Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-01-31 / 6. szám

Ki tudná megmondani a zeneiskola kapuján először belépő, hat-hét éves kisgyermekről, hogy lesz-e belőle „valami"? Annyit talán megállapít a zenetanár, hogy jól áll-e a kezében a vonó, hogy ügyesen billent-e le agyi egy hangot a zongorán. De hogy hiva­tása. szenvedélye lesz-e a zene, el­jut-e majd előadóművészként híréé koncerttermek pódiumára, vagy „csak" amatőr marad, aki élvezi és érteni fogja a zenét? Ez a jövő titka. A tehetségen kívül sok-sok gyakor­lás, szorgalom, kitartás szükségelte­tik ahhoz, hogy művésszé érjen a kis zeneiskolás. Lehet, hogy megbízható átlagzenészként egy zenekar nélkü­lözhetetlen tagjává válik, de az is előfordulhat — s talán erről álmodik szülő és pedagógus —, hogy éppen az ő gyereke, tanítványa lesz az új Ye­hudi Menuhin vagy Kocsis Zoltán. De ez most még titok. Hogy stílusosan mondjuk: a jövő zenéje. —tha— KÖNÖZSI ISTVÁN felvételei a bra­tislavai zeneiskolásoknak tavaly ősszel a Klarisszák templomában megtartott hangversenyén készül- tek

Next

/
Oldalképek
Tartalom