Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-12-05 / 50. szám

Az egyik nö, Ica, akit nem érdekelt a szex annyira, mint a férjét, azt remélte, hogy kövéren a férje nem zaklatja majd annyit. Egy másik nö, Éva, aki renge­teget szenvedett attól, hogy férje sokkal ritkáb­ban kezdeményezett, mint őazt igényelte volna — magát hibáztatta, mondván, férje azért nem közeledik hozzá, mert „ilyen kövér". „Majd ha lefogyok, biztosan más­képp lesz!" Erzsire nagyon félté­keny a férje. Hájéval a fér­jét akarja megnyugtatni: „Ilyen dagadtan úgysem kellek senkinek!" A nők egy részénél az elhízás lá­zadás az elvárt külső megjelenéssel, viselke­déssel szemben. Anna férje meg akarta határoz­ni felesége külső megje­lenését (vékonyság), mind pedig azt, hogyan viselkedjék (legyen csön­des, visszahúzódó). Anna hája azt „üzente" neki: „Nem vagyok a tulajdo­nod. Nem engedem, hogy Te határozd meg, milyen legyek! Nem leszek az a tökéletes feleség, akivé Te akarsz formálni!" Sok nőnél — aki rendre sikertelenül fogyókúrázik — az ideális méretre való lefogyás azt is jelentené: ezentúl be kell illeszked­niük az elvárt női modell­be: ideális anya, feleség, szerető; mely szerepek meglehetősen megterhe­­löek számukra. Csilla nyolcéves volt, mikor kistestvére szüle­tett. Féltékenységét úgy oldotta föl, hogy teljesen a kisbabának szentelte magát. Ezzel egy időben meg is hízott. A későbbi­ek során egyre több háj rakódott rá, és Csilla egy­re jobban fölvállalta a másokért való életet. Nem is ment férjhez, édes­anyjával élt. Nála a háj a másokért való életet je­lentette. Amikor elkép­zelte magát vékonyan, úgy érezte, elfordul azok­tól, akikért addig élt. A kövér nö eleinte csak héjának csúnyaságát látja — írja Kerényi. A háj fela­dásában egyedül a háj szerepének megismeré­se segíthet! Hogy tisztán lássuk, és megértsük ezeket a min­dennapi gondolkodás számára szokatlan jelké­peket, el kell fogadnunk: személyiségünknek léte­zik egy tudattalan része, sajátos szimbolikával. Amikor nem értjük visel­kedésünket, hiszen mi „nem akarunk enni" (inni, cigarettázni), és mégis megtesszük, akkor sze­mélyiségünknek ezzel a nem tudatos részével kell számolnunk — amelyből ezek a késztetések kiin­dulnak. A nők számára igen sok konfliktus forrása az erő kérdése. Ha egy nő erős, az a mi kultúránk elvárá­sai szerint nem nőies. A mindennapi élet küzdel­meiben viszont mindem kinek szüksége van erőre (főképp a nőknek, akik ki­kerültek a konyha, gyerek, háztartás háromszögé­ből, s kinn a világban — egyenjogúsítva — egyen­­jogúnként próbálnak vi­selkedni). Ily módon az erőt a kényszeres evő a hájénak tulajdonítja. Feladni egy tünetet, és az annak tulajdonított ha­talmat magunkra ruházni — zárja a gondolatsort Kerényi — azt jelenti, hogy komolyan kell ven­nünk magunkat. Komo­lyan venni önmagát vi­szont egyáltalán nem könnyű annak, aki mindig mások elvárásai szerint élt! Mit jelent a karcsúság a kényszeres evő számára? Köztudomású, hogy minden nö karcsú szeret­ne lenni. A karcsúság szinte egyet jelent a női­ességgel. A valóság mégis az — bár karcsúak szeretnének lenni —, több millió nő túlsúlyos, és állandóan a testméretével foglalkozik. A tény, hogy túleszik ma­gukat és meghíznak, azt feltételezi, hogy valami­lyen, nem tudatos okból — mégsem akarnak, mer­nek karcsúak lenni! A soványásg ijesztő ál­lapot a kényszeres evő számára, hiszen sová­nyan szembekerül mind­azokkal a problémákkal, amelyek miatt meghízott. A kényszeres evőnek legalább három különbö­ző méretű ruha lóg a szekrényében. Egy, amit megtartott sovány korá­ból. „Ebbe kell majd visz­­szafogynom" — kínozza magát nap nap után. Az­tán egy közepes méret, ebből is kihizott már — és a mostani, lepelszerű ru­hák. Ahányszor benéz a szekrényébe, három ön­maga néz vele szembe. A kényszeres evő szá­mára szinte elképzelhe­tetlen, hogy már most, kövéren szépen öltözköd­jék. A jellegtelen ruhák, amelyeket hord, azt mondják róla: „Most nem szeretem magam. Majd ha lefogyok, akkor fogok szépen öltözködni." Kerényi leszögezi: a kényszeresen evő nők tu­dattalanul félnek karcsú­ak lenni. Meglehetősen hosszú időbe telik, míg egy kövér nőnél felgön­gyölítjük az okokat, ame­lyek az egyik héten arra késztetik öt, hogy fogyjon, a másik héten pedig, hogy hízzon. A legfonto­sabb kérdés, amire felel­nie kell minden kénysze­res evőnek, nem más, mint: „Ki leszek és milyen leszek, ha elérem az ide­ális súlyomat 7' —néva— Kihez forduljunk? H. G. kassai (Kosice) olvasónk azt kérdezi, kell-e az elvált férjének — a gyermeke apjának a beleegyezése ah­hoz, hogy a gyermek családi nevének a megváltoztatását kérje, hogy ugyano­lyan neve legyen, mint a második házas­ságából származó gyermekeinek. Az apa nem tartja a kapcsolatot a gyermekével, nem látogatta akkor sem, amikor még egy városban laktak. Most is csak a tartásdíjat küldi el a munkahelyéről. Azt kérdezi továbbá, hogy névváltoztatás esetén köteles-e a gyermek apja to­vábbra is fizetni a tartásdíjat. A kiskorú gyermek névváltoztatásá­hoz mindkét szülő beleegyezése szüksé­ges. A névváltoztatást az 1950. évi 55. számú törvény és ennek végrehajtási rendelete értelmében a nemzeti bizott­ságon kell kérni. Ha az egyik szülő (jelen esetben a gyermek apja) nem adja bele­egyezést, akkor a járásbírósághoz (mint gyámbírósághoz) kell fordulni, és annak kell a Családi törvény 49. paragrafusa értelmében döntenie. Ha indokoltnak ta­lálja a kérelmet, akkor felhatalmazza az anyát, hogy kérhesse a nemzeti bizott­ságon a névváltoztatást. A bíróság a döntésnél figyelembe veszi, hogy az apa törődött-e a gyermekével, érintkezett-e vele, látogatta-e, és a tartásdijfizetésén kívül egyáltalán mutatott-e iránta vala­mi érdeklődést. A névváltoztatás nem érinti a szülő (az apa) tartásdíjfizetési kötelezettsé­gét, sem egyéb jogait és kötelességeit. Ezek továbbra is fennállnak. (Csak örök­­befogadás esetében szűnnek meg.) ..Nyugdíjas" jeligéjű olvasónk azt kér­dezi, hogy kell-e a férjének továbbra is fizetni a szerződéses biztosítás diját ak­kor, ha már két éve nyugdíjas, de tovább dolgozik, s nem jár-e neki valami összeg a biztosítótól. Már 37 éve dolgozik egy Egészségünk védelmében .,Kolosztómia" jeligére „Egy sajnálatos súlyos baleset követ­keztében a fiam kolosztómiás lett. Sze­retnék többet tudni erről a betegségről, hogyan lehet ezzel élni. s a betegséggel kapcsolatos higiéniáról is." A kolosztómia a végbél hasfalon való kivezetését jelenti. Nagyon sok hasüregi megbetegedésnél szükséges a vastagbél kivezetése, de általában csak időszako­san. néhány hétre vagy hónapra. Azon­ban sok esetben, főleg daganatos meg­betegedéseknél a kivezetés tartós, tehát v isszahelyezése és a bélcsatorna folyto­nosságának helyreállítása lehetetlen. Mint leveléből kiveszem, fia balesete következtében ebbe a csoportba tarto­zik. Mivel a baleset után el kellett távolítani a szétroncsolt végbelet, nála a kivezetés tartós lesz. Maga a kivezetés nem jelent betegsé­get. Az érintettek nagyon jól megtanul­munkahelyen, ahol havonta 22 korona biztosítási díjat vonnak le a fizetéséből. Olvasónk férje érdeklődjön a munka­adójánál, s ennek alapján esetleg köz­vetlenül a biztositónál, hogy milyen biz­tosítása van. Csak a biztosítási szerző­dés pontos szövegének, illetve feltétele­inek ismeretében lehet megítélni, hogy jár-e neki és esetleg milyen összeg. Ez ugyanis attól függ, hogy halálesetre szó­ló biztosítása van-e, vagy esetleg megé­lésre (tehát valamely életkor elérésére pl. 50., 55., 60., 65. év betöltésére) vagy esetleg halálesetre és megélésére kö­tött kombinált biztosítása van-e, vagy csak baleseti biztosításról va szó. Az általános biztosítási feltételek ér­telmében annak a biztosítottnak, akinek a biztosítás tartama alatt teljes rokkant­sági járadékot ítéltek meg, nem kell a fenti életbiztosítások utón biztosítási dí­jat fizetni. Ez a kedvezmény nem vonat­kozik arra a biztosítottra, akinek öregsé­gi nyugdíjra keletkezett igénye. A halálesetre kötött biztosításnál a biztosító a biztosított elhalálozása ese­tén fizeti ki a biztosított összeget. Megé­lésre kötött biztosítás esetén a szerző­désben meghatározott életkor betölté­sénél esedékes a biztosítási összeg (pl. 50, 55, 60 vagy 65 éves korában), mig a kombinált biztosításnál a biztositó nem­csak a szerződésben megállapított élet­kor betöltésénél, hanem a biztosított elhalálozása esetén is kifizeti a biztosí­tott összeget, ha ez a biztosítás tartama alatt következik be. Ha azonban olvasónk férjének csak baleseti biztosítása van, akkor csak ba­leset esetén, vagy a baleset következté­ben beállott elhalálozása esetén jár a biztosított összeg. Dr. BERTHA GÉZA nak vele élni, csupán az első időszak­ban okoz nehézségeket. A kivezetésből a bélsár műanyag zacskóba távozik. Az első hónapokban még ez az ürülés teljesen rendszertelen, de a későbbiek folyamán rendszeressé válik. Sok beteg esetében ezután a zacskó egész napi használata fölöslegessé válik. Rendkí­vül fontos a kivezetés környékének ké­nyes tisztántartása. Ellenkező esetben gyulladások alakulhatnak ki. melyek veszélyeztetik a kivezetés épségét. A kolosztómiás emberek, mert hisz már nem betegekről van szó, általában minden viszonylatban normális életet képesek élni. beleértve a boldog házas­életet is. A sebészeti osztályon, ahova tartozik, biztosan ellátják majd sok fon­tos tanáccsal. Ott találkozhat más ko­­losztómiásokkal is. akik saját példájuk­kal bátorítani fogják a fiát. Dr. BRAUNSTEINER TAMÁS nő 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom