Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-03-07 / 11. szám
FÓRUM Szervezeti élet A fiatal járási székhelyen. Nagykürtösön (Vefky Krtis) a nöszövetség nyolc alapszervezetében több mint 800 tagot tartanak nyilván. Képviseletükben a nemrégiben megtartott városi konferencián 49 küldött vett részt. Margita Medvecká, a városi bizottság elnöke az elmúlt két esztendő tevékenységéről szóló beszámolóban aprólékosan elmezte az alapszervezetek munkáját. Ebből egyebeken kívül kitűnt, hogy a nőszervezetek előadások szervezésével valósították meg a tagok szervezeten belüli oktatását. Szilárd gyökereket eresztett a tagság körében az olvasómozgalom is. Ám a legszebb, a legnagyobb sikerek az „Élet szépsége " név alatt folyó kultúrális, társadalmi és szakköri tevékenységben születtek. Érthető is, hiszen ez a terület áll legközelebb a nőkhöz. Ezen a téren eredményesnek mondható a gyermekekkel és az ifjúsággal való tevékeny együttműködésük. Nagy érdeklődés kíséri a már hagyományosnak mondható tavaszi és őszi gyermekruha-börzéket, amelyeknek előkészítésében a IV. és az V. sz. nőszervezet tagjai fáradoznak. A nők azonban az idős emberekről sem feledkeznek meg. Gyakran szerveznek közös rendezvényeket a járási székhelyen müködö két nyugdíjasklubba, és eljárnak a nyugdíjasotthonba is. Külön említést érdemel munkaaktivitásuk. Vitathatatlan tény. hogy a városokban ők tesznek legtöbbet a kömyezetszépítésért. Ezt az is bizonyítja, hogy az elmúlt időszakban több mint 10 ezer óra társadalmi munkát végeztek. Közel 3 500 kg hulladékpapírt gyűjtöttek össze és 1 700 Kcs-t utaltak át a Szolidaritási Alapra, a földrengés sújtotta örmények megsegítésére. Az önkéntes gondozónői tevékenységet 18 nöszervezetí tag vállalta. A nőszervezetek évente rendeznek kiállításokat, szerveznek A nagykürtösi városi konferencia küldötteinek egy része sütőtanfolyamokat. Ám a sportról, mozgásról sem feledkeznek meg. A téli hónapokban rendszeresen járnak testedzésre a tornaterembe. Jól együttműködnek a Honvédelmi Szövetség járási bizottságával. Pl. az SZNSZ jb Serlegéért folyó sport- és honvédelmi versenyben a IV. sz. alapszervezet lányai és asszonyai éveken keresztül az első helyen végeztek. Mint azt a beszámoló hangsúlyozta, a járási székhelyen működő alapszervezetek a jövőben is a nők érdekeit fogják képviselni. Azon fáradoznak, hogy javuljanak a nők munka- és életfeltételei, az üzletek áruellátása, a szolgáltatások minősége. Kép és szöveg: BODZSÁR GYULA Mindenféle adott neki vissza. Az említett férfi ezt csak otthon vette észre, s aztán másnap reggel hozta is az őt meg nem illető ..többletet". A pénztár mögött ülő hölgy a könnyekig meghatódott, merthogy természetesen rendeznie kellett a hiányt, s bizony, pár nappal a fizetés előtt. . . Hálásan köszönte a fiatalember kedvességét, s még gyorsan elmondta, hogy előfordult már, hogy kevesebb pénzt adott ki a kelleténél, de akkor az emberek azonnal szóltak, s a hibát máris helyre lehetett hozni. Ám az is megesik, hogy a nagy sietségben több pénzt ad ki. de az már ritkábban fordul elő. hogy az ügyfelek visszaadnák, amit tévedésből kaptak vissza.. Este. zárás után szokott csak kiderülni, van-e és mennyi a hiány a pénztárban. A férfi már távozóban volt. amikor a hölgy még utánakiáltott, hogy mondja meg a nevét. De 6 csak mosolygott, mondván: az egyáltalán nem fontos. Egy leányzó, aki szemlátomást unta már a pénztáros hálálkodó szóáradatát, megjegyezte, hogy na persze, még az újságba is betetetné, hadd olvasson mindenki a nagy hősről. S ekkor ötlött fel bennem, hogy valóban érdemes ez az eset arra, hogy az újságban is napvilágot lásson. De nemcsak a fiatalember jóvoltából, aki valóban példásan viselkedett, hanem a pénztáros miatt is. aki kinyilvánította, menynyire hálás, és sokszor megköszönte a férfi tisztességes magatartását. FIA LA ILONA em mindennapi esetnek voltam a tanúja a minap. Egy fiatalember „csak" azért jött el a postára, mert az előtte való napon, amikor néhány csekkszámlát intézett, s ezerkoronással fizetett. a pénztáros egy százassal többet inek az ünnepe a nőnap? Micsoda ostoba kérdés, kaphatná fel fejét a kedves olvasó, és máris rávágja: természetesen a nőké. E sorok írója szintén tisztában van ezzel. Csupán azért indította e nem éppen költői kérdéssel nőnapi eszmefuttatását hogy egy gondolat erejéig felidézze a múltat. Ugyanis egy jó negyedszázada, még kisiskolás koromban a nőnappal szorosan összefonódott az anyák napja. Az iskolában tanult kedves versikével, az ott készített rajzokkal, ilyen-olyan apró ajándékokkal köszöntöttük március 8-án, anyák napján édesanyánkat, nagymamánkat. Óvodáinkban, iskoláinkban többé-kevésbé ma is így van ez, talán azzal a különbséggel, hogy március 8-a mellől fokozatosan elmarad az anyák napja. Csak sajnálni lehet e szép fogalom kiveszését a nőnappal összefüggő köszöntő és ünnepi szavakból, és egyáltalán a mai gyerekek tudatából. Kár azért is, mert az anyák napja jóval közelebb állna a gyermekek érzésvilágához, mint az általánosságban minden nőt magába foglaló nőnap kifejezés. J\ -m évről évre megtartott nőnapi összejö/i C. veteleken elhangzó köszöntők és méltató beszédek fennkölt. pátoszos szavai szinte már elkerülhetetlenül ismétlődnek. Nehéz is bizony valami egészen újat elmondani, valami egészen különlegeset kívánni a tisztességben megőszült nagymamáknak, a dolgos édesanyáknak és feleségeknek, a munkában becsületesen helytálló nődolgozóknak ünnepük alkalmából. Csak a szívből jövő kívánságot tolmácsolhatjuk. Vagyis hogy munkahelyükön és a közéletben végzett odaadó munkájukat őszinte megbecsülés és elismerés kísérje; szeretet övezze a családjukért kifejtett fáradozásukat. És hogy mindezt a béke derűs, felhőtlen ege alatt tehessék mindannyiunk javára. És még valamit. Nekünk férfiaknak, akik nőnap tájt kitartóan várakozunk a virágboltok előtt kígyózó sorokban, jusson eszünkbe az esztendő más napján is, alkalomtól függetlenül, virággal meglepni édesanyánkat, feleségünket. B. Gy. Visszhang Tisztelt Szerkesztőség! Lapjuk 7. számában, talán vezércikként megjelent „Érdeklődjön az iskola is" című cikk többszöri elolvasása után úgy döntöttem, hogy néhány gondolatot papírra vetek a pedagógusok védelmében, annál is inkább, mert jómagam és feleségem is ezen a pályán keressük nem éppen könnyű kenyerünket Kocsis Aranka, ha jól olvastam a nevét olyan dolgokról ír rébuszokban mert hisz végeredményeben nem nevez meg senkit és semmit —, ami mélységesen sérti azokat az embereket, akik a becsületes munkájuk mellett (okt.-nev. tevékenység) kultúrosai, agitációsközpont vezetői, a falu és a város tömegszervezeteinek, politikai pártjainak aktív, ingyenes napszámosai. Közel negyed évszázada dolgozom pedagógusként (meg kell mondanom, büszkén vallom magam szocialista tanítónak), de a cikkben leirt (elmesélt) dolgokhoz még csak hasonlóval sem találkoztam. Az én véleményem az, és ezt a mindennapok bizonyítják, hogy a pedagógus készséges, udvarias a szülőkkel szemben, hisz lényegében ettől függ az egzisztenciája, kenyere. Sajnos, napjainkban a társadalmi megbecsülésből nem iut annyi a tanítónak. mint mondjuk 40—50 évvel ezelőtt. Itt most mégcsak nem is az anyagi megbecsülésre gondolok, arról azért nem szólok, mert minek panaszkodjam; sok-sok társam nevében az erkölcsi elismerés oldaláról beszélek, mert hát azt sem kapjuk meg igazán. Pontosan ez az egyik oka annak, hogy a pedagógus félénk lesz és a kelleténél is udvariasabb, nem tudja, soha sem tudhatja, honnan jön a „pofon". Ilyen abszurdum, hogy egy tanácsteremben az órarendre mutatva intézik el a kérdezőt jelen esetben a cikk szerzőjét, nem történhet meg. S ha már annyira kitart az igaza mellett. miért nem írta le kerekperec: xy. iskolában ebben és ebben a helységben történt, így aztán az ügynek semmi esetre sem használó általánosítást elkerülhette volna, a címzett pedig elgondolkodhatna azon, hogy javítson az emberi együttélés normáin. Persze a pedagógusnak is vannak, lehetnek rossz napjai, emberek ők is (bár nem mindig és nem mindenki tekinti őket azoknak, mert kissé laposabb a pénztárcájuk az átlagosnál), de hogy személyes gondjait, esetleges kudarcát, egészségügyi problémáit egy kívülállóval éreztesse, hát na 6
