit boncolgatja. Videoklipjében gyurmafigura­ként kel életre a zenekar, és néhány népsze­rű és kevésbé népszerű politikus. Ezután az album legliraibb mozzanata következik, az In Too Deep, amely igazi mestermü. Az album másik oldalán találjuk a zeneileg legfino­mabban kidolgozott Domino című kéttételes darabot, amely a öenesis progresszív idő­szakára emlékeztet leginkább. A Genesis eddig megjelent albumain csak két instru­mentális szerzeményt találhatunk. Éppen ezért meglepő az album záródala, a The Brazilian című hangszeres kompozíció, melyben a zenészek egy „végtelen dallamot" tűzdeltek tele harang és mellotron játékkal. Az Invisible Touch a maga nemében iga­zán kitűnő album, de maradandó értékről nem beszélhetünk. Egy hanglemez igazi ér­tékét nem a slágerlistákra fölkerült szerze­ményeik száma határozza meg, inkább az időszerűség, és az. hogy a kor újabb nemze­déke a maga számára mindig megtalálja benne az „üzenetet". A slágerek azért szü­letnek, hogy szórakoztassanak bennünket egy darabig, majd hullócsillagként eltűnje­nek a pop egéről — és ez így is van rendjén. Ennek az albumnak is ez a sorsa; az 1975 előtt készült „slágermentes" Genesis hang­lemezek azonban akár 2000-ben is népsze­rűek lehetnek. ANTAL TAMÁS FOLYÓIRAT ef-Lapok Az ef-Lapok-nak az a KISZ KB a kiadója, amely a szlovákiai magyar tájakon rendkívül népszerű Magyar Ifjúságot is kiadja. Termé­szetesen, e hetilapot jóval magasabb pél­dányszámban jelenteti meg, mint az egyete­mi és főiskolai, rövidítve: az ef-Lapokat, amely évek óta időszakonként — magyarán: rendszertelenül — és tájékoztatóként, vagyis ármentesen jelenik meg. Elvileg Magyaror­szág valamennyi egyetemén és főiskoláján beszerezhető, a gyakorlatban azonban csak a bennfentesek és a szemfülesek jutnak hozzá. Évek óta rendszeres olvasója vagyok, ef* LAPOK s nemegyszer felötlött bennem a gondolat, nagyszerű lenne, ha a csehszlovákiai egyete­mek és főiskolák is kirukkolnának egy hason­ló közéleti-politikai kiadvánnyal, amely az ifjúság sajátos problémáin keresztül — és túl — az élet szinte minden területét felölelő dolgozataival részt vállalna a társadalmi ter­vezés és gyakorlat kialakításában. Történel­mi. szociológiai, politológiai, közgazdasági, jogi stb. tanulmányok egész sorát jelentet­hetnék meg, miként az ef-Lapok teszi, az irodalmi tanulmányokat és műveket sem mellőzve. Az ef-Lapokban az utóbbi években több jeles szlovákiai magyar szerző mellett néhány cseh és szlovák iró is bemutatkozott; legutóbbi — '88/6—7—8 — összevont szá­mukban pedig az ef-Lapok felkérésére Ján Litvák összeállítást készített a legfiatalabb szlovák írók műveiből. Lapunk 14—15. ol­dalán ebből a válogatásból közlünk szemel­vényeket. SZIGETI LÁSZLÓ nő 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom